Katasztrofális a magyar talajok állapota, és ezért nagy árat fizetünk

Túl vannak terhelve a talajaink

"Túl vannak terhelve a talajaink, lecsökkent a szervesanyag-tartalmuk, nehezebben fogadják be a csapadékvizet és tudják megőrizni azt. Ezt elsősorban a mezőgazdaság intenzív gépesítése, a hihetetlen intenzív mezőgazdasági technikák, a lóerők megjelenése okozta" – hívja fel a figyelmet dr. Dobos Endre, egyetemi docens (Miskolci Egyetem) a talajszerkezet katasztrofális állapotának okaira. Egy hétköznapi táblát a vegetációs periódus alatt 6-8 alkalommal végigjár egy traktor. Az erőgép körülbelül a terület 50%-át tapossa meg, a művelőeszközök pedig további taposási kárt okoznak. Minden egyes fordulóval zúzódik a talaj, és elveszíti egészséges szerkezetét.

Hogyan néz ki ideális esetben a talaj?

Az ideális talajnak 3 fázisa van:

• biológiai fázis,
• szilárd (szerves és szervetlen) fázis,
• a szilárd elemek közötti pórustér, abban pedig levegő és víz.

Az egészséges talajban a talajmorzsák között nagy pórusok vannak, amelyek gyorsan képesek befogadni például a fentről érkező csapadékvizet. A talajmorzsák belsejében kisebb pórusok vannak, aminek köszönhetően a nagyobb pórusokból oldalirányba szivacsként szívják be a vizet a talajmorzsák, újabb helyet biztosítva a következő csapadékadagnak és levegőnek. Így marad meg  az egészséges biológiai aktivitás, a víz és a levegő egyidejű jelenléte, ideális környezetet teremtve a kultúrnövény növekedéséhez.

Traktorokkal és folyamatos talajmunkával verjük szét a talajszerkezetet

Miután szétromboltuk a talaj szerkezetét, például a rendszeres taposással, onnantól kezdve már csak vékony pórusok vannak a talajban, elveszik a morzsás szerkezet, vele együtt a vízbefogadó- és megtartó képesség és a víz és a levegő egészséges aránya. Folyamatosan arra kényszerülünk, hogy mesterséges porozitást adjunk a talajnak, amely azt jelenti, hogy az összeállt talajt összetörjük szántással, forgatással. A talajmunkák végén ránézésre jónak tűnik a szerkezet. Egészen a következő esőig, amikor a nedvességtől újra összeiszapolódik, az eredmény pedig egy összeállt, kemény kis porozitású talaj.

A pórusok mérete meg sem közelíti az egészséges talajmorzsák közötti méretet, inkább kapilláris csövekként működnek a hézagok, amelyek a fizikai törvényeinek megfelelően felfelé vezetik a nedvességet, azaz ki a talajból, ahol azonnal el is párolog egy meleg nyári napon.

Röviden: az összetömörödött talajban sokkal szélsőségesebb a nedvességáramlás, mint az egészségesben.

A száraz, tömör, kőkemény talajfelszín egy kánikulai napon úgy viselkedik, mint a beton a nagy város közepén: ontja magából a hőt, szárítva a környezetét, fokozva a hőséget és az aszályt. Szélsőséges klimatikus környezetet termet az ilyen talaj, ami elsőre lehet, hogy nem tűnik hatalmas gondnak, de az összeiszapolódott talaj nem képes lefelé vezetni a nedvességet, azaz hiába esik az eső, annak jelentős része belvizet, vagy elfolyást okoz.

Az utóbbi években egyre többször figyelhető meg, hogy a nagy zivatarok kialakulásakor óriási mennyiségű csapadék hullik hirtelen, viszont az összetömörödött talaj képtelen befogadni.

