Már most megindult a vetélkedés a magasabb termőképességű, illetve elsősorban szárazság- és hőtűrő fajtákért. A nagy búzatermesztő országok közül a legtöbb ilyen fajtával rendelkező nyerheti meg a versenyfutást. Ez komoly mértékben megnöveli a kutatási és nemesítési munka jelentőségét. Államilag támogatott kutatás és nemesítés nélkül azonban a búza világtermése 2050-ig akár 30 százalékkal csökkenhet – írja az agriculture.com.

A búza iránti kereslet 2050-ig 60 százalékkal növekszik

A nemesítésben világszerte több kutatóhely is komoly szerepet vállal – fotó: Liza agrophoto

Az Élelmezési és Mezőgazdasági Kutatási Alapítvány (FFAR) 5 millió dolláros támogatást biztosított a korszerű fajták előállításához a mexikói CIMMYT Intézet részére, amely a múlt század hetvenes-nyolcvanas éveiben világraszóló eredményeket ért el a búza és a kukorica világtermésének javításában, és továbbra is élen jár a nemesítésben.

Szerencsére a kutatóknak egyre korszerűbb eszközök és megközelítések állnak rendelkezésére a genomika, a génszerkesztés, a távérzékelés és a nagy tömegű adatelemzés területén, amelyek újabb, forradalmi változásokat hozhatnak a nemesítésben.

„A hőség, a szárazság és a búza több milliárd ember számára a legfontosabb szavakat jelentik – mondja Kevin Pixley, a CIMMYT kutatási igazgatóhelyettese – de mi, a FFAR-ral közösen, a soha nem látott kihívások ellenére is mindent megteszünk a világ egyik legfontosabb növényének tökéletesítése és termésének növelése érdekében.”

A búzatermés növelését a FFAR-on kívül más állami és magánalapítvány – többek között a Bill Gates alapítványa – is támogatja, és a nemesítésben világszerte több más kutatóhely is komoly szerepet vállal.