A szlovák pékipari ágazat képviselői közös állásfoglalásban mondtak nemet azokra a rovaralapú összetevőkre, amelyeket az Európai Unió az elmúlt években emberi fogyasztásra alkalmasnak ítélt és engedélyezett – közölte az MTI.
A Szlovákiai Pékek, Cukrászok és Tésztagyártók Szövetsége (SZPCC) – amely az ország pékipari vállalkozásainak túlnyomó többségét és több mint 12 ezer munkavállalót képvisel – márciusi közgyűlésén kötelező érvényű nyilatkozatban rögzítette elutasító álláspontját a rovaralapú összetevők felhasználásával kapcsolatban.
A szakmai szervezet e döntésével az Európai Bizottság legutóbbi határozatára reagált, amely februárban lépett hatályba, és amely az emberi fogyasztásra is alkalmasnak minősített rovaralapú összetevők körét bővítette. A döntés konkrétan az ultraibolya sugárzással kezelt lisztkukacpor élelmiszeripari felhasználását engedélyezte.
A SZPCC egyhangúan elfogadott határozatában rögzíti, hogy a szlovák pékipari vállalkozások nem fognak rovaralapú összetevőket használni termékeikben, még abban az esetben sem, ha ezt nemzetközi üzletláncok elvárnák tőlük.
„Ha valaki darált kukacokat akar enni, az nyúljon az üzletek polcain már most jelen lévő nyugat-európai termékek után, amelyeket nagyban hoznak be az üzletláncok. A szlovákiai termékekben ilyen összetevőket biztosan nem talál a vásárló" – hangsúlyozta Milan Lapsansky, a szlovák pékipari szervezet igazgatótanácsának elnöke a döntés kapcsán.
Lapsansky hozzátette, hogy bár az Európai Bizottság engedélyezte a lisztkukacpor alkalmazását, továbbra sincsenek megbízható kutatások arról, hogy a rovaralapú összetevők hosszú távú fogyasztása milyen hatással van az egészségre. Kiemelte: „a gazdasági és erkölcsi indoklásoknak is megvannak a maga határai", ezért nem hajolnak meg sem a környezetvédelmi aktivisták, sem az üzletláncok nyomása előtt.
Az EU szabályozása értelmében már több mint két éve forgalmazhatók rovaralapú adalékokat tartalmazó élelmiszerek, azonban a legtöbb tagállamban nem kötelező ezeket külön, jól látható módon feltüntetni. Jelenleg csak Magyarországon, Olaszországban, Lengyelországban és Romániában érvényes ilyen „egyértelműen látható megjelölésre" vonatkozó kötelezettség.
Indexkép: Pixabay