Habár itt a szeptember, és vele indul az ősz, a kerti szezonnak még korán sincs vége. Azonban már igyekeznünk kell, hogy minden feladatot el tudjunk végezni még a rossz idő beállta előtt. Ezek a feladatok azonban azért különösen kedvesek a kertész számára, mert már előre tudja, hogy hosszú hónapokon keresztül kell nélkülöznie a mindennapi kerti munkákat, így most még újult erővel, és reménykedve a minél tovább tartó, kellemes időben, tud mihamarabb nekikezdeni.
Mert hogy feladat akad bőven, kezdve a virághagymák kiültetésétől a hagymák teleltetéségi, a talaj előkészítéstől a fűnyírásig, és mindeközben még a gyümölcsfák és a rózsák ültetéséről sem feledkezhetünk meg. Ha pedig nem végzünk velük időben, tavasszal nagyon mérgesek leszünk magunkra. Úgyhogy, munkára fel!
1. Ültessük el a tavaszi hagymásokat
Már kora tavasszal gyönyörködhetünk a csodálatos virágokban, ha most időt szánunk rá, és elültetjük a hagymákat és gumókat. A jácint, a nárcisz, a tulipán vagy az írisz hagymáit ősszel, még az első fagyok beköszönte előtt ültessük el. Ügyeljünk azonba arra, hogy mindig csak egészséges hagymákat ültessünk el.
Fontos, hogy olyan helyet válasszunk, ahol kellő napfény éri a növényeket, de kellően jó vízelvezetésű a talaj. Ha túl agyagos, nyirkos a talaj, akkor érdemes homokkal lazítani. A túl nedves közeg ugyanis a hagymák berothadásához vezethet. Ha komposztot is adunk hozzá, a virágok nem győznek majd hálálkodni. A virághagymákat ajánlatos a vásárlást követően mielőbb elültetni. Ha ez nem sikerül, akkor tartsuk őket száraz, hűvös helyen.
Az ideális ültetési mélységhez mérjük meg a hagyma magasságát, szorozzuk meg hárommal és ennek megfelelő mélységben ültessük el. A legtöbb esetben a virághagyma csomagolásán is rajta van az ideális ültetési mélység és távolság. Mindig a koronájukkal, vagyis a levél- és virágkezdeményükkel felfelé ültessük a hagymákat, alul pedig a gyökérkezdemények legyenek.
Soha ne érjenek egymáshoz a hagymák az ültetéskor, pár centiméter távolság legyen mindig közöttük. Ültetés után tömörítsük a talajt, majd alaposan öntözzük meg. A virághagymák a hideg téli hónapokban alszanak, de a hideg szükséges a virágzás beindításához. Ültetés után célszerű néhány centiméter fenyőkérget helyezni a hagymák ágyására, mert ez megakadályozza a talaj kiszáradását és a hidegtől is megvédi a hagymákat.
Ősszel kell felkészíteni a kertet a télre. Fotó: Shutterstock
2. Vegyük ki a hagymákat
Természetesen nem azokat, amelyeket most ültettünk el. Vannak olyan növények, amelyek hagymáját nyugodtan kint lehet hagyni, nem okoz nekik gondot még a leghidegebb tél sem. Ilyenek a tulipán, a nárcisz, a gyöngyike vagy a hóvirág. Azonban vannak olyan növények is, amelyek hagymáját ki kell ásni, és biztonságba kell helyezni télre, hogy aztán tavasszal elültetve, újult erővel borítsák virágba a kertünket. A dália, a begónia és a kardvirág hagymáit is fel kell szedni ősszel.
Fontos, hogy meleg, csapadékmentes napot válasszunk a hagymák felszedésére. Ássuk ki a hagymákat és a gumókat, tisztítsuk meg őket a rájuk ragadt földtől és hagyjuk őket megszáradni. Amelyik hagyma beteg, sérült vagy penészes, azt válogassuk külön a többitől, és dobjuk ki, nehogy megfertőzzék az egészséges hagymákat, gumókat.
