Az első posztharveszt konferenciát szervezte Mórahalmon a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a FruitVeB. Ősszel a rendezvény folytatása várható.

Termeszteni már tudunk európai színvonalon, tárolni még nem, ezért nem tudjuk kiszolgálni a hazai piacot a teljes szezonban, hangzott el Apáti Ferenc, a FruitVeB elnökének bevezetőjében. Csizmadi Imre, a NAK Kertészeti és beszállítóipari osztályának elnöke is kiemelte, hogy bár szalad felfelé a sárgarépa és a hagyma ára, de nem a gazdák zsebében csapódik le a haszon: a tárolás és az aáruvá készítés a hazai kertészeti ágazat egyik utolsó hiányossága.

Elsőként Lukács András, az LHG Kft. ügyvezető igazgatója számolt be a zöldségtárolók létesítésének gyakorlati tapasztalatairól, a leggyakoribb hibákról. Az áruvá készítés, tárolás élettani hátteréről és feltételeiről Zsom Tamás, a MATE Élelmiszertudományi Intézetének docense beszélt. A betárolt zöldség, gyümölcs élő anyag, lélegzik, párologtat, hőt termel, megbetegszik, végül elpusztul.

Ezeket a folyamatokat kell úgy befolyásolnunk a tárolási körülmények alakításával, hogy minél kisebb legyen a veszteség. Különösen gyorsan lélegzik például a spárga és a gomba, ezek csak rövid ideig tarthatók el. Különböző fejlettségi állapotban másként reagálnak a termények a megváltozott körülményekre, de elsősorban a légzésük változása figyelhető meg. Ez alapján különítjük el az utóérő (klimaktérikus légzésű), illetve nem utóérő terményeket. Az előbbi csoportban alapvető változáson megy keresztül a termény a tárolás során, és ez érés függ a hőmérséklettől, a légkör összetételétől és a páratartalomtól.

tárolás

Termeszteni már tudunk európai színvonalon, tárolni még nem – fotó: pixabay.com

Az biztos, hogy hűtve kell tárolni minden zöldséget, gyümölcsöt, de nem mindegy, mennyire hűtjük le a terményt. Fajtól függ a hőtermelés, ami befolyásolja, hogy milyen hőmérsékleten a legjobb tárolni valamit. A brokkoli például 10 °C-on harmincszor annyi hőt termel, mint a burgonya, ezért a legjobb lenne 0 °C-on tárolni. Klimaktérikus légzésű terményeknél az utóérés menete erősen függ a tárolási hőmérséklettől. Az áruvákezelés során kerülni kell az ütődést, mert az is a légzésintenzitás fokozódásával jár, figyelmeztetett az előadó. Túl hideg sem lehet a tárolóban, mert az is károsíthatja az árut, a burgonyát például 8 °C alatti hőmérséklet – olvasható a cikkben.

Csökkenti a légzést, ha a tároló légterében kevesebb az oxigén és több a szén-dioxid, de fajonként nagyon eltérő, hogy milyen gázösszetétel az optimális.

  • Alacsony oxigénszinten (1-2%) tartható a legtöbb gyümölcs, a sárgadinnye, csemegekukorica, saláta, káposzta, karfiol.
  • A legtöbb oxigént a spárga, a citrusfélék, a burgonya és az édesburgonya igényli a tárolás során. Kritikus pont a páratartalom, mert az akadályozza leginkább a vízveszteséget, az apadást a tárolás során.
  • A legtöbbször 90-95%-os relatív páratartalom mellett tárolunk, a hagymát kivéve (65%). Egyes terményeket vastag héjuk, viaszbevonatuk vagy molyhosságuk véd a párologtatástól, de például a sárgarépának egyik sincs, ezért gyorsan veszít a nedvességtartalmából.

Sok követelménynek kell tehát megfelelni a tárolás során, ide tartozik még az említett hőmérséklet, légkör, páratartalom mellett a légcirkuláció is.


A műszaki megoldásokról, tárolási módokról, megszívlelendő összefüggésekről tárolóépítéssel energetikával foglalkozó cégek (LHG Kft., Klim'Top Controls SAS, AgriRootz GmbH, Omnivent Poland, Fo-Vill Energy Kft.) képviselői beszéltek. Mint elhangzott, a különböző zöldségek tárolásakor csak az épület és a hűtéstechnika közös, minden mást érdemes alaposan átgondolni.

Fontos:

  • a termény hűtési igénye,
  • a megkívánt páratartalom,
  • a betárolni kívánt mennyiség
  • és a feltöltés ütemezése is. A lehető leggyorsabban kell feltölteni a tárolót és lehűteni a terményt a kellő főfokra. Ehhez kell méretezni a hűtőberendezést, aminek a működési költségét is érdemes figyelembe venni a kiválasztáskor.

A világon halmos tárolóból van a legtöbb, ami az ipari burgonya számára jó megoldás, a konténeres, hűtőfalas rendszer például fokhagyma tárolására alkalmas. Konténeres tárolásnál többféle levegőztető-hűtő rendszert lehet kialakítani: szárítófalas, kevert levegős, ponyvával takart szívó levegős vagy felfújható légzsákkal kialakított nyomó levegős rendszereket.

tárolás

Hűtve kell tárolni minden zöldséget, gyümölcsöt, de nem mindegy, mennyire hűtjük le a terményt – fotó: pixabay.com

Az előadók olyan részletekre is felhívták a figyelmet, mint az épület és a tető színe, ami lehetőleg legyen fehér a kisebb fölmelegedés, vagyis kisebb hűtési igény miatt. Az épületet jól kell tömíteni a nyílások és csatlakozások körül, hogy ne alakuljanak ki hőhidak, illetve ne jusson be levegő a réseken.

Figyelni kell arra is, hogy a hűtőrendszer teljesítménye függ a tárolási és a hűtőegységben mért hőmérséklet különbségétől, minél nagyobb ez a különbség, annál kisebb a teljesítmény. A hűtőközeg (ami leggyakrabban glikol) hőmérséklete, a tárolási hőmérséklet és a tartani kívánt páratartalom  szabja meg, hogy mekkora felületű hűtőt kell beépíteni, és kell-e gondoskodni a rendszer leolvasztásáról.

Figyelmeztettek rá, hogy Magyarországon a burgonya és a hagyma betakarításkori hőmérséklete jóval magasabb, mint a szakirodalom szerint, ezt számításba kell venni, valamint időt hagyni a tárolóban a sebgyógyulásra, amit a fölszedés során szenvedhetnek el a gumók, illetve a száradásra. Ügyelni kell a szellőztetésre és arra, hogy kicsi legyen a hőingadozás a tárolás során.

Végül szó esett arról is, hogy az EU-ban változott az idén a hűtőközegekre vonatkozó szabályozás, ami technológiai változásokat von maga után. Az új közegekhez drágább berendezések kellenek, és biztonságtechnikai szempontból is bonyolultabbak a rendszerek – olvasható a fruitveb összefoglalójában.

Indexkép: pixabay.com