A hervasztó augusztus után milyen állapotban van a kukorica?

A júliusig számolt csapadéktöbblet már augusztus elejére elfogyott, s az augusztus is hiánnyal zárt (1.ábra). Az augusztus 31.-i 50-60 %-os vízhiány a talaj felső 50 cm-es rétegében arra utal, hogy a kukorica szemtelítődése nem lehetett akadálytalan (2. ábra).

1. ábra: Az augusztus havi csapadékösszeg (30 napos). 2019.

2. ábra: Vízhiány a talaj felső 50 cm-es rétegében augusztus 31-én. 2019.

Amíg a május-június bőséges csapadékellátást biztosított, az egyenletes kelést és kezdeti fejlődést nehezítette a májusi hűvös időjárás és a tápanyag-kimosódás. Sok helyütt tapasztalhatták a megkésett gyomirtás hátrányos hatását is. A termékenyülést és a csúcsi szemek kifejlődését a virágzás alatti és az azt követő időszak hőségperiódusai akadályozták. A júliusi viharok, jégesők számos kukoricatáblát megdöntöttek, megtörtek.

3. ábra: Az augusztus havi 30 napos csapadékösszeg eltérés a sokévi átlagtól 2019.

4. ábra: 90 napos csapadékösszeg augusztus 31-ig. 2019.

5. ábra: 90 napos csapadékösszeg eltérés a sokévi átlagtól. 2019.

Megszokhattuk, hogy a nyári félévben a csapadékosság és a hőmérséklet többnyire egymással ellentétes tendenciák mentén alakul. A kukorica fejlődésére különösen veszélyes, ha a hőmérséklet maximummai és a csapadékhiány tartósan mutatnak szélsőségeket. A hatások összeadódnak, s a kukorica terméselemeinek normális fejlődését korlátozzák.

Az augusztusi hőmérsékleti térképek tanúsága szerint a havi átlaghőmérséklet 2°C-szal meghaladta a sokéves átlagot. Ez a körülmény, figyelembe véve a csapadékhiányt is, a szemtelítődés szempontjából kedvezőtlenül hatott, és nagyterületen idézte elő a kukorica felszáradását. (6. – 9. ábrák)

6. ábra: Az átlaghőmérséklet alakulása, augusztus, 2019.

7. ábra: 30 napos átlaghőmérséklet eltérés a sokévi átlagtól, 2019. augusztus.

8. ábra: A 90 napos átlaghőmérséklet augusztus 31-ig, 2019.

9. ábra: A 90 napos átlaghőmérséklet eltérés augusztus 31-ig. 2019.

Durva megközelítéssel úgy számolhatunk, hogy a június a csutkán kialakuló szemsorok számát, a július a termékeny csőhosszt, az augusztus az ezerszem tömeg nagyságát határozza meg. A kukorica fejlődésére jellemző aktív hőösszegmutató a 2018. évhez mérten elmaradásban van ugyan, de a sokévi átlagot meghaladta. (10., 11., 12. ábra)

10. ábra: A kukorica aktív hőösszeg akkumulációja 2019. szeptember 5-ig.

11. ábra: A kukorica akkumulált aktív hőösszeg-eltérése az előző évitől szeptember 5-ig. 2019.

12. ábra: A kukorica akkumulált aktív hőösszeg-eltérése a sokéves átlagtól szeptember 5-ig. 2019.

Tekintve, hogy a júliusban és augusztusbanis előforduló hőségperiódusok, valamint az azokat kísérő jelentős UVB sugárzás a kukoricára „öregítő” hatással vannak, a későbbi vetés és a vontatott kezdeti fejlődés késleltető hatása nem tolja ki jelentősen a kukorica érését.

Az országos kép alapján a szeptember a kukorica érésére már nem lehet nagy hatással. A hőmérséklet alakulása és a csapadékosság csupán a vízleadás ütemét befolyásolhatja. Optimális esetben elérhetjük a 13 dkg-os átlagos csősúlyt és a 60000-es hektáronkénti csőszámot. Ha így volna, az országos termésátlag akár 7,8 tonna is lehetne hektáronként.

Az aszálysújtotta területeken kívül a kételyek leginkább a csőszám körül merülhetnek fel, a már említett kelési és kezdeti fejlődési időszak anomáliái miatt. (Csőszám = kivetett magok száma - ki nem kelt magokszáma - kipusztult tövek száma - meddő tövek száma + második csövek száma.)

A kieséseket drótféreg, mocskospajor, fritlégy és a kukoricabogár lárvájának kártétele is fokozta. A valós termés megítéléséhez a termőtáblák alapos bejárása és szakszerű termésbecslés szükséges.

A Magyar Kukorica Klub értékelése az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapján található időjárási térképek alapján készült.