Több mint 100 Nobel-díjas tudós nyílt levében szólította fel a világ kormányait a génkezelt növények használatának engedélyezésére – írja a Süddeutsche Zeitung. Az aláírók szerint a GMO növények az ember több évszázados növénynemsítő, természetátalakító tevékenységének egy állomását képezik, és biztonsággal alkalmazhatók a táplálkozásban, nem jelentenek veszélyt az emberi egészségre, és estleges környezetkárosító hatásuk elhanyagolható. Nélkülük viszont gyakorlatilag lehetetlen megoldani a világ növekvő népességének élelmiszer-ellátását.
A FAO szerint 2050-ig a növényi terméseredményeket a jelenlegi átlagnak a kétszeresére kellene növelni ahhoz, hogy a világ akkorra közel 10 milliárd főre szaporodó lakossága számára elegendő élelmiszert termelhessünk. Az aláíró tudósok állítják, hogy a környezetvédők erősen eltúlozzák és hamisan állítják be a génmódosított növények alkalmazásával járó kockázatokat.
A levél hangsúlyozza, hogy a génkezelt növények megoldhatják a több százmillió éhező ember problémáját, ezért emberiség elleni bűnt követünk el, ha ezt az eszközt nem vesszük igénybe. Különösen érvényes ez a világ legszegényebb országaira, ahol a GMO engedélyezés a lenni vagy nem lenni, pontosabban az „enni vagy nem enni“ kérdéseként vetődik fel.
Európa most sem GMO mentes, hazánkba is érkezik génmódosított takarmány – fotó: Shutterstock
Példaként az úgynevezett „arany rizst“ említik, amelybe a nemesítők génsebészeti módszerekkel Béta-karotin (A-provitamin) tartalmat vittek be, amely sokat segíthet a tartósan A-vitamin hiányban szenvedő 250 millió emberen. A tudósok kiemelik, hogy az „arany rizs“ akár külön engedélyezhető, és nem feltétlenül jár együtt azzal, hogy teljesen zöld utat kell nyitni a (helyenként és időnként csak biológiai bravúrnak tekinthető) génmódosítás előtt.
A környezetvédők szerint viszont a génkezelés pártján állók túlozzák el, és állítják be hamisan annak előnyeit. Ugyanakkor azt is hangsúlyozzák, hogy Európa már most sem teljesen GMO mentes. Több tagország ugyanis a közelmúltban engedélyezte a Monsanto 810-es kukoricahibridjének termesztését. Abban sem lehetünk teljesen biztosak, hogy az EU-ban a szarvasmarhák, sertések és baromfiak etetésére széles körben használt szója-alapú takarmányok abszolút GMO mentesek, mivel azok nagy részét olyan országokból importálják, ahol 90 százalékban génkezelt fajtákat alkalmaznak.
