Szeptember 7-én zajlott Gödöllőn a BASF fenntarthatósági konferenciája. A rendezvény elsődleges célja az volt, hogy a szakemberek bemutassák, milyen lehetőségek állnak rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy egyidejűleg legyen igaz: a mezőgazdasági termelés fenntartható és környezetbarát, ráadásul jövedelmező.

Az eseményen számos, a fenntarthatóságot szolgáló innováció került előtérbe, de természetesen az idei év szántóföldi terméseredményeit sem lehetett említés nélkül hagyni, mert azok rengeteg kérdést vetnek fel a jövőre nézve. Ha csak a kukoricára gondolunk: úgy tűnik a belső felhasználásra sem elég az idei termés, de az is kétséges, hogy ami terem, hogyan fogják majd megszárítani a gazdák a jelenlegi gázárak mellett. Az egyik, rendezvényen jelenlévő, több ezer hektáros gazdálkodó egészen konkrétan azt mondta, hogy jövőre nem fog vetni kukoricát, mert kiszámíthatlan, hogy milyen költségei fognak felmerülni.

Ezzel kapcsolatban Petőházi Tamást, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnökét is megkérdeztük, hogy meglátása szerint ez a hozzáállás tömeges lesz-e gazdálkodók részéről.

"Én úgy gondolom, hogy a 2022-es év Magyarországon a szántóföldi növénytermesztésben olyan változásokat fog indukálni, ami 100 éve nem látott fordulatot fog hozni. Elsődlegesen a szárazságra gondolok, másodlagosan pedig az inputanyag- és az energiaköltségekre. Sajnos olyanokkal kell szembesülnünk még az ősz folyamán, hogy valószínűleg lesznek olyan növények, amik a belső felhasználásunkra sem elég. Idén ez igaz lesz a kukoricára, ilyenre nem nagyon volt még példa. Ez egyértelműen olyan változásokat és döntéseket kényszerít ki a szántóföldi növénytermesztők részéről, amelyek elsőre meglepőnek és kezelhetetlennek tűnnek" – fejtette ki Petőházi Tamás.

Petőházi Tamás: évszázados jelentőségű változás előtt állunk a növénytermesztésben – Fotó: Agroinform

Egy egészséges vállalkozói szemlélettel rendelkező gazdálkodó számára ugyanis egyértelműen a termésbiztonság a legfontosabb. Tehát olyan növényeket keres, amiket a lehető legmegbízhatóabban tud termeszteni.

Ilyen növény lesz a cirok, talán most jött az ideje

Az őszi árpa jól bizonyított az utóbbi években, és az őszi kalászosok jó, elfogadható termést hoztak.  "A tavaszi növények közül a napraforgót mondanám megbízhatóbban termelhető növénynek, nagyon bízom benne, hogy még egyszer nem lesz ilyen időjárás" – mondta a GOSZ elnöke.

Petőházi Tamás arra számít, hogy jelentősen nőni fog a cirok vetésterülete Magyarországon, mivel egyértelműen látható, hogy a klímaváltozás kihívásainak meg tud felelni ez a növény. "Ha most Magyarországon százezer hektárral több cirok lett volna vetve, akkor félmillió tonnával több takarmánnyal rendelkeznénk országos szinten, mert 4-5 tonnával többet termett a cirok hektáronként, mint a kukorica, sőt azokon a helyeken is termett, ahol júliusban már leszárzúzták a kukoricát".

A kukorica idén nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket – Fotó: Pixabay

Mi lesz a repcével?

A repce az elmúlt évek az áldozata. Egyrészt az őszi aszályok miatt már eleve kérdéses a kelés sikere, de sajnos a biztonságos termesztése is majdnem lehetetlenné vált a neonikotinoidok mint csávázószerek forgalomból való kivonása miatt. Ezt még tetézte a klórpirifosz hatóanyagnak a megszüntetése. Nagyon sok termelő úgy látja, hogy a most lévő készítmények, habár hatékonyak, de sokkal több kezelést kell alkalmazni és sokkal nagyobb kockázatot szükséges vállalni, mint eddig.  Ezzel magyarázható az a folyamat, hogy a néhány évvel ezelőtti 300 ezer hektáros országos területről folyamatosan csökken a repce vetésterülete.

Mivel a repce jelentős virgázó kultúra a napraforgó mellett, ezért a repceterületek csökkenése a méhészeti ágazat szempontjából is hatalmas gondot jelent.

Mindeközben jelentős változások elé nézünk a támogatási rendszerben is

Új elem lesz 2023-tól az agrár-ökológiai alapprogam (AÖP), ami egy olyan lehetőség a növénytermesztők számára, amivel az új, fenntarhatósági célok kihívásainak meg tudunk majd remélhetőleg felelni. "Mi egyébként úgy gondoljunk, hogy az a termelő, aki benne van az AKG-ban vagy az agrárökológiai programban, esetleg mindkettőben, azt fogadjuk el úgy, hogy a legújabb ökológiai szemlélet szerint gazdálkodik.  Ha ezen programok szabályrendszere mentén valaki sikeresen gazdálkodik, azt megfelelően környezettudatosnak kell, hogy mondjuk, és szeretnénk ezt elfogadtatni a Bizottsággal – mondta a szakember.

Jelenleg ugyanis a Bizottság úgy gondolja, hogy az AKG és az agrárökológiai program csak egy lépés a biotermesztés felé. "Természetesen van létjogosultsága a biotermesztésnek, de mi, konvencionális, szántóföldi növénytermesztők egyértelműen a termelésbiztonságra törekszünk, és azért használunk készítményeket, hogy a termést megvédjük." Petőházi Tamás szerint az AKG és az AÖP programokba való belépés egy elfogadható kompromisszum lenne, amelyben biztosítható a szükséges termésmennyiség, a jövedelmezőség és a fenntarthatósági céloknak is megfelel így a termesztéstechnológia. Itt viszont meg kellene állni, hogy garantálni lehessen a megfelelő mennyiségű élelmiszer- és takarmány-alapanyag előállítását.