Szerencsés, akinek van kertje. Nagyobb lesz általa az otthona, hiszen nem csak odabent, de a kertben is zajlik az élet. Lehet családi összejöveteleket tartani, vagy csak egy kicsit megpihenni a kertben a nap végén, a virágokat szemlélve. Vagy a zöldségekben, gyümölcsökben gyönyörködve, hiszen ha van kertünk, akkor nem árt, ha van veteményesünk is.
Természetesen nem állítjuk, hogy egy veteményes nem jár munkával. Sőt, rengeteg feladatot ad, de nagyon is megéri. Az önellátás, de már az is, ha termesztünk valamit a kertben, örömmel tölt el, büszkeséget okoz, jót tesz az egészségünknek és nem utolsó sorban biztonságot nyújt, hiszen elég a kertig menni, és rögtön kerülhet valami a családi asztalra.
Ráadásul akkor, amikor a legérettebb, a legfinomabb, ezáltal a legegészségesebb. Azt is pontosan tudhatjuk, hogy az adott zöldség, vagy gyümölcs milyen vegyi anyaggal volt, vagy szerencsésebb esetben nem volt kezelve. A veteményes tehát örök érték, mert a befektetett munka biztosítja, hogy igazán friss és biztonságos élelmiszert fogyaszthatunk.
A saját veteményes biztonságot nyújt és még az egészségünknek is jót tesz. Fotó: Shutterstock
A munka pedig azon túl, hogy meghozza zöldségét, vagy gyümölcsét, fizikailag és lelkileg is tökéletesen karbantart. Így nem tudunk olyan érvet felhozni, ami a veteményes ellen szólna. Aki pedig belefog, egy idő után azon kapja magát, hogy még több ágyást szeretne, még több gyümölcsfát, még több virágot. Mert a saját veteményes biztonságot ad, rendszerességre nevel, és büszkeséggel tölt el. Egy idő után pedig a kertészkedés válik a szenvedélyünkké.
Azonban érdemes először kicsiben kezdeni, így idővel már át fogjuk látni, mit hogyan lehet leegyszerűsíteni, összevonni a munkákat, így nem fogjuk elvenni már az elején a saját kedvünket azzal, hogy kevés tapasztalattal túlvállaljuk magunkat. Nem árt, ha előre készítünk tervet és papíron alkotjuk meg először a kertet. Akkor sokkal jobban látni fogjuk, mi hova kerüljön.
Az első lépések az önellátás felé
Először mérjük fel a kertet. Mekkora terület áll rendelkezésünkre, milyen a terület fekvése, mennyire napos. Nem árt, ha körülnézünk a szomszédságunkban is, hiszen ami ott megterem, az nálunk is egészen biztosan meg fog. Hasonló a helyzet a gyümölcsfák esetében is. Azt is fontos átgondolni, hogy az adott gyümölcsfa mekkora helyet fog elfoglalni akkor, amikor eléri a teljes méretét, és ezt figyelembe véve kiválasztani a megfelelőket. És persze az is döntő fontosságú lehet, hogy melyik gyümölcsöket szereti a család.
Bokrokat akár a kerítés mellé is tudunk ültetni, és a veteményest is fel tudjuk osztani úgy, hogy a kertben több helyen is lehetnek ágyások. Fontos azonban, hogy az öntözési lehetőség mindenhol megoldott legyen.
Készíts vetési tervet
Ezek után készítsünk vetési tervet. Erre tökéletesek az őszi, téli esték, így tavasszal már a kész tervvel felszerelkezve tudunk nekivágni a munkának. Ha megvannak a rajzok és a számítások, akkor már láthatjuk, hogy milyen növényeket és gyümölcsöket van esély megtermelni a kertben. Egy két fős család számára legalább 700-800 négyzetméternyi területben kell gondolkodni, ha a cél az önellátás. Természetesen nem ennek kell elsődleges célként a szemünk előtt lebegni, különösen akkor nem, ha még csak most tanuljuk a kertészkedés apró kis titkait.
