Szélsőséges időjárás? Elárulták a szakértők, hogy milyen esélyeik vannak a gazdáknak

A klímaváltozást már a traktorból is látjuk, nem kell hozzá dokumentumfilm

A klímaváltozás nem a távoli jövő, hiszen a szélsőséges időjárás már a mindennapjaink része, gondoljunk csak 2021 rekord meleg júliusára és rekordszáraz júniusára, amikor ízelítőt kaphattunk abból, amire hosszú távon számíthatunk. Az ipari forradalom előtti időszakhoz képest már 1,2 fokos hőmérséklet-emelkedésről lehet beszélni, ami nincs messze a másfél fokos küszöbértéktől, mondta az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársa.

Egyre északabbra tolódik a kukoricatermesztési övezet

Bidló Gábor kifejtette, hogy a kukoricatermesztési övezet északabbra tolódott, ma már onnan importálunk kukoricát, ahová korábban mi exportáltunk. A búzatermesztés kapcsán pedig elhangzott: a magyar klimatikus körülmények között nemesített búzafajtákkal lehet jó terméseredményekre számítani, amit egy nyugatabbra fekvő, esetleg csapadékosabb területen hoztak létre, annak a fajtának nem olyan jók a terméskilátásai Magyarországon.

Kerekasztal-beszélgetés az AGROmashEXPO-n – Fotó: Agroinform

Hiába esik az eső, ha tragikus állapotban van a talaj

Nem csak a magas hőmérséklet és az aszály jelent stresszforrást a mezőgazdasági termelésre és a talajra nézve, hanem a szélsőséges események közül az egyenletlenül lehulló csapadékkal is ugyanez a helyzet. A rövid időn belül lezúduló 100 mm eső is hatalmas stresszforrás, főként akkor, ha leromlott szerkezetű, növényállomány nélküli talajra hullik a csapadék. A biológiai aktivitás szempontjából leromlott, degradált, tömörödött talajok nem képesek befogadni a csapadékvizet, fejtette ki az ÖMKi talajtani szakértője. És sajnos az ország nagy részén ilyenek a termőföldek: egy 10 évvel ezelőtti vizsgálat adatai szerint

• 4 megyében találtak a kutatók nem tömörödött talajokat, de ott is csak a vizsgált pontok 10%-ára volt igaz
• 4 megyében találtak erősen tömörödött talajokat, ott ez a talajtípus a vizsgált pontok 80%-ára volt jellemző

Különböző mértékig tömörödött talajt az ország minden megyéjében nagy területen találtak, ami annak a jele, hogy a termőföldek jelentős része degradálódott.

Egészséges talaj

Egészséges talaj nem létezik talaj-mikrobiológia nélkül. A növények képesek szelektálni, hogy milyen baktériumokat szaporítsanak fel a saját környezetükben, így tudják kiszorítani például a patogén kórokozókat. Jobb tápanyagfelvételt, jobb termésátlagot, egészséges és ellenálló növényt eredményez a talaj mikrobiológiai egyensúlyának megteremtése (Máté Rózsa, a BIOFIL KFt. kutatási vezetője).

Hogyan tud alkalmazkodni a gazdálkodó a klímaváltozáshoz?

• Folyamatos kockázatelemzésre van szükség, és az időjárási adatok figyelemmel követésére.
• A talaj nedvességtartalmának megőrzése folyamatosan növényállomány fenntartásával.
• A kalászos gabonák térnyerésének elősegítése. A tavaszi vetésű szántóföldi növények esetében, mint a kukorica és napraforgó már a termesztés déli határvonalán vagyunk, ráadásul a tavaszi vetés miatt hónapokig növénytakarás nélkül állnak a termőföldek.
• Forgatás nélküli művelés, csökkentett művelés azzal a kitétellel, hogy általánosan alkalmazható recept nincs. Nem lehet eltekinteni a talajvizsgálat jelentőségétől. Vegyünk igénybe szakértőket, ismerjük meg a talajunkat!
• Öntözés? Az öntözés csak részben lehet megoldás, fontosabb feladatnak tűnik a talajszerkezet helyreállítása.
• Talajoltó anyagok használata az ideális mikrobiológiai állapot elérésnek érdekében.

"Parlagon hagyom egy évig a földem, és helyreáll a talajszerkezet"

Sajnos kár ebben bízni. A kerekasztal-beszélgetés során szóba került egy olyan vizsgálat, melynek keretében egy több éve parlagon lévő területet és a mellette lévő intenzíven használt területet hasonlítottak össze talajszerkezet szempontjából. Az eredmény: a két talaj szerkezete szinte ugyanolyan volt. Ugyanis a talaj képes megújulni, képes helyreállítani a biológiai és szerkezeti egyensúlyát, de nem olyan időtávban, ami értelmezhető lenne az intenzív növénytermesztés gyakorlatában.

Általánosan alkalmazható recept nincs a talajművelésre. Mindenkinek ismernie kellene a saját termőföldje talajszerkezetét, és aszerint megválasztani az ideális agrotechnikát – Fotó: Pixabay

A rendezvényen a Biofil Klíma terméket és annak talajjavító hatásmechanizmusát is bemutatták.

A "Klímaváltozás okozta hatások a növénytermesztésben" című kerekasztal-beszélgetés résztvevői voltak az AGROmashEXPO-n:

Dr. Lakatos Mónika klimatológus, Országos Meteorológiai Szolgálat
Dr. Berényi Üveges Judit – projektvezető, kutató, talajtani szakértő, Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet
Bidló Gábor, terménypiaci szakértő, Első Pesti Malom- és Sütőipari Zrt.
Máté Rózsa – kutatási vezető, BIOFIL Mikrobiológiai Géntechnológiai és Biokémiai Kft.

További cikkeink az AGROmashEXPO eseményeiről:

Drasztikusan csökkenhet a gabonatermesztés jövedelemzősége 2022-ben

Ezeket a gépeket látnod kell! Ne maradj le az AGROmashEXPO érdekességeiről! + VIDEÓK

Dübörögnek a pályázatok: 1,3 milliárd eurónyi forrás használható fel a közvetlen támogatásokra - Szántóföldi Szakmai Nap