Számtalan olyan módszer alakult ki az evolúció során, amelyben az élőlények újrahasznosítják a feladatukat elveszítő erőforrásaikat, ilyen például az őszi lombhullás előtt a levelekből visszanyert cukrok esete. Most ausztrál kutatók az ott őshonos Blandfordia grandiflora nevű évelő növényt vizsgálták meg.
Háromféle elméleti feltételezésből indultak ki, ezek valamelyike lehetett az az ok, ami a hervadás mögött áll. Az első szerint a hervadó virág maga, a második szerint a vele szomszédos virág, a harmadik szerint az egész növény a következő év során tudja felhasználni a hervadóból kinyert tápanyagokat a szaporodása során.
„A kutatásunk nyújtotta a legelső közvetlen bizonyítékát annak, hogy a növény képes visszanyerni a hervadó virágból annak erőforrásait, és felhasználja ezeket a későbbi szaporodása során" – magyarázta a kutatást vezető Graham Pyke professzor. Az erőforrások közé tartoznak a sziromban tárolt kémiai anyagok, mint a szénhidrátok és az olyan tápanyagok, mint a nitrogén és a foszfor.
A 3 évig tartó kutatás során a decemberben (az ausztrál nyár elején) virágzó növényt vizsgálták. A növényfaj Ausztrália keleti peremén él, nagy méretű, harang alakú virágai élénk pirosak sárga szegéllyel, vagy néha teljesen sárgák. Egy száron 2-3, de akár egy tucatnyi harangocska is kivirágozhat. Látványos virága miatt kertészetekben is szaporítják, közkedvelt növény a déli kontinensen.
A növény képes visszanyerni a hervadó virágból annak erőforrásait, és felhasználja ezeket a későbbi szaporodása során – fotó: Shutterstock
A kutatók különböző módszerekkel mérték fel a kertészetben, kontrollált körülmények közt élő virág beporzását és a hervadást, majd ellenőrizték, hogy ennek milyen hatása volt a magvak nevelésére és a későbbi virágzásra.
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
Azt régóta sejtették, hogy a virág hervadása nem véletlen, hanem valamiféle erőforrás-gazdálkodással összefüggő folyamat, és az így visszanyert anyagokat más folyamatokban fel tudják használni a növények. Azonban kiderült, hogy nem a folyamatban lévő, adott évi magtermelésre használja fel a növény a hervadó virágból visszanyert energiát, hanem eltárolja azt a gumójában és gyökereiben, és a következő évben használja fel az akkori szaporodása során.
Egy száron nem minden virág hervad el a beporzást követően, egyes virágok beporzócsalétekként épen várják az idejük múlását, de már nem termelnek pollent és nektárt. Illetve akad olyan növény is, amelynek a virága nem hervad el, hanem még teljesen ép, amikor lehullik.
Forrás: ng.24.hu
