A hatalmas károkat okozó tavalyi aszály újraértékelte a magyarországi mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer szerepét. A rendszernek négy pillére van:

Agrárkárenyhítés

A 2022-es próbára tette a rendszer működését, vannak is bőven panaszok a gazdálkodók körében. Az Agroinform fórumában például arról is vita folyik, hogy mennyire reális a kárenyhítési rendszer számítási metódusa.

A mezőgazdasági termelő kárenyhítő juttatásra abban az esetben jogosult, ha:

  • a termelő jogszabályban foglaltak szerint határidőben, elektronikusan megtette a kárbejelentését,
  • a kárt ténylegesen az időjárási esemény okozta,
  • a termelőnél a növénykultúra 30%-ot meghaladó hozamcsökkenést és 15%-ot meghaladó hozamérték-csökkenést az agrárkár-megállapító szerv igazolta,
  • a termelő a Kincstár által megállapított kárenyhítési hozzájárulást szeptember 15-éig megfizette,
  • a termelő a kárenyhítő juttatás iránti kérelmét november 30-áig a novemberben nyíló elektronikus kérelmező felületen benyújtotta,
  • aszálykár esetén további feltétel, hogy az aszályhelyzetről az agrárpolitikáért felelős miniszter legkésőbb a tárgyév október 31-éig közleményt ad ki.

A kárbejelentést tavaszi fagy esetén legkésőbb tárgyév május 31-éig, őszi fagy esetén szeptember 1-jét követően, legkésőbb november 30-áig, aszály esetén tárgyév április 1-jétől szeptember 30-áig kell megtenni.


Mi alapján számolják a hozamcsökkenést?

A 30%-os terméskiesés önmagában nem alapozza meg kárenyhítő juttatásra való jogosultságot, hiszen a csökkenést nem a tárgyév káresemény nélküli várható hozamértékéhez kell viszonyítani. A vonatkozó uniós szabályok alapján a kárenyhítő juttatás igénybevételéhez a 30%-ot meghaladó mértékű hozamcsökkenést ugyanis a tárgyévet megelőző ötéves időszak referencia hozamának (a legmagasabb és a legalacsonyabb hozammal rendelkező kettő év elhagyásával képzett három év átlaghozama) és a tárgyévi hozamnak a különbözeteként kell megállapítani.

Fontos tudni, hogy a bejelentéskor megjelölt várható hozamnál a kárenyhítő juttatási iránti kérelemben feltüntetett, betakarítás utáni tényleges hozam legfeljebb 30%-kal lehet alacsonyabb. Ha a termelő ennél nagyobb csökkenést jelent be a kárenyhítő juttatás iránti kérelemben, akkor automatikusan a kárbejelentést követően a megyei kormányhivatal által megállapított hozammal számolják ki a hozamérték csökkenését. Éppen ezért, amennyiben egy adott kultúrát egymás után több káresemény súlyt, és azok hatása összeadódik, fontos, hogy a termelő minden káreseményt bejelentsen, és a kár következtében várható további hozamcsökkenéseket is pontosan jelölje meg annak érdekében, hogy a következő hatósági döntés már a halmozott hozamcsökkenésre figyelemmel születhessen meg.

A kárenyhítő juttatás összege legfeljebb a hozamérték-csökkenés 80%-ig terjedhet, amennyiben van mezőgazdasági biztosítása a termelőnek.

aszály

50-70 milliárd forintot tesz ki a beadott kárenyhítási igény, viszont nincs ekkora összeg a kárenyhítési alapban – Fotó: Pixabay

Óriási igényt jelentettek be 2022-ben

Juhász Anikó, az Agrárminisztérium államtitkára arról beszélt az AGROmashEXPO-n, hogy a gazdálkodók tavaly 28 ezer káreseményt jelentettek be, a jogos kárigény pedig körülbelül 50-70 milliárd forintot tesz ki, viszont nincs ekkora összeg a kárenyhítési alapban. A kárigények elbírálásával február 7-ig kell végezniük a kormányhivataloknak, de lesznek olyan megyék, ahol kicsúsznak a határidőből. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében például 6500 darab kárigényt nyújtottak be. Az alap 12 milliárd forintos kiegészítését már jóváhagyták, de a további többletforrás igénylésére csak akkor lesz lehetőség, ha pontosan ismerik a kárigényeket, ehhez tehát meg kell várni, hogy feldolgozzák a bejelentéseket.

Összehasonlításképpen: a 2021-es időjárás okozta károk kompenzálására 11,2 milliárd forintot folyósítottak az agrárkárenyhítési rendszer keretében, akkor több mint 18 ezer termelői bejelentés érkezett.

Mezőgazdasági biztosítás

A piaci biztosítások számából az derül ki, hogy a magyar agrárium nem áll túl jól ezen a területen, hiszen a magyar gazdáknak csak 44-45 százalékának van piaci biztosítása. Baranyi Szabolcs, a Groupama Biztosító Zrt. mezőgazdasági igazgatója kiemelte, hogy a tavalyihoz hasonló aszályra nem lehet felkészülni, hiszen a légköri aszály az öntözött növénykultúrákban is pusztított. "A Groupama például egymilliárd forintot fizetett ki öntözött területekre, amelyeken gyönyörű, vastag szárú volt a kukorica, csak éppen cső nem volt rajta" – írta a Világgazdaság.

A mezőgazdasági biztosítási szerződések megkötéséhez kapcsolódóan ITT találhatóak a részletek.