A szója nitrogénigényes növény. A speciális nitrogénkötő baktériumokkal kialakított szimbiózis révén képes a nitrogénigény nagy részét saját maga számára biztosítani. A Bradyrhizobium baktériumok a gyökérzeten kialakuló gümőkben élnek. Képesek a légköri nitrogént a növény által hasznosítható formába alakítani és a rendelkezésére bocsátani. Legismertebb közülük a Bradyrhizobium japonicum. A növény és a baktérium közötti kapcsolat gazdanövény-specifikus, azaz a szóját más nitrogénkötő baktérium nem képes „fertőzni”, rajta gümőt képezni.

Azokon a talajokon, ahol még soha, vagy több éve nem termeltek szóját (pl. vetésforgó miatt 3-4 év is kimaradhat), feltétlenül szükséges a talajt oltani, mivel a gümőképző baktérium egyedszáma a talajban gazdanövény hiányában jelentősen csökken. Azokon a területeken is fontos a talajoltás, ahol gyakran kerül sor szójatermesztésre, ugyanis a környezeti tényezők jelentősen befolyásolhatják a gümőképző Rhizobiumok mennyiségét és életképességét.

A Rhizobium baktériumokat két módon juttathatjuk el a szója gyökerének közvetlen környezetéhez. Egyrészt magkezeléssel, amely esetben a vetőmagra visszük fel a baktériumokat. Ez esetben a kezelés után, a baktériumok a raktározási viszonyoknak kitéve még akár fél évet is eltöltenek a magfelületen. Tudva azt, hogy nem spórásak a magkezelő szója készítmények, tehát nem kitartó képletek formájában kerülnek a baktériumok a magfelületre, ezért azok hatékonysága idővel jelentősen csökken. A gyakorlatban nem minden esetben mutatnak kielégítő gümőzést a pusztán baktérium magoltással kezelt vetőmagok.

Több nemzetközi kutatás is visszaigazolja azt a BIOFIL által is elvégzett laboratóriumi és üzemi vizsgálati eredményt, ami alapján elmondható, hogy az a leghatékonyabb megoldás, ha a csávázott és oltott szójavetőmag mellett a talajoltást is elvégezzük. A talajoltás során a vetéssel egy időben juttatunk a talajba élő baktériumokat, ahol azok számukra optimális közegbe kerülve gyorsan felszaporodhatnak, és a fejlődő növényi gyökerekkel kapcsolatba léphetnek. Ezzel a módszerrel biztosított a rhizobiumok számának optimális jelenléte a gyökér környezetében és megkezdődhet az a szimbiotikus együttműködés, ami végül a növények számára az optimális nitrogén ellátást biztosítani fogja.

2023-ban a MATE iregszemcsei telephelyén 4 ismétléses kisparcellás kísérletben vizsgáltuk mi is a különböző módon elvégzett oltások hatékonyságát a gümőzés mértékére, az eredmények egyértelműen alátámasztották, hogy a helyes eljárás a kettős, azaz mag és talajoltás együttes alkalmazása (2. ábra). Ez a kettős oltási technológia elterjedt az amerikai kontinens nagy szójatermesztő területein is.

grafikon

1. ábra Különböző oltási technológiákkal kezelt szója növények gümőzésének mértéke (kék szín: Átlagos gümőszám (db/növény), narancs szín: Különbség)

A gümőképződés ugyanis több fázisban zajlik, csíranövénykortól a teljes virágzásig tart. A magra oltott baktériumok elsősorban a kezdeti fenofázisokban járulnak hozzá jelentősen a gümőképződéshez, a talajoltással kivitt törzsek azonban a fiatal oldalgyökereken, a későbbi fenofázisokban is tudnak fertőzni.

szója

Egy megfelelően gümőzött szója (1. ábra) nem pusztán a terméseredményt, de a beltartalmi mutatókat is javítja. A szója gümőképződése nem csak az adott kultúrának nyújt segítséget, de az utóveteménynél is termésnövekedést eredményez! – fotó: Terragro Kereskeddelmi Kft.

A 2025-ös év tavasz vetési időszakában minden BIOFIL Szója Duplo termék mellé biztosítjuk a BIOFIL Extra adalékanyagot, a termesztés sikeressége és a hatékonyság fokozása érdekében!

A részletekért kérjük keresse területileg illetékes Tanácsadóinkat!

Web: www.terragro.hu

Tel.: 06 (1) 793 2670

E-mail: info@terragro.hu

terragro biofil