Az elmúlt év növényvédőszer-piaci fejleményeit értékelte, valamint a küszöbön álló változásokat ismertette Jordán László, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) elnökhelyettese, valamint Szalkai Gábor, a Növényvédőszer-gyártók Szövetsége Egyesület ügyvezetője, de megszólaltak a gyártók is a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) „szántóföldi” szakmai napján, az AGROmashEXPO-n. A beszélgetést figyelemmel kísérte az Agroinform.hu is.

Jó tanácsok a termelőknek a növényvédőszer-gyártóktól

A január 1-jétől új elnökséggel és új ügyvezetővel működő Növényvédőszer-gyártók Szövetsége Egyesület életében továbbra is az a cél, amelyet a 2004-es megalakuláskor megfogalmaztak: a növényvédő szerek okszerű, szakszerű, engedélyokiratnak megfelelő használatának elősegítése. „Egy új vezetés ugyanakkor mindig változást is jelent, remélem ez a változás pozitív lesz, hatékonyabban tudunk hozzájárulni a mezőgazdaság, a növénytermesztés és a növényvédelem fejlesztéséhez” – tette hozzá az új ügyvezető, Szalkai Gábor.

Fontos feladatuk a növényvédő szerek hamisításának és forgalmazásának megakadályozása is. A felhasználónak jó tanácsként elmondta, hogy csak megbízható helyről vásároljanak, és csak ép, eredeti csomagolású, biztonsági címkékkel ellátott terméket. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az engedélyokiratnak megfelelően tartsák be a vásárlási és felhasználási szabályokat, hiszen nagyon sokszor a hamis készítmények és a nem megfelelő felhasználás miatt kerül egy-egy hatóanyag a hatóságok kereszttűzébe.

Szalkai Gábor a felhasználónak jó tanácsként elmondta, hogy csak megbízható helyről vásároljanak, és csak ép, eredeti csomagolású, biztonsági címkékkel ellátott növényvédő szereket – fotó: Agroinform.hu

Arról is szó esett, hogy a hamisításoknak már létezik „kifinomult formája is”, egyre kevesebbszer találkozunk olyan esetekkel, amikor egy-egy illegális gomba- vagy rovarölő készítménnyel kiirtják az egész növényállományt, mert éppen gyomirtó hatóanyag volt benne. A kifinomult hamisítások esetében ilyen probléma már nincs, de amikor egy minőségvizsgálatkor kibukik, hogy itt bizony olyan összetevőt használtak, amely egészségügyi kockázattal jár, akkor az egész termést mégis meg kell semmisíteni.

A glifozátról 2017 végéig el kell dönteni, rákkeltő-e

Jordán László, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) elnökhelyettese az elhangzottakhoz csatlakozva kifejtette: sok problémával küzdöttek az elmúlt évben, és ezek között a legfőbb feladatukat a növényvédőszer-hatóanyagok elővizsgálata adta. A neonikotinoid típusú csávázószerek használata vagy nem használata volt az egyik nagy kérdés. A kétéves moratóriuma lejárt, és még mindig nincs döntés róla az Európai Unióban, tehát a felfüggesztés továbbra is él, jönnek a szükséghelyzeti engedélyek. A képlet: a termelők igénylik ezt a technológiát, nincs megnyugtató vizsgálati eredmény a hatásaival kapcsolatban, a környezetvédelem továbbra is támadja – foglalta össze.

Jordán László: a Nébih sok problémával küzdött az elmúlt évben, ezek között a legfőbb feladatukat a növényvédőszer-hatóanyagok elővizsgálata adta – fotó: Agroinform.hu

Hasonló a helyzet a glifozáttal. Mivel a tagállamok nem tudtak megállapodni a hatóanyag megtartása vagy visszavonása kérdésében, az Európai Bizottság saját hatáskörében hozott döntést. E szerint legkésőbb 2017 végéig az Európai Vegyianyag-ügynökségnek kell álláspontot kialakítani azzal kapcsolatban, hogy a glifozát rákkeltő-e vagy nem. Az egyik segédanyag, amelyik nem minden glifozátkészítményben használatos, a tiltottak listájára került, így visszavonták, erről az értesítést a gyártók megkapták, a Nébih honlapján pedig bárki el is olvashatja.

Hogyan irtsunk egyszikű gyomokat a kalászosokban?

A gyártók oldaláról Sándorfy András, a Dow AgroSciences marketingvezetője arra hívta fel a jelenlévő gazdálkodók figyelmét, hogy óriási tőkét és emberi erőforrást fektetnek be egy-egy hatóanyag kifejlesztésébe. Ezek szellemi termékek is egyben, minden felhasználónak jól felfogott érdeke, hogy megbecsülje.

De a „magasztos szavakon” túl azt is hangsúlyozta: ezek a gyártó cégek szaktanácsadói hálózatot is működtetnek, hogy a termelők hozzájussanak azokhoz az információhoz, hogyan is kell ezeket a szereket felhasználni. Ezáltal a kockázatok is jelentősen csökkennek. Egy hamisított termék mögött ilyen nem létezik – jegyezte meg.

Sándorfy András: a növényvédőszer-gyártó cégek szaktanácsadói hálózatot is működtetnek, hogy a termelők hozzájussanak azokhoz az információhoz, hogyan is kell ezeket a szereket felhasználni, ezáltal a kockázatok is csökkennek – fotó: Agroinform.hu

Kérdésre válaszolva szólt arról is, hogyan lehet az egyszikű gyomokat irtani az egyszikű kultúrnövények, a kalászosok között. Mint kifejtette, az egyik legnagyobb probléma az, hogy amikor ezek a gyomok már látványosan jelentkeznek, addigra túlnövik a gabonát. Tehát kellő időben kell kezelni őket. Annak, hogy az egyszikű gyomok egyre jobban terjednek, több oka van, például a klímaváltozás, de a nem megfelelő talaj-előkészítés vagy a nem megfelelő kombájntisztítás is. Jelentős károkat okoznak, gyakran csak a betakarítás végén, a mérlegen derül ki, hogy az eredetileg 6-7 tonnára becsült terméshozam már csak 3 és 4 tonna közé jön ki, mert a gyommagvakat takarította be a gazdálkodó.

Pont ezekre a problémákra fókuszálva fejlesztettek ki különböző hatóanyagokat, amelyek segítségével a kultúrnövény ép marad, az egyszikű gyomok pedig elpusztulnak, tehát gyommentesíthető a terület. Egy külön kiadvánnyal is segítik a gazdálkodókat, hogy már csíranövény korában felismerjék az egyszikű gyomokat, meg tudják különböztetni a kultúrnövénytől, és kiválaszthassák a megfelelő gyomirtó szert.

Amit tudni érdemes a glifozátról

A glifozátkészítmények évek óta a legnagyobb mennyiségben forgalmazott növényvédők világszerte – írta a Központi Statisztikai Hivatal egy tavaly kiadott elemzésben. A növényvédőszerek felhasználásából eredő egészségügyi kockázat csökkentése az Európai Unió fontos célkitűzése.

A glifozát régóta széles körben alkalmazott gyomirtó Magyarországon is. A GMO-mentes mezőgazdaságokban többnyire olyan esetekben alkalmazzák, amikor elkerülhető a kultúrnövénnyel való érintkezés.

A Nébih kimutatása szerint 2015-ben glifozát hatóanyagból 1423 tonnát használtak fel Magyarországon – ebből 666 tonna volt a kivont készítmények forgalma. 2010-ben még csak 780 tonna volt az országos felhasználás.