Annak ellenére, hogy Magyarországon a legtöbb növényfaj öntözés nélkül is termeszthető lenne, a szélsőségessé váló időjárás miatt az utóbbi években megnövekedett az öntözés jelentősége. Az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai alapján a tavalyi évben átlagosan 616 mm csapadék esett Magyarországon, ami az 1981 és 2010 közötti 30 éves átlagot 3 százalékkal haladta meg. Szeptemberben, októberben és decemberben az átlagosnál sokkal több csapadék hullott, ez utóbbi hónap a 2017-es öntözési szokásokat nem befolyásolta. Márciustól augusztusig – április (+4 százalék) kivételével – minden hónapban 5-36 százalékkal elmaradt a csapadékmennyiség a 30 éves átlagtól.

Az AKI-hoz beérkezett adatok alapján a vízjogi engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezetek és egyéni gazdálkodók 64,4 százaléka öntözött a 2017-ben. (Az adatszolgáltatásra kijelölt 2185 vízjogi engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezet és egyéni gazdálkodó 67,4%-a teljesítette az adatszolgáltatást.)

A vízjogilag engedélyezett öntözhető területek (126 690 ha) több mint háromnegyede az Alföldön található. A többi régióban összesen csak 3600 és 7000 hektár közötti területekre van vízjogi engedélye a gazdálkodóknak, kivéve Békés megyét, ahol 30 635 hektárt tesz ki a terület, ami önmagában meghaladja az Alföldön kívüli 5 régió teljes legálisan öntözhető területét. Az öntözésnél a legkisebb szerep Nógrád megyének jut, még a 100 hektárt sem éri el a vízjogilag engedélyezett öntözhető terület (90,9 ha).

Öntözött tábla madártávlatból – fotó: Shutterstock

Az üzemre engedélyezett éves vízmennyiség 222 millió köbméter volt Magyarországon a 2017-es évben, ennek közel háromnegyede az Alföldre esik. A kiöntözött vízmennyiség halmozott vízmennyiséget jelent, vagyis az öntözési idény kezdetétől a végéig öntözésre felhasznált vízmennyiséget. A tavalyi évben 69 195 hektáron 124 millió köbméter vizet öntöztek ki a gazdálkodók. A megöntözött terület négyötöde az Alföldön található, ahová a kiöntözött vízmennyiség 83 százaléka jutott. A többi öt régióban átlagosan 2611 hektárnyi területen folyt öntözési tevékenység, régiónként 1–10 millió köbméter vizet felhasználva. Magyarországon hektáronként átlagosan 1787,8 köbméter vizet használtak a gazdálkodók, amennyiben öntözték a területet.

Az öntözött terület több mint kilenctizedét felszíni vízzel öntözték a gazdálkodók, és csak az öntözött terület 6,7 százalékát öntözték felszín alatti vízzel. Az öntözővíz eredete szerint mindössze 253 hektáron volt parti szűrésű víz, amelynek a 89 százalékát az Alföldön öntözték ki.

A kiadvány itt elérhető.