A helytelenül megválasztott növényvédelmi technológia következtében a termésveszteség egyes gombabetegségek esetében meghaladhatja a 80%-ot, ezért a fertőzések elkerülése érdekében rendkívül fontos a betegségeket előidéző kórokozók biológiájának és fertőzési folyamatának a monitoringozása és pontos ismerete.

A levélzetet károsító kórokozó gombák két nagy csoportját különíthetjük el: a biotróf kórokozók a lisztharmat- és rozsdabetegség, míg a nekrotróf kórokozók a levélfoltosság típusú tüneteket kialakulásáért a felelősek.

A gabonalisztharmat (Blumeria graminis) a kalászosok általánosan elterjedt és közismert betegsége. A kórokozó ektoparazita, a fertőzött növényi felületen fehér micéliumtömeg, lisztszerű megjelenése jellemző.

A rozsdabetegségek közül legkorábban a sárgarozsda (pelyvarozsda) (Puccinia striiformis) fellépésére lehet számítani, amelynek optimális hőigénye 10-15 °C. A fertőzés következtében kialakuló uredotelepei egymás mellett (gépöltésszerűen) helyezkednek el. A betegség súlyos fertőzés esetén felhúzódik a kalászra és a szemek aszottságát, valamint minőségromlását eredményezi. A vörösrozsda (levélrozsda) (Puccinia recondita) és a búza feketerozsda (szárrozsda) (Puccinia graminis f. sp. tritici) fertőzésére a hőmérséklet emelkedésével májusi időszakban (magas páratartalom és 15-26 °C) számíthatunk. A fertőzéseket a déli légáramlatokkal érkező uredospóra tömeg jelentősen elősegíti. Mindegyik rozsdagombafajra jellemző a nagymértékű biológiai variabilitás, amelynek következménye az új rasszok kialakulása és a rezisztens fajták genetikai védelmének az áttörése.

A sárgarozsda erős fertőzése búzalevélen

A vörösrozsda erős fertőzése búzalevélen

A sárgarozsda erős fertőzése búzalevélen
– forrás: Dr. Varga Zsolt
A vörösrozsda erős fertőzése búzalevélen
– forrás: Dr. Varga Zsolt


A kalászosok levélfoltosság típusú betegségeit számos kórokozó gomba (esetlegesen vegyes fertőzéssel) idézheti elő. Gyakorlati szempontból ki kell emelnünk a szeptóriás levélfoltosság (
Zymoseptoria tritici) és a pirenofórás levélfoltosságok (Pyrenophora spp.) jelentőségét.

A szeptóriás levélfoltosság tünete őszi búzán

A fahéjbarna levélfoltosság tünete őszi búzán

A szeptóriás levélfoltosság tünete őszi búzán
– forrás: Dr. Varga Zsolt
A fahéjbarna levélfoltosság tünete őszi búzán
– forrás: Dr. Varga Zsolt


A
szeptóriás levélfoltosság minden évjáratban a termesztett fajtától függően eltérő fertőzési mértékkel jelenik meg. Abban az esetben, ha a tavaszi időszakban a melegebb hőmérséklet (15-20 °C) nedves és szeles időjárási körülményekkel társul, számítani lehet a szeptóriás levélfoltosság jelentős károsításával. Ilyen körülmények között a gomba fejlődési ciklusa 12-16 nap. A pirenofórás levélfoltosságokat (Pyrenophora spp.) előidéző kórokozók a kalászos gabona fajától függően eltérő tünettípusokat produkálnak. A betegség kifejezetten veszélyt jelent a sűrű kalászos vetésforgó esetén és a forgatás nélküli művelési területeken.

Az őszi búza növényvédelmi technológiájában kardinális helyet foglal el a Fusarium fajok elleni hatékony beavatkozás. Az őszi búza fuzáriózisa veszélyes, összetett betegség (3. kép), amely a kórokozók sokszínű faji összetételén túl a tüneti differenciáltságban és mikotoxin (trichotechén toxinok) termelésben is megnyilvánul. A fertőzés fő időszaka a virágzás (csapadékos körülmények között), de a viaszérés kezdetéig meghatározó a búza fogékonysága.

