A lu­cer­na-mag­ter­mesz­tés ered­mé­nyes­sé­gét meg­ha­tá­ro­zó té­nye­zők

 

Ta­lán a leg­fon­to­sab­bak a ter­mő­he­lyi adott­sá­gok/igé­nyek. Mag­ter­mesz­tés­re csak a gyen­gébb adott­sá­gú te­rü­le­tek al­kal­ma­sak. A ter­mő­he­lyi adott­sá­go­kon be­lül kü­lön kell vá­lasz­ta­nunk a ta­laj- és az idő­já­rá­si adott­sá­go­kat. A ta­laj­adott­sá­go­kon be­lül kiemel­ten kell ke­zel­ni a ta­laj­víz szint­jét, ha ez 3 mé­ter­nél ma­ga­sab­ban van, az a ter­mesz­tést meg­hiú­sít­hat­ja. A má­sik fon­tos kö­ve­tel­mény, hogy a ta­laj legalább a mé­lyebb ré­te­gek­ben je­len­tős mennyi­ség­ben me­szet tar­tal­maz­zon. A mész­trá­gyá­zás/mész­pót­lás rend­kí­vül költ­sé­ges és ke­vés­sé ha­tá­sos mód­szer.

 

 

Az idő­já­rá­si té­nye­zők szin­tén ala­po­san be­fo­lyá­sol­ják a mag­ter­mést, ráadá­sul ha­tá­suk elő­re nem prog­nosz­ti­zál­ha­tó. (A ter­mő­he­lyet ki­vá­laszt­hat­juk, de az idő­já­rás­hoz al­kal­maz­kod­nunk kell.) A mag­ter­mesz­tés szá­má­ra a csa­pa­dék­ban sze­gény évek ked­vez­nek. A csa­pa­dék mennyi­sé­ge nem egye­dü­li meg­ha­tá­ro­zó szem­pont, az elosz­lá­sa is alap­ve­tően be­fo­lyá­sol­ja ered­mé­nyes­sé­gün­ket. Ál­ta­lá­nos­ság­ban el­mond­hat­juk, ha az év szá­raz, a csa­pa­dék a mag­fo­gás­ra ter­ve­zett má­so­dik nö­ve­dék vi­rág­zá­sá­nak ide­jén nem je­len­tős, a hő­mér­sék­let vi­szont eléri a 25–28 °C-ot, az idő­já­rás ked­ve­ző­nek mond­ha­tó. A hő­mér­sék­let­nek a vi­rág­zás hosszá­ban van je­len­tős sze­re­pe. Ha tar­tó­san 30 °C fö­löt­ti hő­mér­sék­le­tek kö­ve­tik egy­mást, az a vi­rág­zást na­gyon le­rö­vi­dí­ti, ami meg­ne­he­zí­ti a meg­por­zó ro­va­rok dol­gát. (A meg­por­zást szin­te ki­zá­ró­lag va­don élő mé­hek vég­zik.)

A meg­fe­le­lő te­rü­let ki­vá­lasz­tá­sa ma­gá­ban fog­lal­ja az elő­ve­te­mény meg­vá­lasz­tá­sát is. Az elő­­ve­te­mény min­den­kép­pen ka­lá­szos le­gyen, ez mind a gyom­ir­tást, mind a ta­laj­mű­ve­lést meg­könnyí­ti. A ta­laj­mű­ve­lés for­ga­tá­sos le­gyen, a ta­laj­la­zí­tást, ha szük­sé­ges, az elő­ve­te­mény alá vé­gez­zük. A ka­lá­szos elő­ve­te­mény be­ta­ka­rí­tá­sa után a tar­ló­hán­tás és a tar­ló­ápo­lás meg­fe­le­lő idő­ben és mi­nő­ség­ben el­vé­gez­he­tő. A ta­va­szi te­le­pí­tés előtt az őszi mély­szán­tás után a ta­lajt úgy kell el­mű­vel­ni, hogy ta­vasszal mi­nél ke­ve­sebb mű­ve­let­tel le­hes­sen vetőágyat ké­szí­te­ni. A ve­tés­re meg­fe­lel­nek a jól beál­lí­tott gabona­vető­gépek is, ha biz­ton­ság­gal ve­tik ki a 8–10 kg/ha-os ve­tő­mag­mennyi­sé­get. A ve­tést szin­te min­den év­ben a gyűrűshengerrel tör­té­nő le­zá­rás kö­ve­ti. Min­den mun­ka­mű­ve­le­tet, a ta­laj­mű­ve­lés­től a trá­gyá­zá­son át a ve­té­sig, úgy kell idő­zí­te­ni, il­let­ve ki­vi­te­lez­ni, hogy az a lu­cer­na egy­ön­te­tű és rob­ba­nás­sze­rű ke­lé­sét se­gít­se elő. Ez a ké­sőb­biek­ben a ka­szá­lá­sok és a gyom­ir­tás, il­let­ve egyéb vegy­sze­res ke­ze­lé­sek el­vég­zé­sét se­gí­tik elő.

