Kínai kutatók szerint a búza és a kukorica génszerkesztésével ugyanolyan, Q10-koenzimben gazdag növényt lehet előállítani, ahogy azt a rizs esetében is sikerült létrehozni– írja a hvg.hu.

Kínai kutatóknak sikerült olyan rizsfajtát létrehozniuk, amely túlnyomórészt Q10 koenzimet termel

A Q10-koenzim egy olyan olajban oldódó vitaminszerű anyag, antioxidáns, amelynek a hiánya az emberi szervezetben már számos kutatás szerint összefüggésbe hozható például a szív- és érrendszeri megbetegedésekkel.

A precíziós génszerkesztés segítségével elért áttörés azonban most utat nyithat a jövőbeli innovációk előtt az olyan alapvető termények esetében, mint a búza, a kukorica és a különféle zöldségek – írja az Interesting Engineering.


A Q10-koenzim előfordul az emberi szervezetben is, szintje azonban az idő múlásával fokozatosan csökken. Bár egyes élelmiszerek, – például a halak, a húsok és a diófélék – tartalmaznak Q10-et, a gabonák, – például a rizs és a búza – jellemzően csak egy kapcsolódó vegyületet, a Q9-koenzimet termelik, amely azonban nem képes javítani a szív egészségét.

Kínai kutatóknak sikerült olyan rizsfajtát létrehozniuk, amely túlnyomórészt Q10 koenzimet termel – fotó: pixabay.com

134 növénymintát elemeztek

A Cell című tudományos lapban jelent meg az a publikáció, amiben a Kínai Tudományos Akadémia tudósai számoltak be arról a kísérletről, amelynek során összesen 67 növénycsaládból származó 134 növénymintát elemeztek. A kutatók a vizsgálatok során felfedezték, hogy egyes fajok nagyobb mennyiségben termelnek Q10-et.

A jelek szerint ez egy ősi tulajdonság lehet, amit bizonyos növények, – például az avokádó és a fahéj – megőriztek, míg más növények azonban, – mint például a rizs, a búza és az uborka – elvesztettek , és mára már csak Q9-et termelnek – foglalta össze a lényeget a South China Morning Post.


Miután részletesen feltérképezték a növényeket, a kutatók olyan génszerkesztési eljárást alkalmaztak, amely precízen megváltoztatta az adott növény DNS-ét, úgy, hogy nem kellett hozzá idegen gént bejuttatni.

Végül öt specifikus aminosav helyének a megváltoztatásával olyan rizst tudtak létrehozni, ami a leveleiben és a szemeiben 75 százalékban tartalmazott Q10-et. Ez grammonként nagyjából 5 mikrogramm koenzimet jelent.

A kutatók szerint a növény semmilyen mutációt nem mutatott

A mérések adatai arra utalnak, hogy bár sikerült jelentősen megemelni a Q10 szintjét a rizsben, az még mindig elmaradt attól a szinttől, amit a húsokban vagy a halakban lehet mérni. A jövőben ezért tovább kívánják növelni a koenzim mennyiségét.

Az emberek jellemzően napi 3-6 milligramm Q10-et fogyasztanak el az étkezések során, egyes tanulmányok szerint az optimális napi bevitel közel 500 milligramm lenne. Tekintve, hogy a rizs, a búza és a kukorica együttesen a globális kalóriabevitel több mint felét teszik ki, ezek módosítása elősegítheti a nagyobb mennyiségű Q10 bevitelét.

Indexkép: pixabay.com