A BASF Hungária Kft. a minőségi szemléletet előtérbe helyező Celldömölki Malomban tartotta a termékismertetővel egybekötött kalászos trendekről szóló tanácskozását, ahol a piaci irányok, a szigorodó mikotoxin-szabályozás, továbbá a teljes élelmiszerlánc szereplőinek kiváló minőségű termények irányába mutató elvárásai egyértelműen kirajzolódtak.
Petőházi Tamás, a GOSZ elnöke őszi vetési körképében arról beszélt, hogy az őszi kalászos lehet az aszályos nyarak nyertese, hiszen réspiac lett a minőségi búzatermesztés. Elemezte az orosz-ukrán háború kitörése után kialakult gabonapiaci helyzetet. Elmondta, hogy a világpiacról a kínálat egynegyede eltűnt, ami hatalmas áremelkedéshez vezetett. Amikor újra elindult a kiszállítás, csökkenni kezdtek az árak. A magyar gabonatermesztés tragédiája az, hogy az ukrán takarmánybúza árával kell a magyar termelőnek versenyezni, azokkal az ukrán árakkal, ami a globális átlagárhoz képest körülbelül 35 euróval kevesebb.
Petőházi Tamás, a GOSZ elnöke – fotó: Agroinform.hu
Fórián Zoltán, az Erste Agrár Központ vezető agrárszakértője szerint túl sok energiát fordítunk a termelésre, és aránytalanul keveset figyelünk az aratás utáni műveletekre, a tárolásra és főképp az értékesítésre. Pedig az utóbbi évek már bebizonyították, hogy
aki folyamatosan tájékozódik a piacon, és megfelelő időben értékesíti a terményét, több hasznot realizál, mint az, aki a hozamok maximalizálására helyezi a hangsúlyt.
Korszakváltásra van szükség: a gazdálkodóknak együttműködésben kell gondolkodniuk, integrátorokkal kell dolgozniuk, és iránymutató stratégiával kell rendelkezniük. A háború és a klímaváltozás új helyzetet teremtett, a gazdáknak komoly döntést kell meghozniuk a tekintetben, hogy marad a kényelmes tétlenség, vagy a komfortzónából kilépve változtatnak a szemléleten, a technológián – fogalmazott.
Fórián Zoltán, az Erste Agrár Központ vezető agrárszakértője – fotó: Agroinform.hu
A gabonák (élelmiszerek) mikotoxin határértékeire és ezek hatósági ellenőrzésére vonatkozó előírásokról Kovács Krisztina, a Nébih Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóság Termékellenőrzési Osztály osztályvezetője beszélt. Elmondta, hogy az egyes penészgombák által termelt erős biológiai hatású anyagok a növényi, az állati, az emberi sejteket is károsítják, illetve súlyos késői szövődményeket, vese-, májbetegséget, illetve daganatos megbetegedéseket okozhatnak.
Kovács Krisztina, a Nébih Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóság Termékellenőrzési Osztály osztályvezetője – fotó: Agroinform.hu
Szigorúbb toxinlimitek, nagyobb elvárások a toxincsökkentő hatásban
Dr. Füzi István, a BASF Hungária Kft. fejlesztőmérnöke előadásában elmondta, hogy a toxinlimitek szigorodása a BASF számára is azt jelenti, hogy jelentősebb hatékonyságot kell elérniük a toxincsökkentésben. Beszélt emellett a búzabetegségek kártételi dinamikájáról, dominanciaviszonyairól, ami az elmúlt 27 év vizsgálatai szerint az utóbbi 10 évben megváltoztak: jelentősen nőtt a sárgarozsda és a fuzáriózis károsítása. Megfigyelhető az, hogy kalászfuzáriózis-járvány tör ki egy adott területen vagy adott esztendőben akkor, ha a búza éppen a kalászolás és főleg virágzás időszakában van, és nagy mennyiségű csapadék hullik.
Dr. Füzi István, a BASF Hungária Kft. fejlesztőmérnöke – fotó: Agroinform.hu
Hogyan tudunk védekezni a kalászfuzáriózis ellen?
A szakember szerint erre indirekt és direkt védekezési lehetőségeink vannak. Az indirekt vagy közvetett agrotechnikai módszerek közé tartozik a kedvező elővetemény biztosítása, fontos a beteg növényi maradványok aláforgatása, az olyan területek kiválasztása a kalászos termesztése számára, amelyek kedvező földrajzi adottsággal rendelkeznek (azaz lehetőleg ne az ártérbe vagy a szélvédett, párás mikroklímájú területekre tegyük ezeket a növényeket). Jó eredményeket lehet elérni ellenálló fajtákkal, illetve lényeges még az okszerű tápanyag-utánpótlás.
