A fenyőszezon elkezdődött, de ki hinné, hogy mekkora változatosság, milyen sokszínűség rejlik ezekben az illusztris növényekben, amelyekkel te is gazdagabbá teheted a kertedet.
Andalúziai jegenyefenyő
Az Abies pinsapo Glauca, vagyis az andalúziai jegenyefenyő egy kompakt, tömött ágrendszerű fenyő, amely igazi színfoltja lehet a kertünknek. Lassú növekedésű fajta, de megéri rá várni, hiszen a négy méter körüli végmagasságával, szélesen ellaposodó koronájával és vaskos tűleveleivel figyelemfelkeltő dísze lesz a területnek. Közepes méretű, ülő tobozai fiatalon hamvas világoszöldek, amelyek később megbarnulnak – írja az egy.hu.
Kedveli a meleget és a napfényt is, előnye, hogy jól tűri a szárazságot. Fiatal korában még célszerű a tövét télire betakarni, mert az első években a keményebb fagyok még károsíthatják.
A fenyőfák a változatosságukkal minden kertet szebbé tehetnek – fotó: pixabay.com
Japán csüngő vörösfenyő
Igazán egyedi a Larix kaempferi Pendula, a japán csüngő vörösfenyő. A közepes növekedésű lombhullató fenyő ágai szinte a földig lelógnak. Kékesszürke tűlevelei fűszerűek, különleges hangulatot kölcsönözve akár évelőágyásban, akár szoliterként ültetve is. Párára és fényre igényes növény, de szinte mindenhol elél, ahol adottak az átlagos környezeti feltételek. Árnyékba azonban ne ültessük! A lombját alakíthatjuk, így a kissé rendezetlen hajtásaiból formás lombkoronát is létrehozhatunk. Ez azért is fontos lehet, mert ezzel biztosíthatjuk a megfelelő szellőzést az egészséges fejlődéséhez.
Japán fenyő
Igazán szép a Pinus densiflora 'Burke's Red Variegated nevű japán fenyő. Csíkozott tűlevelei, díszes narancssárga, vörösen hámló kérge azonnal szembetűnik. Igényli a mélyrétegű, jó vízgazdálkodású talajt, semleges vagy savanyú kémhatással.
Napos és félárnyékos helyen is elél, a növekedése azonban lassú, de kifejlett állapotában páratlanul esztétikus a megjelenése.
Nevadai oszlopos cirbolyafenyő
Kissé visszafogottabb a Pinus flexilis Vanderwolf's Pyramid, azaz a nevadai oszlopos cirbolyafenyő. Jellemzően hatméteres magasságig nő, de előfordul a 9 méteres példány is. Négy méter szélesre is megnőhet, a formája piramis alakú. Tűlevelei kékeszöldek és ezüstösek.
Fiatalabb korában gyorsabb ütemben nő, majd később a növekedése visszafogottabbá válik. A talajra nem érzékeny, de meghálálja a jó vízelvezetésű talajt és a napos fekvést.
Edith ezüstfenyő
Formára hasonló, de némileg kecsesebb a Picea pungens Edith, az Edith ezüstfenyő. 15–20 méter a végleges mérete, a növekedési erélye átlagos, szabályos kúpos koronát nevel. Lombja világos, ezüstös. Szinte bármilyen talajon megél, jól viseli a szárazabb levegőt is, azonban a fényigénye nagy.
Andoki fenyő
Az Araucaria araucana, az andoki fenyő vagy más néven araukária, chilei fenyő, ami nem egy szokványos fenyőfajta, hanem igazi különlegesség. Végleges magassága 15 méter körüli, de mivel lassan nő, ezt csak évtizedek alatt éri el. Fiatalon még klasszikus fenyőfa alakú, később kiszélesedik és ernyő alakú lesz.
Kedveli a napos vagy félárnyékos helyeket és a közepesen tápanyagdús, jó vízáteresztő képességgel rendelkező talajokat, magas páratartalom mellett. Közepes a vízigénye, így a száraz időszakokban igényli az öntözést, és arra is figyelni kell, hogy a fiatalabb példányok csak az enyhébb fagyokat viselik el.
Indexkép: pixabay.com