Kevés a „tartalék víz”
Ha nem fordul csapadékosra a tavasz, és nem lesz jelentős eső a Medárd időszakában, akkor súlyos aszálynak nézünk elébe a kapásnövények esetében.
Sajnos, a télen nem töltődtek fel a talajok vízzel, és már a gabonák esetében is súlyosak a problémák. Még van alul víz, de már a nitrogén-fejtrágyát sem tudjuk „bemosatni”.
Az a tápanyag van, amit a talajba dolgoztunk, és még sok helyen az őszi, szilárd alapműtrágya sem tud hasznosulni. Ezért gondoljuk át, hogy nem érdemesebb-e folyékony trágyával indítani a tavaszi vetéseket és mennyire lesz nitrogéntúlsúlyos a technológia.
Elemi kénes lombtrágyákkal tápanyagot adunk a növénynek, de a vadkár is jelentősen visszaszorítható – fotó: shutterstock.com
A napraforgónak mi kell?
Sokkal több kálium, magnézium, kén és foszfor, mint nitrogén. A száraz talajból a szilárd műtrágya nagyon nehezen fog hasznosulni. Ezért a napraforgó esetében jobb választás a folyékony és szilárd kombináció.
A napraforgó gyökere nagy talajszelvényt jár át, ezért ne a mag környezetét toljuk tele műtrágyával. A napraforgó kénigénye magas, de az elemi kén fertőtleníti a talajt, és sokat segít a tápanyagok felvehetőségében és az aszály ellen.
A kukoricának nitrogén helyett, kálium, kén és cink
A kukorica esetében az olcsó és csak nitrogén alaptrágyán alapuló technológia ma már hatalmas kockázatot rejt.
A folyékony Vulcan Turbó PK és a szilárd és kisebb dózisú kénes nitrogén kiszórása vetés előtt lényegesen jobb technológia. Sok helyen látjuk, hogy 50–70 kg/ha nitrogén-hatóanyaggal is lehet 10 tonna/ha mennyiséget elérni, szóval nem a sok nitrogén a siker alapja. Amit javasolunk, hogy a kijuttatott nitrogén mennyiségét haladja meg a foszfor, a kálium és a kén mennyisége. Ne feledjük, hogy a kukorica cink- és bórhiánya egyre súlyosabb megtermékenyülési és aszálytüneteket produkál.
A cirok majd megkeresi?
Lényegesen könnyebb sok helyen 6–9 tonnás cirokot termeszteni, mint toxinmentes kukoricát. (Persze súlyos anomáliák vannak a felvásárlással az ilyen magas fehérjét és ásványi anyagokat tartalmazó növénynél.)
A cirok lényegesen jobban hasznosítja a vizet, és a meleget is jobban bírná, ha segítünk neki. Ezért indító NPK-t adjunk neki, lehetőleg folyékony formában. A nitrogénből a 60–80 kg/ha hatóanyagra szüksége van, ahogy a kénre, cinkre is. Szereti, ha világos a levele, és egy-egy magnéziumos lombtrágyát is meghálálja. Lehetne „menekülő” növény, amíg mindenhová el nem ér az öntözés, ha jól csináljuk.
Kén-magnézium-molibdén alapú legyen a lombtrágya, de cinket, mangánt, vasat és bórt is adni kell a szójának – fotó: shutterstock.com
A szója, amit ki kell szolgálni!
A szója az egyik legnagyobb tápanyagigényű növényünk. A közel 200 kg/ha mennyiségű nitrogénnek is csak a felét képes megkötni, de hektáronként a 30–40 kg foszfort és ként és ennek a többszöröse káliumot ki kell juttatni.
Meghálálja a kalciumot (ezért kell meszezni), a magnéziumot, és szereti a cinket, a mangánt és a vasat, a bór mellett. A szójánál használjunk a kénes kalciumos foszforból (granulált szuperfoszfát) legalább 200 kg/ha mennyiséget.
A nitrogént, káliumot és a mikroelemeket pedig folyékony Vulcan Hibrid 50 termékkel juttassuk ki (300–400 liter/ha). Lombon keresztül a szóját 3–4 alkalommal is érdemes „tápanyagozni”. A szóját elsősorban magnéziummal és kénnel kezeljük, a bór mellett cinkes, rezes, mangános lombtrágyákkal (Vulcan MagnaS-Bór vagy Keserűsó + Me + P + Bór).
A szója bírja a meleget, de az erős UV súlyos terméskiesést tud produkálni. Ezért a szójánál, de napraforgónál is használjunk UV elleni lombtrágyákat (Vulcan OptimuS-C).
Forrás: VulcanAgro Kft.
https://www.youtube.com/@vulcanagrokft
https://www.tiktok.com/@agrar.milliok
Tel.: +36-70/905 5000