Ha a virághagymák már kellően kiszáradtak, távolítsuk el róluk a lombot. Érdemes a virághagymákat ládában tárolni, száraz, fagymentes, védett helyen, míg tavasszal, az utolsó fagyok után újra el lehet ültetni őket. A ládába tegyünk homokot vékony rétegben, de használhatunk tőzeget vagy fűrészport is a hagymák megóvására. Ezután helyezzük rá egyesével a gumókat és a hagymákat úgy, hogy azok ne érintkezzenek egymással. A legideálisabb a tárolásra egy 10 Celsius-fok körüli pince.
3. Készítsük elő a talajt tavaszra
Mivel a növények legnagyobb része a talajból szerzi meg a növekedéséhez és a szaporodásához szükséges tápanyagokat, fontos, hogy tökéletes termőföld álljon rendelkezésükre. A talajt pedig táplálni kell, hogy megfelelő mennyiségű tápanyagot tudjon adni a növényeknek. Ehhez pedig elengedhetetlen az őszi trágyázás. Ilyenkor úgy tudnak beépülni a különféle, a növények számára nélkülözhetetlen tápanyagok a talajba, hogy tavasszal már tökéletes formában álljanak a frissen vetett zöldségek rendelkezésére. Így minden elő van készítve ahhoz, hogy tavasszal elkezdhessük a vetést, ültetést. A trágyázáshoz használhatunk szerves, vagy szervetlen trágyát.
Mivel ilyenkor a veteményeskertben a legtöbb ágyás üresen áll, ideje rendbe tenni ezeket, és felkészíteni őket a tavaszi vetésre. Az ágyásokat alaposan fel kell ilyenkor ásni, vagy kultivátorral mélyen fel kell lazítani. A nagyon laza homoktalajok esetében ezt ne végezzük el, mert a téli, erős szelek képesek az ilyen talajt erősen károsítani a megművelés után, melyet deflációnak nevezünk.
A megművelt talajokat takarással védjük az átfagyás ellen, melyre kiválóan fel tudjuk használni a a félig érett komposztot, vagy a lehullott faleveleket is. A takarás azért nagyon fontos, mert kedvezően hat a talajban levő élőlények áttelelésére, ezen kívül tárolja a talajban lévő nedvességet.
4. A fűről se feledkezzünk meg
A gyep telepítésével most már inkább várjunk. Viszont az előkészítő munkálatokat kitűnően el tudjuk végezni, így hát trágyázzuk meg és alaposan ássuk fel a talajt, majd a gyomos területeken végezzük el az egy-két hetet igénybe vevő vegyszeres gyomirtást. Azonban már ne vessük el a fű magjait, hiszen azok már nem fognak tudni kellőképpen megerősödni a hideg előtt, így azt hagyjuk tavaszra. Ilyenkor már csak addig nyírjuk a füvet, ameddig el nem jönnek az első fagyok, és ügyeljünk rá, hogy ne vágjuk túl rövidre, mert úgy nem tudja megvédeni magát a fű a téli fagyokkal szemben.
5. Eljött a fák ültetésének ideje
Ha ősz, akkor itt a gyümölcsfák, és persze az összes többi fa ültetésének ideje. Azonban pár dologra feltétlenül oda kell figyelni, hogy sikeres legyen az ültetés és a gyümölcsfák esetében bőséges termésre számíthassunk.
A tavaszi veteményest most ősszel kell előkészíteni. Fotó: Shutterstock
Az új fát soha ne egy régi fa helyére ültessük, hiszen ott a talaj egyrészt fertőzött lehet, másrészt a régi fa már nagyon sok tápanyagot kiszedett onnan, így az új fának nem sok jutna. Márpedig az új fának a fejlődéséhez rengeteg tápanyagra lesz szüksége. Úgy válasszuk ki a helyet, hogy a fa igényeinek megfelelő napfényben legyen része, de akkor is elférjen, amikor már eléri teljes méretét.