Hasznos utánanézni, hogy melyik növénynek milyen társnövények tesznek jót, és ez alapján megtervezni az ágyások elhelyezkedését. Gondolkodhatunk magaságyásban is, így az idősebb családtagok is részt tudnak venni a kertészkedésben, és a gyerekek is nagyobb kedvvel állnak neki.
A kert mérete megnövelhető, ha majd miután kiürülnek az első ágyások, újabb növények kerülnek a helyükre, így érdemes már most megtervezni a másodvetést is. Hagyjunk helyet a fűszerkertnek is, hiszen ez fogja a legkisebb munka ráfordításával a legnagyobb örömet okozni. Ezek után pedig nincs más dolgunk, mint beszerezni a vetőmagokat.
Válassz gyümölcsfát
A gyümölcsfa csemete kiválasztásának egyik fontos szempontja, hogy mekkora a kertünk, hiszen idővel jóval terebélyesebb lesz a fa, mint most, ráadásul hosszú évtizedekig a kertünkben fog állni. Éppen ezért kellő távolságra kell ültetni a háztól, a kerítéstől, a villanyvezetékektől.
A gyümölcsfákból azonban szerencsére vannak kisebb méretű fajták is. A mértékre azonban itt is érdemes ügyelni. Ha túl sok gyümölcsfát ültetünk, nem biztos, hogy fel tudjuk majd dolgozni a rengeteg termést, így érdemes mindegyik, általunk kedvelt fajtából csak egyet választani. A kert napos területére kell ültetni a gyümölcsfákat, így az is döntő szempont lehet, hogy mekkora napos terület található nálunk, és ott hány fa érezheti majd igazán jól magát.
A veteményes, a magaságy akár a kertünk ékessége is lehet. Fotó: Shutterstock
Ha mindezek figyelembevételével sikerült kiválasztani a csemetét, alaposan vegyük szemügyre az ültetés helyét. Győződjünk meg róla, hogy nincsenek a talajban vezetékek vagy csövek, amelyekben kárt tehetünk az ültetés, vagy a fa növekedése során. A csemete vásárlásakor ügyeljünk rá, hogy minél egyenesebb legyen a törzse, és ne legyen sérült a gyökérzete. Ha szabadgyökerű csemetét választottunk, vagy azonnal ültessük el, vagy állítsuk egy vödör vízbe.
Akkora ültetőgödröt ássunk, amelybe legalább kétszer beleférne a csemete gyökérzete. Minimum 50x50 cm legyen az átmérője, még ha a fa gyökérzete kisebb is ennél. Azért érdemes jóval nagyobb gödröt ásni, mert a fellazított talajban jóval egyszerűbb lesz majd az új csemetének meggyökeresednie.
A gödör aljára tegyünk trágyát vagy komposztot, majd fedjük be földdel, hogy a fa gyökere ne érintkezzen vele közvetlenül. Locsoljuk be a gödör alját, majd helyezzük bele egyenesen a fát. Olyan mélyre ültessük, ahogy a faiskolában nevelkedett. Az oltási vagy szemzési hely 5-15 cm magasságba kell, hogy kerüljön, a körténél és a birsnél lehet a talaj szintjén. A csemetét öntözzük be egy jó nagy vödör vízzel, melynek célja nem csupán a víz pótlása, hanem az is, hogy beiszapoljuk a csemetét, vagyis, hogy a laza földet bemossuk a fácska gyökérzetébe és a talaj üregeibe.
Ha félünk, hogy a fa nem elég erős, és egy erősebb szél kidöntheti, állítsunk mellé karót és rögzítsük hozzá a fát. Az ültetőgödör talajszinten lévő részét formázzuk tányér alakúra úgy, hogy annak felszíne a csemete törzse felé lejtsen. Így könnyebb lesz az öntözés, hiszen megfelelő irányba fog folyni a víz.
