Bizonyíthat a biobúza: fajtakísérletek a versenyképes ökogazdálkodásért

Kis parcellás bemutatóterep a 2019-es németországi Öko-Feldtage biogazdálkodási expón – Fotó: ÖMKi

Ökológiai gazdálkodási körülmények között, szántóföldi kis parcellás kísérletekben tesztelik a biotermesztés számára ígéretes hazai és nemzetközi búzafajtákat. Az idén októberben, országosan hét helyszínen, több mint 20 búzafajtával indított tesztek eredményei segíteni fogják a gazdákat abban, hogy a térségükben legjobban teljesítő fajtákat válasszák ki saját, ökológiai művelésbe vont területeikre.

A szakemberek abban bíznak, hogy a kutatás – az ÖMKi 2012 óta működő on-farm fajtakísérleteivel együtt – tovább erősíti a termelők sikeres átállását az ökológiai termesztésre, amelynek egyik alapvető feltétele a termőhelyhez alkalmazkodó, ellenálló fajták megválasztása. További cél, hogy minél több egészséges, szermaradványoktól mentes biobúzaliszt kerülhessen a pékségekbe és a hazai fogyasztók asztalára.

A hazai biogabona-feldolgozás erősítésére is szükség van – Fotó: ÖMKi

Napjainkban a fenntartható, egészséges élelmiszerek előállítását célzó kutatások a tudományos világ kiemelt területeivé váltak. Az olyan globális kihívások, mint a klímaváltozás, a népességnövekedés, a talajdegradáció, vagy éppen a körülöttünk zajló világjárvány, fokozottan rávilágítanak a biztonságos élelmiszer-ellátás fontosságára, vagyis a helyben, fenntartható módszerekkel megtermelt, egészséges és elérhető élelmiszerek stratégiai szerepére. Hazánkban is érezhető a fordulat, amely a kémiai növényvédő szerekre és műtrágyákra alapozott mezőgazdaság irányából egyre inkább az agroökológiai módszereket alkalmazó termelés felé mutat.

Ezt igazolja többek között, hogy a biogazdálkodásba bevont területek mérete az elmúlt öt évben megduplázódott és fokozott figyelmet kapnak az ökológiai gazdálkodást segítő tudományos kutatások.

„Az országos kis parcellás ökobúza-fajtateszt hálózat elindításával nagy lépést teszünk a fenntartható mezőgazdaság előmozdításáért, hiszen az ország hét térségében tudunk eredményeket bemutatni a fenntarthatóság iránt elkötelezett gazdálkodóknak a sikeres fajtaválasztás érdekében. A hálózattal egyúttal régi hiányt pótlunk, hiszen a kémiai növényvédő szerekre és műtrágyákra alapozott termesztésben már régóta működik országos kis parcellás fajtavizsgálati hálózat.” – mondta el Dr. Drexler Dóra, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet ügyvezetője.

„A kis parcellás ökológiai kísérleti helyszínek kiválóan kiegészítik a gazdálkodó partnereinkkel együttműködésben, 2012 óta megvalósított on-farm fajtatesztjeinket, ahol az ’élő laboratórium’ módszertan szerint, üzemi parcellákon vizsgáljuk a búzafajták teljesítményét biogazdálkodásban. Reméljük, lesznek olyan gazdaságok, akik a kutatásaink eredményeire alapozva térnek át a biogabona termesztésre.” – tette hozzá a szakember.

Összefogásban az ökogazdálkodásért

A kis parcellás fajtavizsgálatokat gazdák bevonásával, a hazai agrárkutatásban élen járó intézmények, a martonvásári Agrártudományi Kutatóközpont, a Szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft., a Debreceni Egyetem és a Karcagi Kutatóintézet közreműködésével végzik. A tudományos kísérletekben kiemelt partnerük a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH), valamint a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VSZT).