Mindig megbízható helyről válasszunk csemetét. Minden csemetén kell, hogy legyen egy jeltábla, amelyen megtalálható a faiskola neve és címe, valamint a csemete fajtája. Azt is nézzük meg, hogy a fa sértetlen legyen, és egészségesnek tűnjön. Ássunk legalább 120x120 cm alapterületű és 80 cm mélységű ültetőgödröt. Adjunk a talajhoz istállótrágyát, érett komposztot vagy komplex hatóanyagú műtrágyát. A facsemeték első, felszívó gyökerei ugyanis eleinte csak a jó minőségű, tápanyagokban gazdag talajban növekednek gyorsan. Érdemes a gödröt két héttel az ültetés előtt kiásni, majd a megforgatott földet visszatölteni, és ebbe ültetni a csemetét.
Ültetés után óvatosan tapossuk meg a földet, hogy az valamennyi gyökeret szorosan körül tudja venni, majd alaposan öntözzük be a gyümölcsfát vagy díszfát, és ne felejtsük el a tövét felkupacolni. A frissen elültetett fát az időjárás függvényében kell öntözni. Egyszerre inkább kevesebb vizet kapjon, és öntözzük gyakrabban. Faforgácssal vagy szalmával takarjuk be körülötte a talajt, mert így megvédhetjük a gyors kiszáradástól, és a gyomok elszaporodásától is.
6. A rózsákat is most ültessük el
Ilyenkor ősszel a legjobb a rózsákat ültetni, hiszen így nagyon jól meg tudnak gyökeresedni tavaszig. A rózsa sajnos érzékeny a fagyra. Ennek az az oka, hogy a legtöbb rózsa évi hajtása nem érik be teljesen, a hajtások csúcsa nem fásodik és így nem zárul le a növekedés. Ezért kell még az első fagyok előtt visszavágni a lágy, nem fásodó részeket.
Azért, hogy elkerüljük a rózsa rothadását, mindenképp távolítsuk el róla az elszáradt virágokat. Szintén ne hagyjuk rajta a növényen az elsárgult, elszáradt leveleket, és takarítsuk fel a földre lehullott leveleket is, mert ezek könnyen át tudnak vinni egyes betegségeket, akár éveken keresztül is.
A rózsabokroknál is fontos az őszi metszés, hiszen ilyenkor el tudjuk távolítani az elhalt, sérült, túlságosan sűrű ágakat, így jóval nyitottabbá válik a bokor, engedve a szabad levegőáramlást a növény ágai között. Ezáltal jóval kisebb esély lesz arra, hogy a növény megbetegedjen.
A túl magasra nőtt rózsák magasságát is le kell csökkenteni, hiszen az őszi és téli viharok sokkal könnyebben kárt tudnak tenni egy magas növényben, mint egy alacsonyabban, amelybe nem kap bele olyan könnyen a szél. Szeptember közepétől már ne öntözzük, és ne is műtrágyázzuk a rózsát. Ekkor már nem az a célunk, mint tavasszal és nyáron, hogy hajtásra ösztönözzük a növényt, hiszen az új hajtások már nem tudnák megvédeni magukat a fagyoktól. Így ilyenkor már le kell lassítani a rózsa életfolyamatait, hogy minél inkább csökkenteni tudjuk a fagyás veszélyét.
Október végén, november elején, amikor lehullik a rózsa lombozata, tudjuk, hogy ezt az évet már le kell zárni a rózsa életében. Ekkor a töveket fél méteres magasságban vissza kell vágni, és meg kell metszeni az oldalágakat is. Metszés után mindenképp szedjük össze a földre lehullott leveleket, ágakat, hogy meg tudjunk szabadulni a kórokozóktól.
A rózsatöveket ezután 25-30 cm magasságban kupacoljuk fel. Erre a legjobb, ha komposzt-kertiföld és szerves-trágya keveréket használunk. Azonban arra ügyeljünk, hogy miközben odahúzzuk a földet, nehogy megsértsük a rózsa gyökereit. A kupac tetejét érdemes szalmával betakarni, így még nagyobb védelmet tudunk biztosítani számára a fagyokkal szemben.
Mindenkinek jó munkát és szép őszt kívánunk!
