A nem termelő elemek arányával kapcsolatos szabályok részletesen ITT olvashatóak.

Az idei évre mentesség volt érvényben a HMKÁ 7. és HMKÁ 8. szabályok betartására vonatkozóan, az alábbiakban azt foglaljuk össze, hogy a parlagoltatás és a nem termelő elemek fenntartása kapcsán mit érdemes tudni.

Az alapvető szabály az, hogy a gazdaságok szintjén a szántóterület (beleértve az ideiglenes gyepet is) legalább 4%-a nem termelő tájképi elem és/vagy talajtakarásos parlag kell hogy legyen

VAGY

a szántóterület (beleértve az ideiglenes gyepet is) legalább 7%-a nem termelő tájképi elem és nem termelő terület kell, hogy legyen azzal a kikötéssel, hogy a 7%-ból legalább 3% területnek nem termelő tájképi elemből és/vagy talajtakarásos parlagból kell állnia.

Hirdetés –

A mezőgazdasági pályázatokkal és támogatásokkal kapcsolatban érdemes naprakész tudásra szert tenni, segítünk! Legyen szó pályázatokkal kapcsolatos kérdésekről, közvetlen támogatásokról vagy beruházási pályázatokról, kifizetődik a tájékozottság, csekkoljon be hozzánk, és ne maradjon le semmiről!

Mit jelent a nem termelő tájképi elem?

Nem termelő tájképi elemek (NPLFA):

  • védett tájképi elem (kunhalom, magányosan álló fa, fa és bokorcsoport, gémeskút, teraszok, kis kiterjedésű tó),
  • fás cserjés sáv,
  • táblaszegély,
  • vízvédelmi sáv,
  • kis vizes élőhely,
  • erózióvédelmi sáv,
  • erózióvédelmi létesítmény.

Nem termelő területnek számít a talajtakarásos parlag, növényvédőszer-mentes ökológiai jelentőségű másodvetés, növényvédőszer-mentes nitrogénmegkötő növénnyel bevetett terület.

A HMKÁ 8. alól kivételt képeznek azok a gazdaságok, ahol a szántóterület – beleértve az ideiglenes gyepet is – kisebb mint 10 hektár, a támogatható mezőgazdasági területének több mint 75% állandó gyep vagy rizs/vadrizs vagy a kettő kombinációja.

Szintén kivétel, ha az üzem szántóterületének több mint 75%-a gyep vagy takarmánynövény, parlag (talajtakarásos, fekete), hüvelyes növény (kivétel szója), vagy ezek kombinációja.


Mi számolható el parlagként?

Parlagként többek között az alábbiak számolhatók el abban az esetben, ha a területen nem történik termelés január 1. és augusztus 31. között:

  • az előző év őszén vetett kultúra vagy annak tarlója,
  • spontán zöld növényi borítottság,
  • AKG/ÖKO zöldugar (de a kaszálék nem hordható le),
  • méhlegelő (vethető 01.01. és 08.31. között),
  • ideiglenes gyep, évelő takarmánynövény (a kaszálék nem hordható le és nem bálázható).

Fontos! A parlagon hagyott területeken a január 1. és augusztus 31. közötti időszakban gondoskodni kell a talaj takarásáról növényborítottsággal vagy a tarlómaradványok, növényi maradványok területen hagyásával.

További információk a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara összefoglalójában.

Előzmény

A 2023-as évben a tagállamok kérésére az Európai Bizottság a bizonytalan globális élelmiszer-ellátási helyzet miatt átmeneti mentességet tett lehetővé a gazdálkodók számára a területalapú támogatásokhoz kötelezően betartandó egyes vetésváltási és parlag-kialakítási szabályok alól annak érdekében, hogy a rendelkezésükre álló szántóterületüket minél nagyobb mértékben élelmiszertermelésre használhassák. Az Európai Bizottság úgy döntött, hogy 2024-ben nem teszi lehetővé a tagállamok számára, hogy gazdálkodóiknak átmeneti mentességet biztosítsanak a vetésváltás és a nem termelő területek kijelölésének új szabályai alól.

A vetésváltással kapcsolatos tudnivalókról ITT olvashat.

Indexkép: Shutterstock