Direkt módszerek közé biológiai és kémiai lehetőségek is tartoznak. A kémiai védekezésnek is vannak fontos összetevői: az optimális időzítés, a legjobb permetezéstechnika alkalmazása, a minél jobb permetléfedettség biztosítása alacsony haladási sebességgel (így el lehet érni akár 80 százalékos hatékonyságot is) és a minél hatékonyabb szerek alkalmazása a védekezéshez.
A fuzáriózis elleni védekezésnél kulcsfontosságú az időzítés, aminél két tényezőt kell egyszerre figyelni: az egyik az, hogy a szemek már megfelelő méretűek legyenek, hogy kellő mennyiségű szert föl tudjanak venni, a másik tényező emellett az, hogy nem szabad a toxinszintnek magasnak lennie. Ez a két feltétel egyszerre akkor teljesül, ha a búza teljes virágzásában van.
Dr. Füzi István beszélt a DON-tartalom csökkentésről és legfontosabb új termékükről is. Elmondta, hogy a 70% feletti DON-csökkentést kevés kombináció tudja elérni, a protiokonazol és a metentrifukonazol kombinációt tartalmazó Osiris® Revy viszont igen! Ez a készítmény nemcsak a fuzáriózis ellen hatékony, hanem az olyan levélbetegségek ellen is, amelyek a legnagyobb terméskárokat okozzák hazánkban: ilyen a vörös- és a sárgarozsda.
A fuzáriózis elleni védekezésnél kulcsfontosságú az időzítés – fotó: pixabay.com
Új, hatékony eszköz a kalászostermények toxinkockázatának mérséklésére
Kurtz György, a BASF Hungária Kft. kalászos termékfelelőse a kalászfuzáriózis mellett a korai betegségekről (vörösrozsda, sárgarozsda, ramuláriás fertőzés) és az új termék jelentőségéről beszélt.
Elmondta, hogy az EU az utóbbi évben az élelmiszereknek a toxinértékeiben vagy kezelésében változtatásokat eszközölt, így a kalászos terményeknek a toxintartalma is szigorodott. Ez azonban nemcsak a termelőkre van hatással, hanem az élelmiszerlánc összes szereplőjére vonatkozik, a malomiparra, a sörárpa-előállításra, a malátagyártásra, a takarmányiparra is.
Kurtz György, a BASF Hungária Kft. kalászos termékfelelőse – fotó: Agroinform.hu
Minőség szemlélet a Celldömölki Malomnál
Dorogi Melinda, a Celldömölki Malom Kft. tulajdonos ügyvezetője bemutatta a cégüket. Elmondta, hogy közepes méretű malomként olyan saját utat kellett találniuk, hogy a fogyasztók meg tudják őket különböztetni a többiektől. Így a magas termékminőség mellett köteleződtek el, amellett, hogy mindig a szabvány fölé gyártsanak, és ezzel a Magyarországon kapható legjobb minőségű lisztek között legyenek. Mindezt jól tervezett vállalati folyamatokkal, a megszokottól eltérő csomagolással, kiváló sütési tulajdonságokkal próbálják elérni.
Mottójuk szerint a kalásztól a kovászig jelen vannak: a kalász általában a cégcsoporttól érkezik, hiszen az alapanyagbázisuk 90%-a saját, amit főként Sopronhorpácson a GSD csoport, illetve Mezőfalván a mezőfalvai agrárium termel, a 10%-át pedig környékbeli termelőktől szerezik be, akik az általunk kihelyezett vetőmagot használják.
Jó rálátásuk van a termeléstechnológiára, nagyon nagy hangsúlyt fektetnek a terményátvételi folyamatra és a laboratóriumuk felszereltségére, hiszen így zárhatják ki a hibákat, azt, hogy hibás vagy kevésbé jó áru kerüljön be a silóikba. Beszélt a mintavételről, a laboratóriumi vizsgálatokról, a DON-toxin-vizsgálatról, a sikér vizsgálatáról, malmi búza esetén a liszt tésztaképző tulajdonságainak és a sütőipari értékszámának a vizsgálatáról.
Dorogi Melinda, a Celldömölki Malom Kft. tulajdonos-ügyvezetője – fotó: Agroinform.hu
Mikotoxinok szerepe a terményekben
Sátori Alíz, a Nestlé Purina minőségbiztosítási menedzsere előadásában az állateledelek (hobbi) gyártásáról szólt, ahol szintén rendkívül nagy szerepe van a minőségnek. Szigorú előírásaik vannak, hiszen nagyon fontos, hogy toxinmentes alapanyagból gyártsák ezeket a termékeket. Elmondta, hogy a termék-visszahívások egyik fő oka a toxinmennyiség, ami alacsony koncentrációban is veszélyes lehet. A hatása attól függ, hogy milyen típusú állat eszi, milyen a testmérete, milyen az egészségügyi állapota, milyen a kora.
