A C-vitamin felfedezése

1931 őszén egy fiatal amerikai kutató, Joseph L. Svirbely jelentkezett Szent-Györgyi Albertnél, hogy egyéves magyarországi tartózkodása alatt szeretne nála dolgozni. Svirbely korábban Charles Glen King csapatában dolgozott, amely a C-vitamint próbálta megtalálni. Azt már két évszázada tudták, hogy a citrusfélék fogyasztása megelőzi a skorbutot, és az 1910-es években felfedezték a vitaminokat is. A C-vitaminnak elnevezett skorbutellenes anyag pontos kémiai mibenléte azonban továbbra is rejtély maradt, mert a citrom- és narancslé különböző molekulákat tartalmazott. King ezeket sorra izolálta, aztán tengerimalacoknak beadva őket próbálta megelőzni a skorbut kialakulását, 1931-ig azonban nem járt sikerrel.

Szent-Györgyi addig nem foglalkozott vitaminkutatással, de odaadta maradék hexuronsavát Svirbelynek, hogy ellenőrizze, tartalmaz-e C-vitamint. Az első állatkísérlet után kiderült, hogy a hexuronsav koncentrált C-vitaminból áll, vagyis gyakorlatilag azonos vele. Az ellenőrző kísérletek után Svirbely 1932 márciusában megírta Kingnek, hogy sikerült azonosítania a C-vitamint – írja a greendex.hu.

King ezután április 1-jén a Science magazinban közölte, hogy megtalálta a C-vitamint, de mint később kiderült, kísérleti adat ekkor még nem volt a kezében. Az ezt követő vitában mindkét fél azzal vádolta a másikat, hogy ellopta az eredményeit. King 1933-ban megpróbálta szabadalmaztatni a C-vitamint, de a szabadalmi hivatal a felfedezésben Szent-Györgyi elsőbbségét állapította meg, ő ugyanis már 1932. március 18-án, a Budapesti Királyi Orvosegyesület ülésén tartott előadásában bejelentette, hogy a hexuronsav és a C-vitamin ugyanaz az anyag: „Nyilvánosság előtt először ezúttal mondjuk ki, hogy a hexuronsav és a C-vitamin azonosak." 1932. március 26-án az Orvosi Hetilap is beszámolt az előadáson elhangzottakról, azaz arról, hogy a hexuronsav azonos a C-vitaminnal.

Szent-Györgyi a kísérletekre valamennyi hexuronsavát elhasználta, amit külföldről hozott, káposztából és citromból pedig nem tudott számottevő mennyiségű C-vitamint kivonni. Az általa elmondott történet szerint egyik este a vacsorához felesége paprikasalátát készített, amit ő nem evett meg, hanem elvitte a laboratóriumába megnézni, van-e benne C-vitamin. Meglepetésére kiderült, hogy jelentős mennyiségű C-vitamint tartalmaz. Könnyebb volt izolálni, mint a citrusok levéből, amelyek egymáshoz kémiailag hasonló cukrokat tartalmaznak. Azonnal átállította munkatársait a paprikatisztításra, és alig egy hét múlva másfél kilónyi C-vitamin volt a kezében. Így nemcsak a vitamin kémiai mibenlétét állapította meg, hanem gyors és olcsó előállítási módszerét is.

citrom

Szent-Györgyi Albert nemcsak a vitamin kémiai mibenlétét állapította meg, hanem gyors és olcsó előállítási módszerét is – fotó: Shutterstock

Az anyag egy részét elküldte Norman Haworthnak, aki így már meg tudta határozni a molekulaszerkezetét. A C-vitamin nagy tömegű előállításához 1933 szeptemberében paprikakísérleti célokra egy hold földet kért és kapott bérbe Szeged városától, amelyen a kísérleteihez szükséges mennyiségű paprikát megtermelhette. Haworth és Szent-Györgyi nevezte el a vegyületet aszkorbinsavnak (azaz skorbutellenes savnak). A C-vitamin felfedezőjeként Szent-Györgyi azonnal világhírnévre tett szert. 1937-ben a Nobel-díj Bizottság Szent-Györgyi Albertnek ítélte az orvosi és fiziológiai díjat „a biológiai égés folyamatával kapcsolatos felfedezései, különösen a C-vitaminnal és a fumársav-katalizátorral végzett kutatómunkája elismeréseképpen".

