A Wageningeni Egyetem kutatói – a Teagasc ír szervezettel együttműködve – Hollandiában és Írországban végzett, hároméves összehasonlító kísérletek segítségével kimutatták, hogy a Desiré fajta génmódosított változatának alkalmazása akár 90 százalékkal csökkentheti a termesztés növényvédőszer-igényét – olvashatjuk a sciencealert.com angol hírportálon.

A Desiré fajtába ugyanis egy olyan vadburgonya génjét építették be, amely természetes rezisztenciát hordoz több veszélyes kórokozóval, köztük a fitoftórával szemben. Mint ismeretes, a fitoftóra a burgonya legveszélyesebb betegsége, amelyet sok esetben csak hetenkénti fungicides kezeléssel lehet megfékezni. A kísérletekben szerepelt még a kezeletlen (natúr) Desiré és a Sarpo Mira fajta.

A védekezés az úgynevezett „integrált kórokozó kezelés” (IPM) rendszerben történik, amely elsősorban a betegség tüneteinek folyamatos figyelemmel kísérését és a felesleges peszticidhasználat elkerülését jelenti. A rezisztencia génjének beültetése az újfajta, „cisgenezis”-nek nevezett módszerrel történt, amely három év alatt képes stabilizálni az új, génmódosított fajtát, miközben hagyományos nemesítéssel tíz év alatt lehet előállítani egy új fajtát.

burgonya

A Desiré fajta génmódosított változatának alkalmazása akár 90 százalékkal csökkentheti a termesztés növényvédőszer-igényét – fotó: Shutterstock

Ez azt jelenti, hogy a felfedezés eredményeként jelentősen felgyorsulhat a GM-fajták előállítása és alkalmazása, ami – a peszticides kezelést jórészt feleslegessé téve – nagymértékben csökkenti a termesztés költségeit, valamint környezetterhelő hatását.