Sátori Alíz, a Nestlé Purina minőségbiztosítási menedzsere – fotó: Agroinform.hu
Minőségbiztosítás az Axereal sörárpa termesztésben és a malátagyártásban
Somogyi Bálint, az Axereal Hungary Kft. cégvezetője a sörárpatermesztés és -felhasználás folyamatát mutatta be. Elmondta, hogy maga a sörárpatermesztés nem egy különösen bonyolult dolog, nagyjából mindenki számára megugorható. Ami utána következik, az viszont a kalászos gabonák esetében az egyik legbonyolultabb feldolgozási lánc.
Somogyi Bálint, az Axereal Hungary Kft. cégvezetője – fotó: Agroinform.hu
A legnagyobb kihívást eddig az jelentette, hogy a learatott sörárpa, mint élő anyag továbbra is életképes maradjon és csírázzon. 2019-ben azonban, amikor a termés mennyisége jó volt, az osztályozottsága, fehérjetartalma is megfelelő volt, a malátagyártásból az első tételeket visszautasították, mert a korábban már az adott évjáratból legyártott sör toxintartalmat mutatott.
Elmondta: a sörárpa a malátaipar, míg a maláta a sörfőzésnek az alapanyaga. A gomba és a toxin, ami még aratás előtt képződött azonban végigkíséri mindkét feldolgozási, gyártási folyamatot, és eredetét tekintve a szántóföldről származik. A sörben nincs maximumhatárérték-vizsgálat. A malátagyártás alapanyagát képező árpában, illetve a sörgyári igények szerint a malátában is mérnek, de jelenleg sörre még nem vonatkozik semmi.
A T-2, HT-2-vel kapcsolatban az ajánlás eddig is létezett, de mivel csak ajánlás volt, senki nem foglalkozott vele. Mostantól az az új, hogy ezek határértékét már ellenőrzik.
Őszi vetésű kalászossá vált a sörárpa, annak minden kockázatával, mert a fuzárium ugyanúgy érinti, mint a búzákat – fotó: pixabay.com
Mi a kapcsolat a Fusarium, DON és T-2, HT-2 között?
DON toxin szaporodására akkor számíthatunk, ha csapadékos és melegebb az időjárás, T-2, HT-2-re viszont akkor, ha ennek az ellentétje történik. Tehát onnantól kezdve, hogy virágzáskor csapadékos éghajlattal szembesülünk, egyikre vagy másikra mindenképp számítani lehet, és mivel mind a kettőnek van határértéke, mind a kettő ellen védekezni kell, mind a kettőnek csökkenteni kell az előfordulását.
Szót ejtett még a termesztéstechnológia átalakulásáról, arról, hogy a kukorica esetében a termeszthetőség határa északra tolódik, a tavaszi sörárpa pedig, ami a söriparnak az alapanyagát adta, 15-18 év alatt gyakorlatilag eltűnt Magyarországról. A 2000-es évek elején még 160 ezer hektár fölött volt a termőterület, mostanra 20-30 ezerre csökkent, és ebből érdemben sörárpa egyébként nem készült, mert annyira kockázatos.
Őszi vetésű kalászossá vált a sörárpa, annak minden kockázatával, mert a fuzárium ugyanúgy érinti, mint a búzákat.
A vadhabzás jelentése és jelentősége
Vadhabzás az, amikor az ember felnyitja a sörét, és annak ellenére, hogy felrázta volna, vulkánszerűen kilövell a hab. A vadhabzás önmagában új jelenség, ami bár nem lesz egyenlő fajsúlyú a toxinnal, – a toxinra más dolgok miatt kell figyelni, – de a vadhabzást is gombára vezetjük vissza, ezért a szántóföldön, növényvédelemmel, kalászvédelemmel lehet megfogni.
A malátázás lépéseinek hatása a toxintartalomra
A malátázás egy nedves és változó hőmérsékletű környezetben zajlik, ami mind a növényi csíra, mind a gombaspórák számára kedvező feltételeket biztosít. Ha valamit áztatunk, a toxintartalom ott még enyhén csökken a kimosódás miatt, viszont amikor csíráztatunk, akkor a toxintartalom növekedhet, hiszen ez egy nedves és meleg környezet, ami a gombának is ugyanúgy kedvez. Amikor aszalunk, akkor a csírázó árpát, árpaszemet visszaszárítjuk 4%-os szemnedvesség-tartalomra, de ez nem csökkenti a toxintartalmat.
Amikor sört gyártunk malátából, akkor először cefrézünk, aztán forralunk, végül erjesztjük – a maláta toxintartalma egy az egyben átmegy a főzetbe. Mivel körülbelül 1:20 arányban készítünk malátából sört, van egy matematikailag értelmezhető koncentrációcsökkenés, de ami a malátában jelen volt toxin, az fizikailag jelen lesz a főzetben is, csak kisebb koncentrációban.
A toxinfertőzött árpát kell kizárni a malátázásból, és csak akkor lehet garantálni, hogy a fogyasztó nem szembesül magas toxintartalmú sörrel.
_fill_100x75_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