Na­gyon fon­tos az ered­mé­nyes­ség szem­pont­já­ból a meg­fe­le­lő faj­ta ki­vá­lasz­tá­sa, a faj­ták kö­zött ugyanis je­len­tős mag­ter­més­be­li el­té­ré­sek van­nak. Ma­gyaror­szá­gon je­len­leg elér­he­tők a Szar­va­si faj­ták és a DE ATC Nyír­egy­há­zi Ku­ta­tó­in­té­ze­té­nek Klau­dia ne­vű faj­tá­ja, me­lyek en­nek a kö­ve­tel­mény­nek meg­fe­lel­nek. A kül­föl­di cél­ter­mesz­tés­ben ter­mesz­tett faj­ták kö­zül az ame­ri­kai Prospera faj­tá­nak van kiemel­ke­dően nagy mag­ho­za­ma.

A ta­va­szi te­le­pí­tés után le­he­tő­ség van úgy­ne­ve­zett „szűzmagfo­gás­ra” is. Ezt ál­ta­lá­ban csak a ma­ga­sabb szaporulati fo­kú ve­tő­mag­nál al­kal­maz­zuk. Az el­ső mag­fo­gás­ra ál­ta­lá­ban a má­so­dik év­ben ke­rül sor. Az adott éven be­lül a má­so­dik nö­ve­dék a legal­kal­ma­sabb mag­fo­gás cél­já­ra. Ek­kor az el­ső ka­szá­lást – az idő­já­rás fi­gye­lem­be­vé­te­lé­vel – mi­ni­mum 8–10 nap­pal kés­lel­tet­jük. Így tud­juk elér­ni, hogy a vi­rág­zás az idő­já­rá­si szem­pont­ból leg­meg­fe­le­lőbb jú­lius vé­gi idő­szak­ra es­sék. A be­ta­ka­rí­tás a vi­rág­zás után egy hó­nap­pal ese­dé­kes.

Meg kell je­gyez­nünk azonban, hogy a ko­ráb­biak­ban fel­so­rolt tech­no­ló­giai ele­mek leg­szi­go­rúbb be­tar­tá­sa mel­lett is át­la­go­san tíz év­ből két év­ben jó, há­rom­ban kö­ze­pes, há­rom­ban gyen­ge, és két év­ben mag­fo­gás egyál­ta­lán nem le­het­sé­ges. Csa­pa­dé­kos évek­ben a sar­jú fel­nő, és szél­ső­sé­ges eset­ben a mag már a csi­gá­ban ki­csí­ráz­hat.

A be­ta­ka­rí­tás elő­ké­szí­té­sé­ben leg­fon­to­sabb az idő­zí­tés. Az adott táb­lát na­pon­ta fi­gyel­ni kell, ha már a csi­gák két­har­ma­da bar­na, ben­nük a ma­gok sár­gák, és csak kö­röm­mel nyom­ha­tók szét, a be­ta­ka­rí­tást meg le­het kez­de­ni. A be­ta­ka­rí­tás előtt deszikkálni kell. Er­re legal­kal­ma­sab­bak a rö­vid ha­tás­tar­ta­mú, per­zse­lő ha­tá­sú, kontakt ké­szít­mé­nyek. Ezek ha­tá­sát nit­ro­gén­műt­rá­gya hoz­záadá­sá­val még to­vább fo­koz­hat­juk. Jó ered­ményt le­het elér­ni ked­ve­ző idő­já­rás­ban csak nit­ro­gén­műt­rá­gya al­kal­ma­zá­sá­val is. Ek­kor a le­he­tő leg­több műt­rá­gyát old­juk fel a víz­ben, és így per­me­te­zünk. Ha ezt a mód­szert al­kal­maz­zuk, ak­kor a per­me­te­zés utá­ni 3–4. na­pon meg­kez­dőd­het a be­ta­ka­rí­tás. A kom­bájn beál­lí­tá­sai ál­ta­lá­ban au­to­ma­ti­ku­sak, csak a meg­fe­le­lő nö­vényt kell ki­vá­lasz­ta­ni. A be­ta­ka­rí­tás meg­kez­dé­se után ter­mé­sze­te­sen en­nek el­le­né­re fo­lya­ma­to­san kö­vet­ni kell a mun­ká­ját, és ha szük­sé­ges, el kell vé­gez­ni a fi­nom beál­lí­tást.