És jön az özönvíz

Mivel nem tud leszivárogni a talajba a hirtelen lezúduló csapadék, ezért elkezd folyni oldalirányba. Ez akkor is így van, ha nagyon enyhe a lejtés. A víz pedig magával viszi a termőtalaj egy részét is. A Mezőföld, a Dunántúl, Nógrád megye kisebb dombokkal tarkított területén ez nagyon látványos tud lenni, sárga foltok láthatóak a halmok tetején. Azok a sárga foltok tulajdonképpen annak a nyomai, hogy a talaj jelentős része már lehordódott, és a talajképző kőzet keveredik a termőrétegbe, a szántás ugyanis akkor is ugyanolyan mélységben zajlik tovább, mintha nem tűnt volna el néhány centiméter termőréteg az eróziónak köszönhetően. "A magyarországi, szántó művelési ágú területeken lévő termőtalajok 70-80 százaléka vagy erodálódott vagy erősen erodálódott", mondja ki a megdöbbentő számot Dobos Endre.

Az ilyen talajban jelentősen csökken a szervesanyag-tartalom.

Miért fontos a szervesanyag-tartalom?

A humusz a ragasztóanyag a talajban

A szakember elmondta, hogy a csernozjom talajokban természetes vegetáció esetén a humusz-tartalomnak körülbelül 5% körül kellene lennie. Ezzel szemben a magyar mezőgazdasági területek csernozjom talajainak szervesanyag-tartalma 2,5-3% körül mozog, de nagy részük 2,5% körül van. Az alföldi, kötött talajokon néhol eléri a 3%-ot, de közvetlenül mellette 20 méterrel már az is előfordulhat, hogy 2% alatt van, mert ott már beleszántották a talajképző kőzetet is a termőrétegbe.

Talajtani alapigazság, hogy a szervesanyag-tartalom határozza meg, hogy mennyire jó a talajszerkezet, a szerves anyag ugyanis az egyik legfontosabb talajszerkezet-képző anyag.

"Összeragasztja" az egyedi talajszemcséket, ebből állnak össze a kisebb talajmorzsák, amelyek már a vizet és a tápanyagot is jobban tudják tárolni a humuszanyagok kolloid jellegének köszönhetően.

Minden fontos esemény a talajban a szerves anyaghoz kötődik.

A talaj egészséges szerves anyag körforgása esetében rengeteg tápanyag szabadul(na) fel

Azért is alacsony a talajok a szervesanyag tartalma, mert a talaj egy éves biomasszatermelő képessége nagy, de csak fél évig használjuk ki a lehetőségeket, utána szinte "hibernáljuk" a talajt azzal, hogy felszántva, növénytakaró nélkül hagyjuk. Ebben a félévben lehetne a szerves anyagot növelni, talajtakaró növényekkel és az ott lévő növénymaradványok, gyökerek megőrzésével.

A talaj egészséges szerves anyag körforgása esetében rengeteg tápanyag szabadulhatna fel – Fotó: Envato

Gazdag vegetáció és magas biomassza tömeg esetében ugyanis elméletileg nem kellene műtrágya. A talaj egészséges szervesanyag körforgásánál mindig felszabadul annyi tápanyag, mint amit a nagyon intenzív mezőgazdaságban csak "műtrágya-infúzióval" pótolhatunk.

Van előnye a mostani gazdálkodásnak

"A jelenlegi gazdálkodási gyakorlatot ma szinte csukott szemmel lehet folytatni" – mondta a szakember. Amíg van gázolaj és műtrágya, és ezek a költségek szerepelnek az éves költségtervben, addig működőképes a technológia. Ez annak ellenére is igaz, hogy minden szempontból rendkívül drága és a környezetterhelő gazdálkodási rendszerről beszélhetünk.

Van megoldás arra, hogy javítsuk a talajszerkezetet

1. Csökkentsük a menetszámot

"Magyar sajátosság, hogy addig megy a traktor, amíg asztal simaságú nem lesz a tábla, szép barna és minden szármaradvány nélküli. Ez teljesen felesleges, sőt kárt okoz. Tulajdonképpen addig daráljuk, amíg teljesen leromboljuk a szerkezetét" – mondja Dobos Endre.

