Ebben az időszakban a repceállomány már jelentős méretű, zárt vegetációs tömeggel rendelkezik, aminek az alsó részéhez nem könnyű lejuttatni a permetlevet. Nehezíti továbbá a helyzetet a hosszú virágzási időtartam, az időjárási viszontagságok, valamint a rovarölő szeres védekezések esetében a virágzó állományokat látogató beporzó rovarokra is figyelemmel kell lennünk. Kedvező időjárási körülmények esetén a repce virágzása akár hat hétig is eltarthat, ebben az időszakban pedig fogékony a gombabetegségekre.

Erre az összetett kérdéskörre nem könnyű megfelelő választ adni, annyi azonban bizonyos, hogy látványos eredményt csak a komoly technikai tudással rendelkező, rugalmasan felhasználható szerektől várhatunk el. Nagyon sok múlik továbbá a kijuttatástechnikán is, hiszen hiába a legjobb hatóanyagok, ha azok nem jutnak megfelelő mennyiségben a megfelelő helyre.

Éppen ezért a kísérleteinkben nem csupán a különböző szerek hatékonyságát vizsgáljuk, hanem a felhasználhatóság rugalmasságát is, ugyanis jelentős különbség mutatkozik az egyes szerek között abban, hogy miként reagálnak az optimálistól eltérő körülmények között, legyen szó akár a dózis, akár az időzítés vagy a permetezés során alkalmazott lémennyiség kérdéséről.

Az elmúlt évben az egyik ilyen kísérleti helyszínünk Beled volt, ahol a természetes szklerotínia-fertőzést, mesterségesen, fertőző anyag kiszórásával erősítettük fel, annak érdekében, hogy az egyes kezelések közti különbségek, minél élesebben kirajzolódjanak. Ennek hatására a kezeletlen kontroll parcellákban a fertőzés mértéke jóval 90% fölé emelkedett, kiváló teret biztosítva nem csupán a nagy technikai tudással rendelkező szerek hatékonyságának összehasonlítására, hanem az apróbb különbségek megállapítására is (1. kép).

1. kép: Légi felvétel a BASF kísérleti parcellákról (Beled, 2021)

1. kép: Légi felvétel a BASF kísérleti parcellákról (Beled, 2021) – fotó: BASF Hungária Kft.

A kísérleti parcellák értékelése során jelentős különbséget láthattunk az egyes szerek között, hiszen komoly fertőzési nyomás esetén csak a legnagyobb teljesítményű gombaölő szerek voltak képesek megvédeni a repceállományt a szklerotínia fertőzés ellen. A mezőnyből, technikai tudásával egyértelműen kitűnt a Pictor®, hiszen a benne lévő két hatóanyag közül a boszkalid egy nagyon erős szklerotínia elleni hatóanyag, valamint a mellette található dimoxistrobin kiválóan kiegészíti a hatását és még termésnövelő élettani hatással is rendelkezik (1. ábra).

A kísérletben nem csupán a szerválasztásnak volt kiemelt jelentősége, hanem az időzítés is rendkívüli jelentőséggel bírt (2. ábra).

Szintén nagy jelentőséget kapott a kijuttatástechnológia helyes megválasztása – kezdve az időjárási körülmények figyelembevételével, a megfelelő fúvóka és haladási sebesség megválasztásával –, valamint a megfelelő lémennyiség alkalmazása, mind-mind fontos volt a megfelelő hatás elérésének érdekében. A konkrét kísérletben alapvetően 200 l/ha vízmennyiséggel dolgoztunk, de néhány szer esetében vizsgáltuk azt is, hogy szükség van-e a lémennyiség drasztikus megemelésére ahhoz, hogy a növényvédő szer hatóanyagai ki tudják hozni magukból az elvárt tudást (3. ábra).

Az egyik versenytárs készítmény esetében tapasztaltuk, hogy a szer formulációja kifejezetten igényli az extrém magas lémennyiséget a megfelelő hatás eléréséhez, szemben a Pictor® kiváló formulációjával, ami már 200 liter hektáronkénti vízmennyiséggel is felülmúlta a versenytársai hatékonyságát, még ha azokat dupla vízmennyiséggel is juttattuk ki a célfelületre.

A kísérlet értékelése során egyértelműen megmutatkozott a Pictor® előnye: kiemelkedő hatékonysága mellé társuló rugalmas kijuttathatósága, hiszen gyakorlatilag minden szituációban, akár a lémennyiség, a dózis, vagy az időzítés változtatása esetén is a legjobb hatékonyságot mutatta, amely minden esetben visszatükröződött az elért terméseredményekben is.

Hallgassa meg a BASF termelőkkel folyatott beszélgetését a repce tavaszi növényvédelméről:

Kérdéseivel keresse a BASF területi képviselőit!

Németh Balázs
fejlesztőmérnök
BASF Hungária Kft.