A kom­bájn a be­ta­ka­rí­tott ma­got pót­ko­csi­ra ürí­ti, amit ha­la­dék­ta­la­nul be kell szál­lí­ta­ni a tisz­tí­tás-szá­rí­tás he­lyé­re. A be­szál­lí­tott mag a pót­ko­csin nem ma­rad­hat, elég egy pár órás ál­lás, pl. éj­sza­ká­ra nem bo­rít­ják le, és a mag be­me­leg­szik. Ek­kor a mag csí­rá­zó­ké­pes­sé­ge je­len­tő­sen rom­lik. A be­szál­lí­tás után, ha le­he­tő­ség van rá, azon­nal elő­tisz­tí­tás­ra kell vin­ni a mag­té­telt. Ha er­re nincs le­he­tő­ség, ak­kor ki kell te­rí­te­ni né­hány cen­ti­mé­te­res vas­tag­ság­ban, hogy a ned­ves­ség el­tá­voz­has­son be­lő­le. A szá­rí­tás­nak ez a leg­kí­mé­le­te­sebb mód­ja. Az elő­tisz­tí­tott té­te­lek nyi­tott szá­jú zsák­ban pár na­pig tá­rol­ha­tók, de fo­lya­ma­tos el­lenőr­zé­sük még ek­kor is ja­va­solt. Ha szük­sé­ges, a té­tel te­rem­tá­ro­ló­ban ki­te­rít­ve to­vább szá­rít­ha­tó. A tisz­tí­tás so­rán ke­rül­ni kell a kü­lön­bö­ző té­te­lek össze­ke­ve­ré­sét. A té­te­lek kö­zött a tisz­tí­tó­gé­pek ala­pos ki­ta­ka­rí­tá­sa alap­ve­tő fon­tos­sá­gú, hi­szen egy né­hány má­zsás té­tel, ami aran­ká­val vagy Rumexszel fer­tő­zött, akár száz má­zsát is „tönk­re­te­het”. A té­te­lek eset­le­ges össze­­ke­ve­ré­sét ki­zá­ró­lag a tisz­tí­tá­si fo­lya­mat vé­gén, a meg­lé­vő ered­mé­nyek is­me­re­té­nek bir­to­ká­ban le­het el­vé­gez­ni. Bár a na­gyobb ned­ves­ség­tar­tal­mú mag ke­ze­lé­se na­gyobb fi­gyel­met kí­ván, a be­ta­ka­rí­tás és a tisz­tí­tás so­rán a mag­vesz­te­ség ek­kor a leg­ki­sebb.

A tisz­tí­tás be­fe­je­ző lé­pé­se a mág­nes­ros­ta. Ez a be­ren­de­zés azon az el­ven mű­kö­dik, hogy a ter­mény­hez ada­golt vas­por és víz az arankamag­vak sző­rös fe­lü­le­té­hez ta­pad­va egy erős elekt­ro­mág­nes­sel és egy ros­ta se­gít­sé­gé­vel el­vá­laszt­ha­tó. Ez az el­já­rás azon­ban nem cso­da­szer, erő­sen fer­tő­zött té­te­lekben nem hasz­nál­ha­tó, több­szö­ri tisz­tí­tás és áten­ge­dés pe­dig egy­re rosszabb ha­tás­fok­kal dol­go­zik. Ek­kor az aran­ka­mag­vak fe­lü­le­té­ről a dör­zsö­lés ha­tá­sá­ra a sző­rök fo­ko­za­to­san le­kop­nak. A tisz­tí­tás ha­tás­fo­kát a vas­por és víz ke­ve­ré­ké­hez ada­golt ned­ve­sí­tőszer to­vább fo­koz­hat­ja.

Ha a té­te­le­ket ki­tisz­tí­tot­tuk, és a ve­vő kí­ván­sá­gá­nak meg­fe­le­lő zsá­kok­ba töl­töt­tük, kö­vet­kez­het a fém­zá­ro­lás, ami után a ve­tő­mag a piac­ra ke­rül­het. A fém­zá­ro­lás fel­té­te­le ter­mé­sze­te­sen az éven­kén­ti ve­tés­be­je­len­tés, a szár­ma­zá­si bi­zony­la­tok meg­lé­te, és a fo­lya­ma­tos szán­tó­föl­di el­lenőr­zés, ami ma már nem csak az aranka- (Cuscuta spp.) és ló­rom- (Rumex spp.) fer­tő­zött­ség el­lenőr­zé­sét, ha­nem a bak­té­riu­mos her­va­dás és a fo­nál­fé­reg-fer­tő­zött­ség vizs­gá­la­tait is ma­gá­ban fog­lal­ja.

Hor­váth Győ­ző és Hor­váth La­jos Hobville Kft. Be­rek­bö­ször­mény