A kalászfuzáriózis tünete őszi búzán

A kalászfuzáriózis tünete őszi búzán – forrás: Dr. Varga Zsolt

A védekezés lehetőségei

A kalászos gabonák betegségeinek visszaszorításában és az ellenük történő sikeres védekezésben az integrált növényvédelem valamennyi elemének betartására szükség van:

  1. Agrotechnikai védelem – fontos a monokultúrás gabonatermesztés kerülése és a vetésforgó betartása! Törekedjünk arra, hogy a betakarítást követően a fertőzött növénymaradványokat megfelelően beforgassuk és biztosítsuk ezzel a fertőzött növényi részek tökéletes lebomlását.
  2. Genetikai védelem – a nemesítőházak – főként a biotróf kórokozók ellen – kiváló betegség ellenálló fajtákkal rendelkeznek. A gabonatermesztés során ezeket a tulajdonságokat a fajtaválasztásnál figyelembe kell venni.
  3. Kémiai védekezés – A fungicides állománykezelés a gombabetegségek elleni védelem meghatározó technológiai eleme. Az optimális kezelési időpont megválasztása, a szisztémikus hatóanyagok váltott alkalmazása (rezisztencia management) meghatározó tényezők az eredményes védekezésben.
  4. Biológiai védelem – A biopreparátumok talajkezelésre történő alkalmazása a növényi maradványok lebomlásának elősegítésére.

A cikk szerzője: Dr. Varga Zsolt, Plant-Treat Kft.

Az IKR Agrár Kft ajánlata a kémiai és biológiai védekezésre:


A gabonák fungicides védelmében elsőrendű helyet foglalnak el a triazol és a strobilurin származékokat tartalmazó készítmények:

– Ambrossio 500 SC (500 g/l tebukonazol) – az első megelőző védekezés optimális készítménye. A magas hatóanyagtartalmú kezelést két szárcsomós stádiumban végezzük el 0,5 l/ha-os dózisban. Alkalmazása őszi búzában, őszi és tavaszi árpában a rozsdabetegségek és a pirenofórás levélfoltosság ellen biztosít védelmet.

– Cello (100 g/l protiokonazol + 250 g/l spiroxamin + 100 g/l tebukonazol) – három eltérő hatásmechanizmusú hatóanyag minden kalászos gombabetegség ellen eredményesen használható két alkalommal 0,6-1,0 l/ha dózisban.

– Procer (300 g/l protiokonazol) – kiváló készítmény a levélbetegségek és a kalászfuzáriózis ellen kombinált (Ambrossio 500 SC vagy Orius 20 EW) kijuttatással is!

– Azbany (250 g/l azoxistrobin) – az Orius 20 EW (200 g/l tebukonazol) készítménnyel 10 ha-os csom agban elérhető, így a kombinációt a kalászosok második kezelésére javasoljuk a zászlóslevél kiterülésekor. A két eltérő hatásmechanizmusú hatóanyag megfelelő védelmet biztosít a levélbetegségek ellen és tovább zölden tartja a lombozatot.

– Comet (200 g/l piraklostrobin) – az erős strobilurin! Önmagában és kombinációban is kiváló partner a kalászosok levélbetegségei ellen. Kalászos gabonában 2 alkalommal használható a bokrosodástól a virágzás végéig! Juvenilizáló hatását kihasználva jelentősen emelkedik a növények stressztűrő képessége és termésbiztonsága.

Forrás: IKR Agrár

Forrás: IKR Agrár

A biopreparátumok közül a Hi Spore, mIKRo-Spore, mIKRo-CELL termékeket ajánljuk:

– Hi Spore – Nagymértékű térfoglaló képességgel rendelkezik, táplálékkonkurensként lép fel a patogén gombák ellen, fokozza a növényi immunitást.
Az Agro-Ökológiai Programban 1 és 2 pontot ér technológiától függően.

– mIKRo-SPORE – Kiemelkedően magas hatóanyag-tartalom, alacsony dózis és hektárköltség, kiszorítja a patogén gombákat, növeli a növények ellenállóképességét, megakadályozza a toxinok jelenlétét.
Az Agro-Ökológiai Programban 1 és 2 pontot ér technológiától függően.

– mIKRo-CELL – Felgyorsítja a szármaradványok lebontását, ezáltal megakadályozza a Fusarium fennmaradását és szaporodását. Fokozza a humuszképződést. Hosszú eltarthatóság, nincs azonnali bedolgozási kényszer. Környezeti tényezőkkel szembeni nagyfokú ellenállóképességgel rendelkezik.
Az Agro-Ökológiai Programban 2 pontot ér.

Forrás: IKR Agrár

Forrás: IKR Agrár

Részletekért keresse az IKR Agrár Kft. területi képviselőit!

Indexkép: IKR AGRÁR

IKR AGRÁR