Dr. Tóth Kálmánnal és Antonovich Gáspárral a rajkai szója szakmai napon beszélgettünk arról,

  • hogyan vágtak bele a biogazdálkodásba,
  • miért nem termesztenek búzát és kukoricát,
  • milyen agrotechnológiával lehet eredményt elérni a bioszója-termesztésben.

A két családi gazdaság és a Bezenyei Mezőgazdasági Szövetkezet művelésében mintegy 1000 hektár szántó van, és bár elsőre meglepő, csak kényszerből – a vetésváltás fenntartása céljából – található meg a vetésszerkezetben a két leggyakrabban termesztett szántóföldi növény. Az idei szezonban 490 hektáron volt őszi sörárpa, 22 hektáron kukorica, a vetésforgó fenntartása érdekében 212 hektáron búza, 124 hektáron szója, 45 hektáron csemegekukorica, és 91 hektáron cirok. Másodvetésben 64 hektáron pohánkát termeltek. A jövő évben búza és kukorica termesztését egyáltalán nem tervezik.

Antonovich Gáspár és Tóth Kálmán

Antonovich Gáspár és Dr. Tóth Kálmán – Fotó: Agroinform

Miért vágtatok bele a biogazdálkodásba?

Tóth Kálmán: két évvel ezelőtt, amikor a bioátállás mellett döntöttünk, az akkori terményárakból indultunk ki. Úgy számoltunk, hogy bár csökkenni fognak a terméshozamok, remélhetőleg magasabb lesz a felvásárlási ár, és lesz is kereslet a terményekre. Belevágtunk az ökológiai átállást támogató pályázatba is, amit megnyertünk. Most két év után azt tapasztaljuk amire számítottunk: a terméshozamok csökkentek, összességében nem növekedett az árbevételünk, de sokkal stabilabban és kiszámíthatóbban lehet tervezni. Nagyobb a kereslet a biotermékekre, és a pályázaton nyert támogatás is stabilitást biztosít az átállási évekre.

A területeink 70 százaléka Bezenye környékén található, a többi Lébény, Jánossomorja, Mosonmagyaróvár közelében elszórtan. Viszonylag jó az elosztás, nagyméretűek a táblák. Az átlagos aranykorona-érték 24-24,5, de vannak 12 aranykoronás és 35-40 aranykoronás területeink is. Viszont úgy látjuk, nem mindig ez a mérvadó a terméshozamokat illetően.

Hanem?

Tóth Kálmán: nagyon fontos a talajok termőképességének fenntartása megfelelő tápanyag-utánpótlással. Ez esetünkben azt jelenti, hogy mivel korábban állattartással is foglalkoztunk, nagy figyelmet fordítottunk a szervestrágyázásra. Célunk, hogy talajaink átállási időszak előtti termőképességét fenntartsuk.

Nem bálázunk, minden szármaradványt szecskázunk, mikrobiológiai készítményeket alkalmazunk, szeszgyári mellékterméket (vinaszt) juttatunk ki a területekre a biogazdálkodásban engedélyezett mennyiségben és módon. Ez egy barnás, olajszerű folyadék amelynek magas a foszfor- és káliumtartalma, de viszonylag kevés nitrogént tartalmaz.

Antonovich Gáspár: a másik kardinális kérdés a termőképességben a víz. Mi éppen ezért nem szántunk. Észrevehetően sokkal jobb a talajok vízháztartása, ha ezt a lépést kihagyjuk. Valójában nem spórolunk meg munkamenetet, mert a gyomosodás ellen kénytelenek vagyunk fellépni, de a vízzel való hatékonyabb gazdálkodás fontosabb ennél a szempontnál.

Sokszor elhangzik mostanában, hogy el kellene szakadni attól, hogy mindenki búzát és kukoricát termeszt, olyan növényekre kellene részben áttérni, amelyekre szintén lehet kereslet, de nem ekkora a kínálati piac. Ti milyen megfontolásból húztátok ki a vetésforgóból a búzát és a kukoricát?

Tóth Kálmán: évek óta nagy területen termesztünk őszi sörárpát, ez már a konvencionális időszakban is így volt. Azt tapasztaltuk, hogy környékünkön jobb terméseredményekkel kecsegtet, mint a búza. Az árpára termeltetési szerződésünk van, nincs gond az értékesítéssel. Csemegekukoricára le vagyunk szerződve, a cirokra és a szójára pedig már jelentkeztek a vevők.