„Az ökológiai gazdálkodás ötvözi a hagyományt, a tudományos kutatást és az innovációt, ezért a NÉBIH számára is fontos terület, amelynek támogatni szeretnénk a hazai fejlődését. Az ÖMKi-vel együttműködésben, a kis parcellás ökológiai fajtavizsgálati hálózattal új területre lépünk és reményeink szerint sikerül olyan búzafajtákat azonosítanunk, amelyek kiválóan teljesítenek az ökológiai termesztésben úgy a hozam, mint a minőség és a betegség-ellenállóság tekintetében.” – mondta Csapó József, a Nébih Szántóföldi Fajtakísérleti Osztályának vezetője.

Az ökobúza-fajtateszt hálózat elindítása nagy lépés  a fenntartható mezőgazdaság előmozdításáért – Fotó: ÖMKi

Bár az igazán jó minőségű kenyér előállításához az első fontos lépés a kiváló gabona, az is lényeges, hogy a teljes ökológiai termékpálya, vagyis a biobúza-termesztés mellett az őrlés és a feldolgozás is itthon valósuljon meg, és a helyben előállított biotermékekre rátaláljon a magyar gasztronómia. Az ÖMKi szűken vett kutatási területén túllépve létrehozta gazda-molnár-pék adatbázist, hogy a termelők és a termékpálya további szereplői könnyebben egymásra találjanak, és ezáltal minél több pékségbe és háztartásba eljuthasson az egészséges, szermaradványoktól mentes bio búzaliszt.

Egy különleges hazai kutatóintézet

Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) a hazai agrárium első „élő laboratóriuma”. Olyan kutatási-innovációs feladatokon dolgozik, amelyek a gyakorlatban is alkalmazható eredmények révén biztosítják a hazai mezőgazdálkodás és élelmiszer-termelés fenntartható fejlődését. Ennek érdekében szakmai hálózatokat alakít ki hazai és nemzetközi kutatóintézetekkel és gazdálkodókkal, kutatási és ismeretterjesztő munkát végez, szaktanácsadást nyújt.

Legrégebbi projektje, a 78. OMÉK Agrárfejlesztési Díjjal és a 2018-as E.on Energy Globe Díjjal elismert On-farm kutatási hálózat az egyetlen olyan hazai projekt, amely a gazdálkodókkal szoros együttműködésben, gyakorlati szemlélettel kutat a fenntartható mezőgazdaságért. Az on-farm kutatási módszer életszerű helyzetekben kivitelezett, egyszerű kísérletek beállítását jelenti működő gazdaságokban, illeszkedve a gazdálkodók által meghatározott termelési célokhoz.

A kísérletek témáját az ÖMKi a résztvevő gazdaságokkal közösen alakítja ki 2012 óta. A szervezet munkáját 2019-ben a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége “Környezet Védelméért” oklevéllel is elismerte. 2020-ban, a Magyar Tudomány Napja alkalmából az ÖMKi országos kis parcellás ökobúza-fajtateszt hálózat elindítását jelentette be.

A szakemberek abban bíznak, hogy a kutatás – az ÖMKi 2012 óta működő üzemi on-farm fajtakísérleteivel együtt – tovább erősíti a termelők sikeres átállását az ökológiai termesztésre – Fotó: ÖMKi

A Magyar Tudomány Napját 2003 óta ünnepeljük minden év november 3-án, azon a napon, amelyen 1825-ben Széchenyi István birtokainak egy évi jövedelmét ajánlotta fel a Magyar Tudós Társaság létrehozására, és ezzel lehetővé tette a Magyar Tudományos Akadémia megalapítását. Az országgyűlés 2003-ban foglalta törvénybe e jeles napot, kifejezve, hogy a tudomány társadalomban betöltött szerepét kiemelkedően fontosnak tartja. A Magyar Tudomány Ünnepe lehetőséget ad arra, hogy a tudomány művelése és fejlesztése érdekében végzett közérdekű tevékenységek nagyobb figyelmet és elismerést kapjanak.