A Magyar Precíziós Gazdálkodási Egyesület (MPGE) csapata ezúttal Zala vármegyébe látogatott el, ahol a zalaegerszegi ZalaZONE Járműipari Tesztpályán ismerkedhetett meg az aktuális agrár vonatkozású fejlesztésekkel, kísérletekkel, majd a hatházi repülőtéren működés közben tekinthették meg a szintén helyi MouldTech Systems saját fejlesztésű A10-es permetező drónját. Az MPGE tagja a vállalkozás, melynek üzemét is felkeresték az egyesület tagjai, ahol bepillantást nyerhettek az éppen zajló projektekbe. A nap a hagyományos klubüléssel folytatódott Vonyarcvashegyen, a Bock Bisztróban folytatódott, ahol fontos információk hangzottak el a jövőbeni pályázati lehetőségekről és az MPGE jelenlévő tagsága elfogadta a kezdeményezést, miszerint az egyesület lép egy nagyon fontos, a gazdákat komolyan érintő témában.
De induljunk az elejéről!
A ZalaZONE Járműipari Tesztpálya konferencia- és rendezvényközpontjában elsőként Dr. Milics Gábor tanszékvezető egyetemi tanár, a Magyar Precíziós Gazdálkodási Egyesület alapító elnöke köszöntötte a tagságot, majd a jelenlévő egyperces néma főhajtással emlékeztek meg a nemrég elhunyt tagtársakról, Farkas László tiszteletbeli elnökről és Horváth Attiláról. Ezt követően rámutatott arra, hogy bár a köztudatban a ZalaZONE mint járműipari tesztpálya van jelen, nem kizárólag e területtel foglalkozik, igen erős agrár vonatkozású innovációs fejlesztései, kísérleti projektjei is vannak.
Dr. Milics Gábor elnök köszöntött – fotó: Horváth Attila
Majd Dr. Weltsch Zoltán, a ZalaZONE InnoTech Nonprofit Kft. kutatási vezetője adott áttekintést fejlesztési tevékenységükről, folyó kutatásaikról. Mint elmondta, szeretnének olyan innovációkat létrehozni, melyek egyszerre több területen, adott esetben akár a védelmi ipar számára is hasznosíthatók. Példaként említette azt az elképzelést, hogy málnaszedő robot fejlesztésébe fognak, mely nagyon kifinomult működést feltételez – amennyiben ezt a mechanizmust sikerül kifejleszteni, akkor az akár alkalmazható az aknamentesítésben is. Ha a szomszédunkban véget ér a háború, akkor egy ilyen technológia iránt várhatóan nagy kereslet mutatkozna. Agrár vonatkozású koncepcióik közül kiemelte a napelemek alatti növénytermesztéssel, a meteorológiával, a robottechnológiával és az önvezető erőgépekkel kapcsolatos elképzeléseiket.
Dr. Weltsch Zoltán, a ZalaZONE InnoTech Nonprofit Kft. kutatási vezetője – fotó: Horváth Attila
A részleteket Rádli-Burján Bernadett fejlesztőmérnök ismertette a hallgatósággal. Mint elmondta: az agrár kísérleti projektek elindításának prózai oka volt. Mégpedig az, hogy a ZalaZONE környezetében óriási füves területek találhatók, melyek karbantartása folyamatos feladat, ennek kapcsán kezdtek el gondolkozni önvezető megoldásokon, melyek kevesebb humán kapacitást követelnek meg. Később pedig rájöttek, hogy a zajló járműipari kutatásaik és az agrár szakterület közt több ponton van átfedés, így a szinergiák nagyon jól kihasználhatók. Ennek eredményeként a tervek szerint már a jövő évben létrehoznak egy agrofotovoltaikus tesztrendszert a pálya területén.