A bíborhere nem csak elvesz, hanem hagy is valamit a talajban – Fotó: Shutterstock

Antonovich Gáspár: az idei ősszel megpróbálkozunk bíborhere vetőmag célú termesztésével, mely növény nem mellesleg, nemcsak elvesz, hanem hagy is valamit a talajban! A szójához hasonlóan rendkívül jó elővetemény. Ezzel a vetésszerkezettel könnyebben boldogulunk, kisebb az értékesítési kockázat is.

Melyek a legsarkalatosabb kérdések biogazdálkodásban, és milyen agrotechnológiát alkalmaztok?

Antonovich Gáspár: nagy különbség a konvencionális gazdálkodáshoz képest, hogy biogazdálkodásban nem lehet sablonok szerint dolgozni, mert nem áll rendelkezésre annyi növényvédő szer, kemikália ahhoz, hogy korrigáljuk az esetleges időbeli elcsúszásokat, például egy megkésett kultivátorozást.


Biogazdálkodásban minden táblát el kell egymástól választani, minden táblán külön kell mérlegelni, hogy mi az aktuális teendő. Van, ahol egyszer tárcsázunk, máshol háromszor, szóval több tervezést, gondolkodást igényel.

Nincs permetezőnk, gyomfésűt használunk, küllős kapát, Güttler-hengert.  És bizony el kell fogadni, hogy néhol van gyom, 100 százalékig gyommentesen nem lehet tartani a területeket.

Tóth Kálmán: biogazdálkodásban sokkal nagyobb szerepe van az ésszerűen összeállított vetésforgónak. Nagyobb adminisztrációval jár, mint a konvencionális gazdálkodás, mindent dokumentálni kell, és az ellenőrzések folyamatosak. Úgy gondolom, nem vágtunk volna bele, ha nem lett volna Antonovich Gáspár háta mögött 15 évnyi bérmunka-tapasztalat biogazdálkodásba vont területeken. Egyik pillanatról a másikba teljes területen átállni kockázatos, meglátásom szerint először tapasztalatot kell szerezni és megfelelő gépesítettség szükséges hozzá.

Tavaly például pohánkát termesztettünk másodvetésben, de annyira agresszíven növekedő növényről van szó, hogy a tavaszi vetésű kapásokban alig tudtunk tőle szabadulni. A csemegekukoricát volt, ahol emiatt újra kellett vetni. De folyamatosan tanulunk mi is, sajnos néha a saját hibánkból.

szója

A bioszója-termesztésében nagy kihívás a gyomkontroll, de nem lehetetlen vállalkozás – Fotó: Shutterstock

A szójatermesztés még konvencionális művelésben is nagy falat sok gazdálkodó szerint, ti viszont bioban termelitek. Hogyan küzdötök meg a gyomokkal?

Tóth Kálmán: tavaly 2 tonnás átlagtermést értünk el, ami nem túl jó eredmény. Ez még átállási termény volt. A szója iránti kereslet és a bio-szója felvásárlási árával számolva várhatóan a jövőben is nyereségesen tudjuk termeszteni. A gyomokat nem könnyű kordában tartani mivel nem használhatunk semmiféle gyomirtó szert, így marad a mechanikus gyomirtás.

Antonovich Gáspár: szója előtt ősszel a területet kétszer tárcsázzuk rövidtárcsával, akkor, amikor kigyomosodik. Nem szántunk, mély grubberrel készítünk magágyat. Tavasszal, ha túl sok a növénymaradvány egy menetben rövidtárcsával végigjárjuk, ha viszont nincs sok szármaradvány, akkor kompaktorozunk 12-14 naponta.

Akkor is, ha van gyom, akkor is, ha nincs. Mert a gyomot akkor lehet könnyen irtani, amikor még nem látszik!

A vetés általában május 1. és 15. között zajlik, 5-6 nap alatt kikel. Amikor éppen hogy kilátszik a földből, akkor kultivátorral betakarjuk a szóját, és ezt még egyszer 10 nap múlva megismételjük. A második menet után jöhet a gyomfésű, ezzel kitakarjuk, és ha mindent jól időzítettünk, akkor meg is nyertük a gyomok elleni csatát.