A klímaváltozás egyik nyertese lett a földimogyoró, hiszen míg száz éve még csak kísérleteztek vele hazánkban, mára már sikerrel termesztik Magyarország déli vidékein. Az egyre melegebb időjárás és a homokos talaj kedvez a növénynek, amely bár nevében mogyoró, valójában inkább a hüvelyesek, például a bab és a borsó rokona.

A földimogyoró eredete Dél-Amerikába, feltehetően Peruba vagy Brazíliába vezethető vissza, ahol már évezredekkel ezelőtt is előszeretettel fogyasztották. Európába csak az Újvilág felfedezése után került, de gyorsan elterjedt a világ melegebb éghajlatú területein. Ma Kína, India, Nigéria és az USA a legnagyobb termesztők.

Magyarországon már az 1930-as években próbálkoztak a termesztésével, de a belvizes talaj és a technikai hiányosságok miatt nem vált általánossá. A nagy fordulat 2013-ban jött el, amikor Zákányszéken újraindultak a kísérletek. A Debreceni Egyetem kutatásai igazolták a termőképességet, és mára már 8 hektáron folyik üzemszerű termesztés, sőt saját technológiát és gépeket is kifejlesztettek hozzá.


A földimogyoró nemcsak ízletes, hanem egészséges is; magas fehérjetartalma és alacsony vízigénye miatt környezetbarát választás. És ami a legjobb: kiskertben is könnyedén termeszthető! Április végén érdemes elvetni, napos helyre, jó vízelvezetésű talajba. A gondoskodást gazdag termés hálálja meg októberre.

Hazai nemesítésű változatai már elérhetők, így bátran választhatunk magyar földimogyorót a boltok polcairól – vagy éppen a saját kertünkből!

Forrás: greendex.hu

Indexkép: Shutterstock