Az Ausztráliában található Dingo Fence (Dingó Kerítés) a világ egyik leghosszabb építménye, melynek célja a birkák védelme a dingók ellen. A közel 5614 kilométer hosszú kerítés megépítése és fenntartása azonban számos környezeti és gazdasági problémát eredményezett.

A kerítés hossza a fénykorában 9659 kilométert is elérte, jelenleg pedig 5614 kilométer hosszú. A szerkezet fenntartása évente több millió dollárba kerül és komoly szankciókat szabnak ki azokkal szemben, akik megrongálják vagy nyitva hagyják a kapukat.

A 19. század végén és a 20. század elején Ausztráliában egyre több problémát okoztak a dingók a birkatartók számára. A kerítést eredetileg a nyulak elleni védekezés céljából kezdték el építeni 1901-ben, de a kártevő invázió megfékezésében nem volt igazán hatékony. A dingók elleni védelem viszont sikeresebb volt, ezért a kerítést kifejezetten a ragadozók megfékezésére fejlesztették tovább.

A kerítés megépítése óta azonban annak két oldalán teljesen eltérő ökoszisztémák alakultak ki. A dingómentes területeken a birkák és a kenguruk túlszaporodása miatt az élővilág változásokon ment keresztül: a növénytakaró megfogyatkozott és az erózió mértéke megnövekedett. Ezzel szemben a dingók jelenléte kordában tartja a kengurupopulációt, ami a növénytakaró megőrzéséhez és az ökoszisztéma stabilitásához is hozzájárul.



A kerítés fenntartása ma is vitatott kérdés, ugyanis bár a dingók védelmével a juhtenyésztők jelentős gazdasági hasznot érnek el, a természetvédelmi szakemberek szerint a ragadozók eltávolítása komoly környezeti károkat okoz. Az ENSZ természetes élőhelyeket visszaállító programja is vizsgálja a kerítés lebontásának lehetőségét.

A dingók, mint csúcsragadozók, alapvető szerepet játszanak az ausztrál ökoszisztémában. A kutatások szerint jelenlétük hiánya negatív hatással van a biodiverzitásra, amely a trofikus kaszkád elméletét támasztja alá: a csúcsragadozók hiánya az egész tápláléklánc egyensúlyát felborítja.

A szakemberek szerint az is tény: ha egy országban sok kerítés és villanypásztor épül, az hatással van az egész ökoszisztémára.

Forrás: Qubit.hu

Indexkép: Pixabay