A regeneratív gazdálkodás technológiai és gazdasági oldaláról beszélt Koszty Viktor a No-till Agroinform webináriumon június 28-án, aki a dán székhelyű, széntanúsítással foglalkozó Agreena Aps magyarországi ügyfél-kapcsolattartója.

A kutatások szerint a mezőgazdasági tevékenységből származik a világ összes szén-dioxid-kibocsátásának egyharmada. Szántóföldi növénytermesztés esetén a szén-dioxid légkörbe való bekerülése a szántás, a talajforgatás, a talajbolygatás eredménye.

Az AgreenaCarbon program lényege pedig az, hogy

a légkörbe be nem kerülő, tehát talajban megkötött szén-dioxid fejében tonnánként 1 db széntanúsítványt állít ki az Agreena, amelyet a gazdálkodó értékesíthet,

vagy akár meg is őrizhet annak érdekében, hogy később ezzel kompenzálja egy olyan tevékenységét, amelynél nem lehet könnyen csökkenteni a kibocsátást.

Mennyit hoz a konyhára a széntanúsítvány?

A termesztési előzmények, a növénykultúra, az Agreena programjában vállalt regeneratív mezőgazdasági gyakorlattól függően hektáronként 0,1-3,2 széntanúsítvány beszerzése a reálisan elvárható eredmény.

A 2022-es betakarítási évre vállalt gyakorlatok után tanúsítványonként 32-36 euró közötti összeget fizet most a gazdálkodóknak az Agreena.

direktvetés

Vetés direktvetőgéppel talajművelést teljesen nélkülöző területen – Fotó: Agreena

Nem csak plusz bevétel, hanem költségcsökkentés is egyben

Amellett tehát, hogy a regeneratív gazdálkodást ezzel a jövedelemszerzési lehetőséggel támogatja a dán vállalat, jelentős költségcsökkentést is el lehet érni az átállással. A regeneratív gazdálkodás gyakorlata ugyanis arról szól, hogy minimálisra csökken a talajművelés, no-till esetében a talajművelést teljesen el is kell hagyni. Lecsökken a géphasználat, az üzemanyag-használat, a termőföldön eltöltött munkaórák száma, és hosszú távon radikálisan csökken a műtrágyára eső költség is. Nő a talaj vízmegtartó képessége, melynek köszönhetően aszályos időszakban is stabilabb terméshozamokat lehet remélni.

Az AgreenaCarbon program a konvencionálisról a regeneratív gazdálkodásra való átállást hivatott ösztönözni. A min-till az egyik vállalható gyakorlat a programon belül, amely azt jelenti, hogy 10 centiméternél mélyebb talajbolygatás nem megengedett, valamint a gyakorlat kiegészül a takarónövények, szerves trágya használatával, mulcsozással, a műtrágyahasználat minimalizálásával. A további gyakorlatokról ITT olvashat.

Folyamatosan lehet csatlakozni a programhoz.

Jelenleg már a 2024-es betakarítási érve lehet csatlakozni az AgreenaCarbon programhoz. Nem célszerű utolsó pillanatra hagyni a belépést, a tervezés már most megkezdődik, a következő kérdéseket érdemes megfontolni:

  • Tervezünk-e a tavaszi kultúrák (kapások) elé vetni tavaszig fennmaradó takarónövényeket?
  • Milyen talajművelést tervezünk a 2023/24-es gazdálkodási évben? Mivel a konvencionális gazdálkodásban a talajmunkálatok már a nyár végén elkezdődhetnek, fontos mérlegelni, hogy fent hagyjuk-e a szármaradványokat, hogyan kezeljük a tarlót.

A programban való részvétel egyszerű: első lépésként szükség van az Agreena oldalán történő regisztrációra, melynek során fel kell tölteni azokat a táblákat, amelyet be szeretne hozni a gazdálkodó a programba. Itt néhány alapadat megadására van szükség, illetve az elmúlt 5 év talajművelésével kapcsolatos főbb információkat kéri a rendszer.

Ezután évente egyszer fel kell tölteni egy tervet a gazdálkodással kapcsolatban (növénykultúra megadása, tápanyag-visszapótlás módja, növényvédőszer-felhasználásra vonatkozó stratégia, tervezett üzemanyag-felhasználás, stb.). Ezt követően betakarítás után aktualizálni kell a tervadatokat, az elvárt hozamok helyett pedig a tényleges hozamokat megadni, és ez alapján válik véglegessé a széndioxid tanúsítványoknak a száma.

Koszty Viktor előadásanyaga ITT érhető el.

Agreena

Hogy miért jelent a talajforgatás és a szántás óriási problémát a szén-dioxid-kibocsátáson túl, arról Víg Vitália talajökológus beszélt részletesen a No-till Agroinform webináriumon. A no-tillel (no-till = művelés nélküli direktvetés), a forgatás nélküli talajműveléssel (azaz nincs forgatás, de talajlazítás igen) kapcsolatban a legtöbbször felmerülő aggályokról, várható terméshozamokról, növényvédelmi problémákról pedig gyakorló gazdák mondták el tapasztalataikat, a beszélgetés ezen a linken újranézhető.