Mit okoz a C-vitamin hiánya?

Az emberi szervezet képtelen az aszkorbinsav előállítására, így táplálékkal kell bevinnünk azt a szervezetünkbe. Amennyiben ez nem történik meg, hiánytünetként vérzékenység, ínysorvadás, izombántalmak, lassú sebgyógyulás, a fertőzésekkel szembeni fogékonyság és gyulladások kialakulása tapasztalható. Az aszkorbinsav fokozza szervezetünkben az immunrendszer működését, növeli a fehérvérsejtek számát, melyek szembeszállnak a testünket megtámadó kórokozókkal. Egyúttal erősíti is a fehérvérsejtek működését.


A hivatalos álláspont szerint az egészséges ember napi C-vitamin-szükségletét a helyes táplálkozásból fedezni lehet. Napi ajánlott mennyiségként 60–90 mg-ot írnak elő, de az intenzív életmód, a növekvő környezeti ártalmak vagy a nem megfelelő életforma miatt a napi adag emelhető, és akár az 500 mg-ot is elérheti. Természetes táplálékforrásból szinte lehetetlen túladagolni.

Természetes C-vitamin-források

A C-vitamin megtalálható a citrusfélék gyümölcseiben, például a citromban, a narancsban, a grapefruitban, a gránátalmában, valamint a bogyós növényekben, a zöldségfélékben, mint amilyen például a paradicsom, a paprika, a kelvirág, a burgonya. Ezeket a zöldségeket és gyümölcsöket érdemes nyersen vagy párolva fogyasztani, mert így megőrzik vitamintartalmukat. A hosszú áztatás, főzés vagy fagyasztás jelentős vitaminveszteséggel jár. Magas C-vitamin-tartalmú a csipkebogyó piros termése is.

csipkebogyó

A csipkebogyó is sok C-vitamint tartalmaz – fotó: Pixabay

Jótékony hatásai

Az aszkorbinsav többek között a bőr kollagénjének képződéséhez nélkülözhetetlen anyag, hiányában bőrünk töredezett és száraz lesz. Gyorsítja a fogíny, a vérerek, a csontok, a fogak fejlődését, megújulását és gyógyulását, segít az égési sérülések gyógyításában, és gyorsítja a műtét utáni sebgyógyulást és a hegképződést is.

A C-vitamin jelentősen csökkenti a meghűléses betegségek tüneteit.

Antioxidáns hatásánál fogva védi a szervezetet fenyegető rákkeltő anyagok káros hatásaitól is. Jelentősen csökkenti többek között a gyomor-, gége- és nyelőcsőrák kialakulásának kockázatát.

Támogatja a szervezetben a vas felszívódását és hasznosulását, természetes enyhe hashajtó hatása van, és védelmet nyújt a szürke hályog ellen is. Csökkenti a vér koleszterinszintjét, így minimalizálja a szívinfarktus és a szívkoszorúér-betegségek kockázatát.

narancs

Természetes táplálékforrásból szinte lehetetlen túladagolni a C-vitamint – fotó: Shutterstock

Túl lehet adagolni a C-vitamint?

Az aszkorbinsav vízben oldódó vitamin. Ezt azért fontos tudni, mert a zsíroldékony vitaminokkal szemben nem halmozódik fel a zsírszövetben, hanem a fölösleges mennyiség a vizelettel távozik, így nem lehet túladagolni. Figyelembe kell azonban venni, hogy a C-vitamin a szervezetben oxaláttá bomlik le, ami a vizelettel ürül. A vesekövek háromnegyede kalcium-oxalátból áll, így emiatt mégiscsak gátat kell szabni a mértéktelen, napi 4 grammot meghaladó C-vitamin-fogyasztásnak.

Indexkép: Pixabay