Amennyiben az érintett táblán a tápanyag-gazdálkodási tervben tervezettől eltérő gazdálkodás valósul meg, akkor az eltérést a gazdálkodási naplóban dokumentálni kell, és a tápanyag-gazdálkodási tervet is módosítani szükséges. A tervet a VP AKG esetében a talajvizsgálati eredmények, valamint – amennyiben releváns – a levélanalízis eredménye alapján kell elkészíteni.

VP ÖKO pályázat nem követeli meg a talajvizsgálat meglétét, így itt egyszerűsített mérlegszámítási módszer alkalmazható, figyelemmel a nitrátrendeletben szereplő Helyes Mezőgazdasági Gyakorlatban megfogalmazott határértékekre.

A tervben meg kell határozni a kijuttatható hatóanyag hektáronkénti maximális mennyiségét, a kijuttatandó anyagok típusát (műtrágya, szerves tárgya, egyéb termésnövelő anyag) és műtrágya esetén az N, P, K elemre, míg szerves trágya esetén az N elemre vonatkozó kijuttatható hatóanyag hektáronkénti maximális mennyiségét. Amennyiben az adott évben ugyanazon táblán egymást követően több növénykultúra kerül termesztésre, minden növénykultúra esetében külön tápanyag-gazdálkodási tervet kell készíteni. A keverékek egy növénykultúraként veendők figyelembe.

A VP AKG esetében 5 évnél nem régebbi talajvizsgálati eredmények szükségesek, így a talajminta-vizsgálat folytonosságára is ügyelni kell!

Az AKG esetében a folytonossághoz elégséges a pályázat melléklete szerinti laboratóriumi nyilatkozat is. Azonban tekintettel arra, hogy az AKG-területeken a nitrátrendelet előírásait is alkalmazni kell, így a laboreredmény megléte nélkül – arra alapuló számítást követően – juttatható ki csak műtrágya adott területre!

kukorica

A vizsgálati eredmények alapján végzett tápanyag-visszapótlás javítja a termesztett növények mennyiségi és minőségi mutatóit, a termés biztonságát, egészségesebb állományt biztosít – fotó: Shutterstock

A kötelezettségen túl is fontos elem a gazdálkodásban talajaink ismerete, hiszen a talajvizsgálatok költségei többszörösen megtérülnek, hiszen a vizsgálati eredmények alapján végzett tápanyag-visszapótlás javítja a termesztett növények mennyiségi és minőségi mutatóit, a termés biztonságát, egészségesebb állományt biztosít, racionalizálja a műtrágya-felhasználást. Összességében nagyobb a nyereség.

Figyeljünk a mintavétel helyességére, hiszen az az alapja a megfelelő tápanyag-gazdálkodásnak! Tilos talajmintát venni: szántóföldi kultúra esetén a tábla szélén 20 m-es sávban, a forgókban, szalmakazlak helyén, műtrágya, talajjavító és szerves trágya depóniák helyén, állatok delelő helyén.

A mintavétel optimális időpontja a termés betakarítása után, de még trágyázás előtt. Mintavételre alkalmas időpont még a trágyázástól számított legalább 100 nap eltelte után, a szervestrágyázást követő 6 hónap elteltével.