Terménytárolót, szárítót építene vagy felújítana? Ezekre figyeljen!

A pályázatról bővebben

• Első lépés

Először 3 db árajánlatot kell beszerezni (vagy forgalmazói nyilatkozatot, ha csak 1 szerezhető be), amiből az ár-érték arányt és a támogatási kérelem céljait figyelembe véve a legkedvezőbb ajánlattal rendelkező gépet, vagy technológiai berendezést kell feltüntetni a pályázatban.

• Építési engedélyek

Sokan ugyan nincsenek tisztában vele, de a mobil szárítókhoz nem kell építési engedély, valamint a szárító gépészet, telepített szárítók, serleges felvonók, egyebek sem építési engedélykötelesek. A silók is csak akkor engedélykötelesek, ha a 6 métert vagy a 60 m³-t meghaladja a méretük (a helyi előírások magasságban lehetnek ettől szigorúbbak).Viszont fontos tudnivaló, hogy a pályázati kiírás szerint a nem engedélyköteles építési tevékenység (telepített szárító és tárolók) esetén is építészeti-műszaki tervdokumentáció kell és nyilatkozat az építésügyi hatóságtól, hogy az építés nem engedélyköteles.

• Szükséges környezetvédelmi engedélyek

A mobilszárítókra a jelenlegi szabályozások szerint nem vonatkozik, amennyiben nem tartozik hozzá pontszerű kiporzás, akkor azokhoz nem kell engedély. A telepített szárító esetében csak a megfelelő bejelentések, vizsgálatok után létesíthetőek, működtethetőek (a 306/2010. (XII. 23.) kormányrendelet alapján) „helyhez kötött légszennyező pontforrás csak engedély birtokában létesíthető és üzemeltethető.”). A környezetvédelmi engedélyeket az illetékes Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályán lehet intézni.

• Gáztartályok telepítése

Az egyik magyar szolgáltató átlagosan 2 hónap alatt letelepíti a tartályokat a felhasznált elpárologtatótól és a helyszíni adottságoktól függően egy egyszeri telepítés költsége kb. 1,5-2 millió Ft. A berendezések és ezzel a karbantartási költségek is a szolgáltató tulajdonában maradnak. Ha a nagyobb tartályméret miatt szükséges szakhatósági engedélyeztetés azt is elvégzi a szolgáltató.

A silók akkor engedélykötelesek, ha a 6 métert vagy a 60 m3-t meghaladja a méretük – fotó: Shutterstock

• Időpontok

Idén augusztus 5. naptól van lehetőség beadni a pályázatot elektronikus úton a Kisméretű terménytároló, -szárító és -tisztító építése, korszerűsítése pályázatra. Az első benyújtási ciklus 2016. október 5-ig tart. A 2016 augusztus 5. és október 5. között benyújtott pályázatok a beadási időtől függetlenül egyszerre kerülnek elbírálásra.

• Támogatási összegek

A pályázat keretein belül, vissza nem térítendő támogatás összege maximum 100 millió Ft lehet egyéni projekt esetén, amiből maximum 10 millió Ft támogatás jár a szárító beszerzésére vagy korszerűsítésére.

• Akik pályázhatnak

Kizárólag 6000 euró STÉ és 350 000 euró STÉ közötti üzemmérettel rendelkező gazdálkodók pályázhatnak.

A szárítókról bővebben

• Folyamatos és szakaszos szárító közötti különbségek

A biztonságos, hosszú távú tárolás elengedhetetlen feltétele a betakarított termény szárítása, amelynek lényege, hogy a betakarításkor mért és a biztonságos tároláshoz szükséges víztartalom közötti különbséget eltávolítsuk. A terményszárítás történhet hideg, illetve meleg levegővel, technológiailag pedig szakaszos, illetve folyamatos üzemben.

A szakaszos üzemű szárítás lényege, hogy a szárítót feltöltjük és a szárítóban lévő terményen, tölteten addig áramoltatunk át meleg levegőt, míg az a kívánt víztartalomra leszárad, majd az égőfej kikapcsolása után visszahűtjük a terményt. Ezt követően a töltetet kitároljuk, majd újra töltjük a szárítót. A folyamat ciklikusan addig folytatódik, amíg van szárítandó terményünk. A szakaszos üzemű szárító teljesen feltöltve, csak teljes töltettel üzemeltethető.

A folyamatos üzemű szárítás lényege, hogy a szárító feltöltését követően a szárítóban lévő terményt folyamatosan tároljuk ki, és ennek ütemében történik a feltöltés is. A szárítót a szárítási folyamat végén az utolsó töltet leszárítását követően kell kiüríteni.

A biztonságos tároláshoz elengedhetetlen a termény szárítása – fotó: Shutterstock

• Tüzelőanyagokról

A gabonaszárítók esetében a legelterjedtebb fűtőanyagok a gázolaj, a metán és a propángáz, illetve előfordulnak szilárd tüzelésű (fa, szén, biomassza, stb.) megoldások is.

Hozzávetőleges fűtőanyag felhasználás 100 kg termény 25% nedvességtartalomról 14% nedvességtartalomra történő szárítása során:
• gázolaj: 1,05-1,8 l
• metán: 1.05 -1,8 m³
• propán: 0,33 – 0,50 m³

A napjainkban legelterjedtebb fűtőanyagnak a gáz mondható. A szárító gázellátása támaszkodhat vezetékes rendszerre, illetve stabilan telepített tartályos rendszerre. A gázégőfejekkel felszerelt szárítóberendezések esetén a felmelegített külső vagy visszakeringetett levegőt közvetlenül tudjuk melegíteni az égőfejjel, nem áll fent annak a veszélye, hogy a keletkezett füstgáz, égéstermék szennyezi a szárítandó gabonát.

Az olaj, gázolaj égőfejek direkt használata Magyarországon nem elfogadott-, támogatott mivel a keletkező égéstermékek, keveredve a szárítólevegővel, negatívan befolyásolják a termény minőségét. Az olaj, gázolaj fűtőanyag használata csak egy hőcserélő beiktatásával lehetséges, mely a szárítóberendezés hatásfokát jelentősen lerontja, ezzel növeli a terményszárítás költségeit. Az olaj, mint fűtőanyag felhasználása abban az esetben indokolt Magyarországon, ha más megoldás nem lehetséges.

Új irány a biomassza, mint fűtőanyag alkalmazása. Eben az esetben a nagy teljesítményű, bála (szalma, venyige, nád, papír, stb.) tüzelésű kazánokban a felmelegített olaj, víz egy hőcserélőn keresztül adja le a hőt a szárítólevegőnek. Mint az előző esetbe is itt is az alacsonyabb hatásfok a probléma, viszont ha a gazdálkodó megtermeli a szükséges tüzelőanyagot az üzemeltetés rentábilis. A biomassza tüzelést a korlátozott szabályozási lehetőségek miatt érdemes gázégőfejjel kombinálni.