Az ültetés után kell sort kerítenünk az első metszésre, hiszen enélkül nem lesz szép a kis fa koronája. A metszést minden egyes fafajtánál másképp kell elvégezni, melynek mindenképp járjunk utána, mielőtt belefognánk. Ekkor tudjuk meghatározni milyen magas legyen a törzs, milyen szögben álljanak az oldalágak, milyen formájú legyen a korona, és milyen magas legyen a fa.
A frissen elültetett fát az időjárás függvényében kell öntözni. Egyszerre inkább kevesebb vizet kapjon, és öntözzük gyakrabban. Faforgácssal vagy szalmával takarjuk be körülötte a talajt, mert így megvédhetjük a gyors kiszáradástól, és a gyomok elszaporodásától is.
Az almatermésűek közül a legnépszerűbbek az alma-, a körte- és a birsalmafák. A csonthéjasok közül a meggy-, a cseresznye-, a sárgabarack-, az őszibarack– és a szilvafa is nagyon jó választásnak bizonyulhat.
A komposztálásról se feledkezz meg
A komposztálás is nagyon fontos és hasznos feladat, ha veteményezésre adtuk a fejünket. Így jóval kevesebb hulladékot fogunk termelni, ráadásul tökéletes termőföld lesz a végeredmény, amelyben sokkal jobban fognak fejlődni a növények.
Spórolj a vízzel
Célszerű lesz majd gyűjteni az esővizet is, hiszen így fertőtlenítőszer nélkül tudjuk öntözni a növényeket, és ráadásul még vízdíjat sem kell fizetni. Ehhez már most célszerű zárható hordókat beszerezni.
A saját baromfiudvar gondoskodik a friss tojásról és arról is, hogy ne legyen unalmas a kert. Fotó: Shutterstock
Legyen saját baromfiudvarod
Nem csak a zöldségeket és a gyümölcsöket tudjuk megtermelni a kertünkben, hanem akár baromfit is tarthatunk. Persze csak akkor, ha ennek nincs semmilyen jogi akadálya a lakóhelyünkön. Ezután már csak helyet kell neki találni, és ki kell választani a tökéletes baromfit. Fontos szempont, hogy tojást, húst, vagy mindkettőt szeretnénk a baromfitartással. Ha tojást és húst is szeretnénk, akkor érdemes húscsirkét vásárolni, ha tojás miatt tartanánk a csirkéket, akkor tojóhibridben érdemes gondolkodni, amelyik akár két évig is ki tudja szolgálni friss tojással a családot.
A tojóhibrideket körülbelül 18 hetes korukban érdemes megvenni, közvetlenül azelőtt, hogy a tojástermelés megindulna náluk. Fontos, hogy olyan helyen tartsuk őket, ahol naponta legalább 16 órán át világos van. Érdemes azonban átgondolni, hogy mennyi idő jut rájuk, hiszen az állattartás felelősséggel jár. Akkor is meg el kell látni őket, ha éppen elutaznánk valahova, vagy ha rossz az idő. Szükség lesz egy jól zárható, szigetelt tyúkólra is, hogy éjjel is kényelmesen és biztonságosan el tudjanak helyezkedni a baromfik
A megfelelő tápot is be kell szerezni a számukra. A csirkék alapvetően magevő állatok. Adhatunk nekik kukoricát, árpát, búzát, napraforgót, kölest vagy borsót, de kifejezetten számukra kifejlesztett tápot is. A szemes takarmányon kívül előszeretettel kapirgálnak, és védik meg a kertet a pajoroktól, gilisztáktól, bogaraktól. Szívesen csipegetik a füvet, és fogyasztják a zöldféléket, mint amilyen a saláta, vagy a zöldségek levelei, de szeretik a főtt tojást és a száraz kenyeret is.
Az önetető és önitató segít tisztán tartani a vizet és az eleséget, és abból a szempontból is fontosak, hogy ha nem vagyunk otthon egész nap, akkor is nyugodt szívvel otthagyhatjuk a baromfit.
A saját zöldség és gyümölcs, a saját tyúk alól kivett tojás nagyon nagy örömmel tud eltölteni bennünket, így érdemes belefogni. Mindenkinek jó munkát és bőséges termést kívánunk!
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
