A mostani változatos eloszlású 3-5 milliméteres csapadék szinte azonnal elpárolgott. Ez az életben maradáshoz elég volt, azonban a fejlődéshez már kevés. Ha nem jön komolyabb csapadék, főleg a homokos területeken kisülhet a gabona – mondta Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) tiszteletbeli elnöke a Népszavának.
A napokban hullott csapadék szinte azonnal elillant – fotó: Pixabay
A szakember szerint nemcsak a talajtípustól, de a műveléstől is függ a vetés állapota. Becslése szerint a gabonatermesztők 25-30 százaléka tett meg mindent azért, hogy az aszály minél kisebb veszteséget okozzon.
A vetőmag és a csemegekukorica termesztés ma már szinte elképzelhetetlen öntözés nélkül, de a vetésterületének jó, ha 5 százalékát öntözik. A jelenlegi 100-120 ezer hektár öntözött mezőgazdasági terület közel felét zöldségtermőterület teszi ki. Azonban az öntözött területek több mint fele a korszerűtlen, nagy párolgási veszteséggel járó esőztető rendszerrel működik. A tervek szerint, a cél az, hogy évtized végére elérjük a 250-300 ezer hektáros öntözött terület nagyságot.
Az öntözőrendszer csak megfelelő üzemméret mellett gazdaságos – fotó: Pixabay
Ledó Ferenc, a Fruitveb, Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet elnöke figyelmeztetett, hogy nem elég a kiépített öntözőrendszer, mert emellett biztosítani kell a korszerű tápanyag utánpótlást és be kell tartani a szigorú technológiai előírásokat, valamint számolni kell a fenntartási költségekkel is.
Ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy ha nem sikerül a korábbinál magasabb terméshozamot elérni, akkor az öntözéssel is csak a veszteségeit növelheti a gazda. Az öntözőrendszer kiépítésénél a megfelelő üzemméret is fontos szempont, ezért Lédó Ferenc szorgalmazta a gazdák összefogását ás a termelő és értékesítési szövetkezetek szervezését.