Németországban például a magyar AÖP-vel kompatibilis agrár-környezetvédelmi program egyik elemére 175 ezer szántóföldi hektár csatlakozását várták, de a tervezettnek csak alig 1%-ára nyújtottak be kérelmet a gazdák, tudtuk meg a MAGOSZ-tól.

A Német Gazdaszövetség szerint ennek az az oka, hogy túl szigorúra szabták a német előírásokat.

Bár Magyarországon is sok a vita az új szabályozási rendszerrel kapcsolatban, de tény, hogy hazánkban 4 millió hektárra adtak be AÖP igénylést, ami egyébként az Agrárminisztérium eredeti várakozását is felülmúlja.

Ez annak köszönhető, hogy az uniós keretek között a lehető legrugalmasabb szabályokat vezették be itthon.

Emiatt fel is merülhet az a kérdés, hogy vajon a magyar AÖP-vel el lehet-e érni azokat a célokat, amelyeket kitűztek maguk elé az európai agrártámogatások rendszerét újragondoló szakemberek.


Ha arra gondolunk, hogy ebbe a programba legalább beléptek a gazdálkodók, akkor a válasz az, hogy bizonyára igen.

A magyar AÖP egyik határozott vállalása az, ahogy a magyar termőföldek állapotában jelentős javulás álljon be, a szántó kategóriában tulajdonképpen a választható gyakorlatok jó része erre irányul. Feldman Zsolt májusban azt mondta, hogy a leggyakrabban választott előírások szántó művelési ág esetében sorrendben: a növénytermesztés diverzifikációja, a mikrobiológiai készítmények alkalmazása, a méhekre veszélyes növényvédő szerek önkéntes korlátozása, a talaj- és növénykondicionáló szerek alkalmazása és a forgatás nélküli talajművelés.

Indexkép: Shutterstock