Az agrár vonatkozású projektekről Rádli-Burján Bernadett fejlesztőmérnök beszélt – fotó: Horváth Attila
Ennek energetikai és mezőgazdasági vonatkozásai is vannak. Jelenleg az a gyakorlat, hogy a napelemparkok létrehozásához területeken vonnak ki a mezőgazdasági művelésből, ami a növekvő népesedési tendenciát figyelembe véve nem szerencsés. Magyarországon például az EU által megfogalmazott 12 ezer megawattnyi villamos energia napelemekkel történő megtermeléséhez 135 ezer hektár kivonására van szükség. Az agrofotovoltaikus rendszerek éppen erre a helyzetre kínálnak megoldást: miközben teljesülnek az energetikai irányszámok, a 2 méteres magasságba megemelt, illetve a munkagépek méretéhez igazított távolságra telepített napelemek alatt-között mezőgazdasági temelés, azaz növénytermesztés és legeltetéses állattartás is folyhat. A konkrét projektben a napelemek forgathatók lesznek, alájuk pedig málnatöveket telepítenek. A napelemek egy része kifejezetten növénytermesztéshez optimalizált, fényáteresztő lesz.
Horváth Dániel fejlesztőmérnök az autonóm mezőgazdasági gépekkel kapcsolatos fejlesztéseket mutatta be – fotó: Horváth Attila
A másik agrár kutatási terület az agrárautomatizálás, hangsúlyosan koncentrálva annak védelmiipari hasznosíthatóságára. Ebben a szegmensben nagy lehetőségek rejlenek az önvezető, autonóm eszközök és a robottechnológia vonatkozásban. Nagy figyelmet szentelnek a drónok és az UGV-k, azaz önvezető járművek együttműködési lehetőségeinek. Azon is dolgoznak, hogy a beérkező sokféle adatot egy rendszerbe integrálják olyan formában, ami valóban segíti a döntéseket.
Horváth Dániel fejlesztőmérnök az autonóm mezőgazdasági gépekkel kapcsolatos fejlesztéseket mutatta be egy rövid videóban. Szó esett egy dízelmotorral hajtott, autonóm gumihevederes eszközhordozóról, egy szintén autonómmá alakított Fendt, valamint egy New Holland traktorról. Mindhárom eszköz hasonló elven működtethető: a területről területre történő áttelepüléshez távirányítóval vezérelhetők az eszközök, azonban a munkavégzés már teljesen önvezető módon történik a betáplált adatok alapján.
A három eszköz együtt is tud dolgozni, ilyenkor egy gép GPS-koordinátáit használja a másik kettő is – fotó: Horváth Attila
Az egyesület tagjai minderről maguk is meggyőződhettek és a távirányítást is kipróbálhatták. Különlegesség, hogy a három eszköz együtt is tud dolgozni, ilyenkor egy gép GPS-koordinátáit használja a másik kettő is. Ebben az esetben emberi részvételre egyáltalán nincs szükség. A szakember szerint a növekvő munkaerőhiány és a költségérzékenység közepette nagy valószínűséggel ez a jövő.
Dr. Háry András, a ZalaZONE Ipari Park Zrt. vezérigazgatója – fotó: Horváth Attila
Dr. Háry András, a ZalaZONE Ipari Park Zrt. vezérigazgatója a ZalaZONE "ökoszisztéma" lényegét ismertette, majd elindult a csapat a hatházi repülőtérre, ahol működés közben láthatták a helyi MouldTechSystems saját fejlesztésű és gyártású, A10-es típusjelzésű drónját.
A WOHNDERDRONE A10-es drónt Huszti Levente üzletfejlesztési igazgató köszöntője után Dénes Attila vezető drónpilóta mutatta be, s elmondta: elsőként alkalmazták a magyar szabadalmon alapuló WohnderJet precíziós CDA szórófej-technológiát, mely révén a drón óránként 10 hektár növényvédelmi kezelésére képes, ha nincs szükség áttelepülésre. Könnyű gép, egyszerűen, egy fő által mozgatható és "tudja" a foltkezelést, ezért még költséghatékony is.
A WOHNDERDRONE A10-es drón – fotó: Horváth Attila
Ezen kívül a vendégek megismerhettek egy speciális, szintén saját fejlesztésű meteo-mérődrón prototípussal végzett precíziós meteorológiai szolgáltatást is. Ezt követően a gyártó MouldTechSystems üzemébe látogattak, ahol Fendrik Ármin kutatás-fejlesztésért felelős vezető mutatta be a náluk folyó munkát. Molnár Gábor tulajdonos-ügyvezető a fejlesztési célokról beszélt, s elmondta egyebek közt, hogy dolgoznak már UGV-eszközök és drónok együttműködését célzó projekteken is. Nem rejtette véka alá azt sem: az innováció rengeteg pénzt emészt fel, s a mai Magyarországon kifejezetten nehezített pályával kell kalkulálnia annak, aki valami újat akar létrehozni.
