A hatékony szárbontás kulcsa a mikrobiológiai termékek használata

2023. október 25., szerda 13:43:08 / Magyar Talajvédelmi Baktérium -gyártók és – forgalmazók Szakmai Szövetsége▪

Támogathatjuk az őszi vetésű kultúrákat.

A növényi maradványok visszajuttatása a talajba hatékony módszer a talaj szervesanyag-készletének fenntartására, a talajok biológiai aktivitásának fokozására, illetve annak fizikai tulajdonságainak javítására, mellyel csökkenthető a talajerózió kockázata is.

A hazánkban – különösen ez év viszonylag kedvező csapadékellátottságának köszönhetően - termesztett növényeink gyökér- és szármaradványa átlagosan nagyobb mennyiséget ért el hektáronként, így kézenfekvő lehetőség a talaj szerves anyag készletének gyarapítására a tarlómaradványok felhasználása szerves anyag és tápanyag forrásként.

Idén átlagosan nagyobb mennyiségű a növényi maradvány – fotó: Magyar Talajvédelmi Baktérium – gyártók és – forgalmazók Szakmai Szövetsége

Az elmúlt évek talajvizsgálatai, a mind közkedveltebb talajszelvény feltárások egyértelműen bebizonyították, hogy a művelt talajrétegben a szervesanyag-tartalom rohamosan csökken, illetve eltűnőben van, a szerkezet erőteljesen leromlott vagy megsemmisült, ezzel együtt a talajélet is sérült.

A szármaradványok szervesanyag-tartalma mellett azok tápanyagtartalma sem elhanyagolható a talaj tápanyag-gazdálkodásának szempontjából.

Az alábbi táblázat a napraforgó és a kukorica gyökér- és szármaradványainak átlagos tápanyag értékeit tartalmazza.

	Napraforgó (2,4 t /ha termés)
	kg/ha
N	80
P_₂O_₅	50
K_₂O	210

	Kukorica (10 t/ha termés)
	kg/ha
N	95
P_₂O_₅	45
K_₂O	160

A jelentős mértékű nitrogén, foszfor, kálium, illetve a számos mikroelem a szár és gyökérmaradványok lebomlása után, előbb vagy utóbb a talaj tápanyagkészletét gyarapítja.

A hazánkban forgalmazott tarlóbontó baktériumkészítmények olyan baktérium törzseket tartalmaznak, melyek képesek a cellulóz és hemicellulóz hatékony bontására. E termékekben azonban együtt találjuk a cellulózbontásért felelős és a légköri N megkötését végző baktériumokat is, így kompenzálható az esetlegesen fellépő ideiglenes N hiány.

A talajéletben elszegényedett, sérült talajok esetében, az aktív lebontó szervezetek hiánya miatt, az el nem bomlott tarlómaradványok rontják a talaj fizikai tulajdonságait, nehezebb a művelés, illetve a magok csírázása is gátolt lehet, valamint a le nem bomlott növényi maradványokon a kórokozók és a kártevők is könnyedén megtelepednek, esetleg áttelelnek.

A fuzárium visszaszorítását is támogatja a szakszerű mikrobiológiai szárbontás – fotó: Magyar Talajvédelmi Baktérium – gyártók és – forgalmazók Szakmai Szövetsége

A fentiek tükrében mindenképpen vizsgáljuk meg a lehetőségét annak, hogyan támogathatjuk az őszi vetésű kultúrákat, illetve a speciális szárbontó baktérium készítmények használatával javíthatunk-e talajaink szén és tápanyag készletén!