A helyes és megalapozott szelekció stratégiai jelentőséggel bír a húsmarha-tenyésztésben, az ehhez kapcsolódó döntésekhez azonban tisztában kell lennünk a tenyészállataink közti különbségekkel, de még inkább azok értékes, tovább örökítésre érdemes értékeivel. Erre kínál lehetőséget a tenyészértékbecslés, az általa kapott információk összevetésével adekvált döntéseket hozhatunk a tenyésztői munka során. Azt szokták mondani, hogy az adat kincs – hát ha ez valahol, akkor ebben a szegmensben biztosan igaz. A tenyészérték, a jó tulajdonságok ugyanis szó szerint pénzre válthatók.

Minderről Dr. Török Mártonnal, a Magyar Charolais Tenyésztők Egyesülete ügyvezetőjével beszélgettünk.

– Minden tenyésztőszervezetnek feladata és kötelessége a törzskönyvezés, illetve a teljesítményvizsgálat és az erre épülő tenyészérték-becslés – bocsátotta előre a szakember. – Ezt egyesületünk 2000 óta az ausztrál BreedPlan nevű tenyészértékbecsléseket végző szervezettel együttműködésben teljesíti. A BreedPlan rendszerében az ősök, az oldalági rokonok, valamint az egyed saját, illetve későbbiekben az ivadékai teljesítményén alapszik a tenyészértékbecslés. Nyilván, minél több ivadékadatot ismerünk egy állatról, annál pontosabbá válik a tenyészérték, melynek megbízhatóságát nulla és 1 közötti intervallumba eső számmal szokták jellemezni. Ha már sok ivadéka van egy állatnak, akkor ez a megbízhatóság közelíti az egyet, ami valójában már nem is becslés, hanem konkrét tenyészérték. Van azonban hátránya is ennek a módszernek: amíg kevés adatunk van egy állatról, addig a tenyészértékbecslés megbízhatósága meglehetősen gyenge. Ezzel együtt, amíg nem létezett genomvizsgálat, ez volt a legjobb módszer a tenyészérték meghatározásához és sok ivadék esetén ma is ez, melyet az egyesület 2000 óta használ.

charolais

Akár már magzati korban is becsülhető a tenyészérték, így még időben el lehet dönteni, hogy a bikaborjú marad tenyésztési célokra, vagy sem. Ennek köszönhetően nincs felesleges tartási költség – forrás: Magyar Charolais Tenyésztők Egyesülete

Dr. Török Márton hozzátette: anyai tulajdonságra, borjúnevelő képességre, termékenységre, vemhességi időre, súlygyarapodásra, 200 napos, 400 napos és felnőttkori súlyra, illetve az ultrahangos húsminőség- és vágóérték-vizsgálatokra, izmoltságra vonatkozóan rendelkeznek tenyészértékekkel. Ez utóbbit az egyesület immár 10 éve biztosítja tagjainak. 2021 óta pedig genom-tenyészértékekkel is rendelkezik a szakmai szervezet ugyanebben a rendszerben.

– Ennek a módszernek az óriási előnye, hogy elvileg már a fogantatás pillanatában, gyakorlatilag pedig amint DNS-mintát tudunk venni az állattól (tehát születése napján, de akár már magzati korban is), rögtön tenyészértéket tudunk rá becsülni – magyarázta az ügyvezető. – Ennek az eljárásnak jóval nagyobb a megbízhatósága, mint az azonos korban elvégzett hagyományos tenyészértékbecslésé. Ez óriási előny, mert a szarvasmarha fajban nagy a generációs intervallum. Azt gondolom, költséghatékonyság szempontjából jelentős dolog, hogy már borjú korában pontosan tudhatjuk, mi várható az állattól, mert így nem kell esetleg feleslegesen tartani 3 évig, az első ellésig. Az eljárás gyengesége, hogy a sok ivadékadattól nem lesz pontosabb a tenyészérték; ebben a vonatkozásban a hagyományos tenyészértékbecslés pontosabb. A jó hír az, hogy egyesületünknél mindkét megoldás egy eljárás keretében rendelkezésre áll és tűpontos információkat tudunk szolgáltatni tagjaink számára.

charolais

Anyai tulajdonságra, borjúnevelő képességre, termékenységre, vemhességi időre, súlygyarapodásra, 200 napos, 400 napos és felnőttkori súlyra, illetve az ultrahangos húsminőség- és vágóérték-vizsgálatokra, izmoltságra vonatkozóan készülhet tenyészértékbecslés – forrás: Magyar Charolais-Tenyésztők Egyesülete

S hogy ez miért fontos? Mert a húsmarha-tenyésztésben nem az a lényegi kérdés, hogy néz ki egy állat, hanem az, hogy milyen ivadékai lesznek, azaz mennyire értékes számunkra tenyésztési szempontból.

Ezek az információk sokkal tudatosabb és hatékonyabb tenyésztői munkát tesznek lehetővé, hiszen jól tudjuk, hiába néz ki jól például egy bika, egyáltalán nem biztos, hogy a jó tulajdonságait képes átörökíteni az ivadékokra – jelezte a szakember. – A tenyésztő azonban a birtokában lévő adatok tükrében dönthet arról, milyen tulajdonságcsoportot szeretne erősíteni az állományában, s ennek megfelelően választhat tenyészbikát. Helyes választással hosszú évekre előre meghatározhatjuk az állományunk teljesítményét és genetikai értékét. Minél többet és tudatosabban használja a tenyésztő a tenyészértékeket, annál nagyobb mértékben tudja az állományát a kívánt irányba előmozdítani.

charolais

A nagy húsmarhatenyésztő hagyományokkal bíró államokban, az USA-ban, vagy Kanadában azért vásárolnak csillagászati összegekért bikákat a gazdák, mert a tenyészértékek, értékindexek alapján pillanatok alatt kiszámolják, hogy a jövőben mennyi pénzt hozhat a konyhára egy kiváló bika – forrás: Magyar Charolais Tenyésztők Egyesülete

Dr. Török Márton jelezte: aki szeretné, az internetes felületen egyenként is vizsgálhatja a tenyészértékeket, de aki kevésbé szofisztikáltan kívánja meghozni a jó döntést, annak az egyesület úgynevezett Charolais Értékindexekkel siet a segítségére. Ezekben 3 különböző szempont (kis súlyban, nagy súlyban, továbbá végtermék-értékesítéshez, előbbi kettőnél az üszők meghagyásával, az utolsónál azt mellőzve) szerint súlyozzák a hazai tenyészértékeket, melyeket az egyszerűség kedvéért pénzben (ausztrál dollárban) fejezi ki, hogy mennyit ad hozzá az adott egyed genetikája az ivadékokhoz.

Az ügyvezető szerint a nagy húsmarhatenyésztő hagyományokkal bíró államokban, az USA-ban, vagy Kanadában azért vásárolnak csillagászati összegekért bikákat a gazdák, mert a tenyészértékek, értékindexek alapján pillanatok alatt kiszámolják, hogy a jövőben mennyi pénzt hozhat a konyhára egy kiváló bika.

– Szeretnénk, ha tagjaink és a szakma minél hamarabb, minél szélesebb körben megismerné a tenyészértékbecslés lehetőségeit, jelentőségét, mert nagyon sokat hozzá tud tenni az adott gazdaság jövedelmezőségéhez – zárta mondandóját Dr. Török Márton.

Indexkép: Magyar Charolais Tenyésztők Egyesülete