A MouldTechSystems üzemében Fendrik Ármin kutatás-fejlesztésért felelős vezető mutatta be a náluk folyó munkát – fotó: Horváth Attila
Zárásként Kardos Péter fejlesztőmérnök a vállalkozás meteorológiai szolgáltatásait ajánlotta a jelenlévők figyelmébe.
A napi program további része már Vonyarcvashegyen, a Bock Bisztróban folytatódott. A 17. században a Gersey Pethő család épített itt pincét, majd az 1700-as években a Festeticsekhez került a birtok. Az arisztokrata család virágzó pincészetet működtetett itt és borkereskedéssel foglalkozott. Az ő idejükben, 1820 táján épült az épület, mely ma a Bock Bisztrónak ad otthont, alatta pedig egy boltíves pince található.
Kátai Zsolt – fotó: Horváth Attila
Itt Kátai Zsolt, a letenyei Kossuth Kft. tulajdonosa mutatkozott be, s videós előadásában elmondta: 2011 óta gazdálkodnak precíziós szemléletben és technológiával. Hangsúlyozta, hogy ha már egyszer valaki eljut odáig, hogy gyűjtse az adatokat, akkor nagyon fontos, hogy használja is azokat, éljen a lehetőséggel, melyben nagy termelési potenciál rejlik.
Majd Lantos Gergely, az Agrárminisztérium kormány-főtanácsosa beszélt az aktuális, vagy hamarosan megjelenő pályázati lehetőségekről. Szó esett a zöld megállapodásról, az új KAP Stratégiai Tervről, a kapcsolódó elvárásokról és a már sokak által nagyon várt digitális pályázatról. Mint elmondta: várhatóan tavasz végén-nyár elején jelenik meg a "Mezőgazdasági üzemek digitális átállásának támogatása" című pályázat kiírása.
Lantos Gergely kormányfőtanácsos beszélt a sokak által várt újabb "precíziós" pályázatról is – fotó: Horváth Attila
Ennek keretében 100 milliárd forintnyi támogatás érhető el olyan fejlesztési elképzelésekre, melyekkel a gazdaságok javíthatják az üzemi eredményeiket, megfeleljenek az egyre növekvő nyomonkövethetőségi és fenntarthatósági adatszolgáltatási kötelezettségnek, racionalizálhatják az inputanyag-felhasználást és a tápanyaggazdálkodást, ezáltal csökkenthetik a felszíni és a felszín alatti vizek terhelését, továbbá hozzájárulhatnak a klímaváltozás okozta termőhelyi változások mérsékléséhez, talajállapot javításához. Támogatható továbbá a precíziós erő- és munkagépek, digitális eszközök beszerzése, a farm-menedzsment rendszerek kiépítése, az adatgyűjtés feltételeinek megteremtése.
Lantos Gergely előadása után Dr. Vona Viktória, a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kara precíziós mezőgazdasági szakmérnök képzésének vezetője kért szót, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy miközben az állam a gazdáktól szigorú adatszolgáltatást követel meg, ez visszafelé, tehát az állam irányából nem működik. Azaz nem automatizmus, hogy a termelők is egyszerűen és könnyedén hozzájussanak az általuk használt területek adataihoz, melyek az állami adatbázisokban már megtalálhatók – csak éppen nem hozzáférhetők. Miközben szomszédainknál, például Ausztriában, Szlovákiában ez már természetes.
A szakmai nap jó hangulatú borkóstolással zárult a Festetics-pincében – fotó: Horváth Attila
A jelenlévő tagság úgy döntött, hogy hamarosan napirendre tűzi a témát és kialakítja az ezzel kapcsolatos állásfoglalását.
A szakmai nap a pincében zárult jó hangulatú borkóstolással, melyet Dr. Hermann Tamás tartott.
_fill_100x75_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
