Gulyás Gergely miniszter a legutóbbi Kormányinfón úgy fogalmazott, hogy „nem zárható ki, hogy mesterségesen előállított vírusról van szó" a Magyarországon ismét felbukkant ragadós száj- és körömfájás (RSZKF) kapcsán. A kijelentés komoly visszhangot váltott ki, főként tudományos körökben. Kemenesi Gábor virológus, a Pécsi Tudományegyetem Virológiai Nemzeti Laboratóriumának vezetője szerint ennek a lehetősége „tendál a nullához". Erről nemcsak a Qubit írt, de a Facebookon is posztolt a Virológia Pécs.

Mi az a mesterséges forrás, és miért vitatott?

A mesterséges forrás alatt általában laboratóriumban tárolt vagy kezelt vírusokra utalunk, amelyek nem természetes környezetükben fordulnak elő. Ilyen például, ha egy vírus kutatási célból került előtérbe, és laboratóriumban tanulmányozták vagy használták vakcinafejlesztés során. Az RSZKF esetében egy világszerte ismert, régóta kutatott vírusról van szó, amely már több évtizede a tudomány célkeresztjében áll.

A vírus eredetének vizsgálata genetikai elemzéssel történik, amely során megállapítják, hogy mely más ismert törzsekhez áll a legközelebb – egyfajta „víruscsaládfát" állítanak fel. Ha a legközelebbi genetikai rokon egy laborból származó törzs, felmerülhet a mesterséges eredet gyanúja, de ez önmagában nem elegendő bizonyíték.

Európában szinte kizárt a laboratóriumi eredet

Kemenesi szerint az európai és magyarországi biobiztonsági szabályozás rendkívül szigorú. A laborokban alkalmazott több szintű engedélyezés, protokollok és folyamatos ellenőrzés célja éppen az, hogy kizárják a vírusok véletlenszerű kijutásának lehetőségét.

A laboratóriumi dolgozók folyamatos képzése, a kockázatelemzések rendszeres frissítése, valamint az eredmények átlátható, nemzetközi adatbázisokban való rögzítése mind azt szolgálja, hogy a laboratóriumi eredet gyorsan kizárható vagy megerősíthető legyen.

Példák és tévhitek

A 2007-es nagy-britanniai járvány valóban egy 1967-ben laborban kezelt törzshöz vezethető vissza – ám ezt egy részletes, hosszú nyomozás és környezeti vizsgálat igazolta. Akkor a nem megfelelő szennyvízkezelés okozta a fertőzést, aminek eredményeként szigorították a laboratóriumi szabályozást.

Félreértelmezés történt a 2021-es guineai ebolajárvány esetében. Genetikai adatok alapján a vírus a 2014-es járvány törzséhez volt hasonló – de nem laborból származott, hanem egy korábbi túlélő lappangó fertőzéséből terjedt tovább szexuális úton.


A tudományos megközelítés fontossága

A virológus hangsúlyozza: a tudományos bizonyítás nem egyetlen adatpont alapján történik. „Genetikai hasonlóság önmagában nem elég" – figyelmeztet Kemenesi. Komplex járványügyi, környezeti és laboratóriumi vizsgálatok szükségesek ahhoz, hogy pontosan megállapítsuk egy vírus eredetét.

A jelenlegi ragadós száj- és körömfájás járvány esetében is a végleges következtetésekhez még szükségesek további tudományos vizsgálatok és adatok, ezért a virológusok óvatosságra intenek minden olyan állítással kapcsolatban, amely a vírus mesterséges eredetét sugallja.

Indexkép: Pixabay