A TALAJ a növény éléskamrája és ebédlőasztala. A talajban az elérhető víz nyitja az éléskamrát, és teszi a növénynek az asztalra tápoldatként az anyagot, amiből építkezhet.
A talaj vízállapota a talaj típusától, szerkezetétől, szervesanyagtartalmától, a domborzattól, a művelési módjától, a felszíni fedettségtől, sótartalmától stb. függő, multiparaméteres tényező.
Öntözéssel a sérült vagy gyenge vízmegtartási tulajdonságot kisegítjük, pótoljuk.
A vízmegtartási tényezőt a talaj esetében a pF-görbe írja le, amelyben minden említett tényező a súlyának megfelelően képviselve van.
A vízmegtartási tényezőt a talaj esetében a pF-görbe írja le – forrás: T-Markt Kereskedőház Kft.
Az AgriSmartGreen szenzoralapú öntözési vezérlője a növény gyökérzónájának jellemző vízfelvevő területén a víztartalom szabályozásával teremti meg a gyökérzet, illetve a növény számára azt a vízállapotot, amely minimalizált stresszhelyzetet biztosít a fotoszintézishez szükséges vízmennyiség és tápanyag akadálymentes felvételéhez. Erről bővebben olvashatsz erre a LINKRE kattintva.
Az ideális állapot fenntartásához szükséges öntözővíz mennyisége az öntözőrendszer kiviteli megoldásától függ. A föld alatti vagy felszíni csepegtetőrendszerek a legjobb hatékonyságú vízkijuttatással rendelkeznek, és tápoldat-adagolásra is alkalmasak. Szórófejes kijuttatás esetén a nagyobb növényvédelmi kockázatot jelentő lombozati öntözés mellett nagyobb a párolgási veszteség, és a szélérzékenység is rontja a vízfelhasználást és a kijuttatási egyenletességet, valamint a gyomnyomást is emelheti.
Vízforrásként a legjobban a felszíni vizek teljesítik az előírásokat, de ha felszín alatti víz áll csak rendelkezésre, folyamatos vízminőség-vizsgálattal kell biztosítani, hogy 500 mg/l alatti legyen az öntözővíz sótartalma.
Az öntözési zónákat a legcélszerűbb a domináns talajszerkezeti kategóriák szerint elosztani, és oda területenként elhelyezett öntözésvezérlő mérőállomással egyedileg kezelni az öntözendő parcellákat.
Az öntözés elindítása akkor aktiválódik, amikor az érzékelők növényfüggő stresszszintet érzékelnek, és a vízállapotot vissza kell állítani a növényfajta által preferált tartományba. Amint a vízmegtartási szint elérte a gyökérzóna alsó szintjét, az öntözést le kell állítani a gyökérzónában lévő tápanyag elszivárgásának megakadályozására.
Amennyiben a növény vízfelvételi határainak alapos ismeretében az öntözés bekapcsolásának a határértékét a szárazabb tartomány felé eltoljuk, és ezzel a növényt rákényszerítjük, hogy gyökérfejlődéssel a fellépő enyhe stressz elleni lépéseket tegyen, ezzel a növény fejlődését kierőszakoljuk. Így a késleltetett deficitöntözéssel kierőszakolt nagyobb gyökértömeg nagyobb talajtérfogatból tud tápanyaghoz jutni.
A megfelelően szabályozott deficitöntözéssel kevesebb vízmennyiséggel ugyanakkora termésmennyiségre számíthatunk, a tapasztalatok szerint javuló minőség mellett.
Az AgriSmartGreen öntözési mérőállomásai olyan szenzorkészlettel vannak felszerelve, amelyekkel beállítható: – a termelt növény vízstressz-határértéke, – az öntözővíz-adag minimum határértéke, – és a káros túlöntözés felső mértékének a limithatára.
Ezen adatok függvényében a termelő a dinamikus határérték-beállítással a termelési célhoz tudja szabni az öntözési profil szabályozását.
Az öntözés növényspecifikus szabályozása a termésbiztonság megteremtésének egyik legfontosabb feltétele. Ezenkívül a sikerhez biztosítanunk kell a hatékony fotoszintézishez szükséges tápanyagok mennyiségét, a megfelelő időben rendelkezésre állását, a növényvédelmi környezet kialakítását, a gyomnyomás kezelését.
A növénytermelést hosszú távon támogató mesterséges intelligencia helyspecifikus adatbázisának felépítéséhez a talaj vízállapota mellett a tápanyagtartalmi mintavételezésére, a klíma és fotoszintézis monitorozására, valamint a növényvédelmi szituáció folyamatos, részletes rögzítése és tárolása is szükséges.
Az öntözés növényspecifikus szabályozása a termésbiztonság megteremtésének egyik legfontosabb feltétele – fotó: T-Markt Kereskedőház Kft.
Az időjárási előrejelzés felhasználása pedig a művelési feladatok tervezéséhez elengedhetetlen.
A fotoszintézis monitorozása a leghatékonyabban klorofilltérképek drónos vagy műholdas távérzékelés felhasználásával lehetséges. A PAR (fotoszintetikus aktív sugárzás) és LAI (levélfelületi index) szenzorok adatai is közelítő információt adnak a fotoszintetikus aktivitásról.
A talaj, klíma, növény szentháromság változásainak ciklikus adatgyűjtése, az adatok rendszeres elemzése alapján a helyspecifikus fajtaválasztás, az egyre pontosabb termésmennyiség-becslés, a fenntartható gazdálkodás, a növekvő gazdálkodási eredmények elérhető valósággá válnak a napi termelési gyakorlatban.
A növénytermelési MI-rendszer előnyeiről erre a LINKRE kattintva olvashatsz.
Szerző: Dr. Tóth Csaba, villamosmérnök, precíziós gazdálkodás szakmérnök
T-Markt Kereskedőház Kft.
2013 Pomáz, Határ u. 5/A
06 26 525-500
www.agrismartgreen.com
Ez a cikk a 10 pontos talajgyakorlatok Agroinform TechMag-ban jelent meg. A TechMag az Agroinform új, interaktív magazinja, amit itt tudsz végiglapozni:
_jpg_fill_540x300_0.webp "Nagy István szerint nincs ok aggodalomra: hazánkban biztonságosak az állati eredetű élelmiszerek")
_fill_360x200_0.jpg "Biomassza, takarmányfehérje és karbonsemlegesség – Merre tart a Hungrana?")