A vetést meg lehet oldani három lépésben: egyszerű lazítás forgatás nélkül, magágyelőkészítés és már mehet is vetés. Ezt itt Magyarországon jóval több lépésben, több traktorfordulóval szokás elintézni.

2. Sose hagyjuk fedetlenül a talajt

Dombvidéki területeken talán szembetűnőbb a fedetlen talajt érő erózió mértéke, de sík területen is számolni kell a növénytakaró nélküli felszín hátrányaival, ugyanis a csepperózió a domborzattól teljesen függetlenül károsítja a talajszerkezetet. Az esőcsepp belecsapódik a felszínbe, szétbontja azt a szerkezetet is, ami még van. Létrehoz egy finom szemcsékből álló kérget a felszínen, és máris csökken a beszivárgás. A legkisebb lejtés esetén pedig elindul a lefolyás, ami tovább növeli az eróziót. A humuszban, tápanyagban, puffer-kapacitásban legerősebb rétegtől veszünk ilyenkor búcsút.

Ki kellene használni a tábla folyamatos biomassza-termő képességét takarónövények alkalmazásával. Nem csak a föld felett van biomassza, hanem a gyökerek miatt a talajban is, a növények által egy függőleges csatorna biztosítja azt, hogy a víz és a levegő mélyen bejusson a talajba is.

Amikor túlnedvesedik, akkor a gyökereken keresztül jut le a levegő is, és visszaáll a háromfázisú, egészséges talajszerkezet.

Ha a gyökereket kitépem, akkor viszont ez az önműködő rendszer nem fog működni.

"A hagyományos gazdálkodást lehet automatikusan csinálni, a regeneratív gazdálkodás folyamatos odafigyelést, folyamatosan bővülő szaktudást, szakértelmet igényel" – emelte ki a szakember. A műtrágyát még sok ideig nem lehet teljesen nélkülözni, mert évtizedes, tudatos munka visszaépíteni a talajéletet. De elnézve a jelenlegi műtrágya-ellátási helyzetet és az üzemanyagárak változását, nem nagyon lesz más választás.

A jelenlegi talajszerkezet állandósulása az elsivatagosodás felé viszi az országot. Dobos Endre szerint nem a klímaváltozás az elsődleges probléma, hanem hogy a talajok nem tudnak elegendő vizet magukba fogadni. A klímaadaptációs sémák egyes számú pontja ez kellene hogy legyen: hozzuk rendbe végre a talajokat.

A klíma szempontjából szintén lényeges a talaj szénmegkötő képessége. Az ipari szénkibocsátást azzal próbálhatjuk meg pufferolni, hogy a mezőgazdaságilag használt talajokban megpróbáljuk megkötni a szént, ezzel a 2,5 százalékos szerves anyag arányt növelni, ami javítja  a talajainkat és egyben csökkenti az üvegházhatást.

3. Tartsuk meg a vizet a mély fekvésű területeken

Szükség van öntözésre, de a megoldás kulcsa nem ez. Dobos Endre kifejtette, hogy minden bizonnyal lesznek olyan helyzetek, amikor öntözni kell, nagy értékű kultúrák esetében nélkülözhetetlen lesz (pl. a vetőmagtermesztés). De az egész országban nem tudunk öntözni, sokkal fontosabb lenne a talajszerkezet visszaállítása, mert az a klímát is hűtené, sőt a megfelelő talajszerkezet, amely magába tudja fogadni a vizet, megkétszerezné, megháromszorozná a tavaszi vízbevitelt.

Csökkenteni kellene a menetszámot a szánóterületeken – Fotó: Envato

Hazánkban óriási gond a tavaszi belvíz (nem idén). Olykor 40-60 ezer hektár is érintett belvízzel, pedig fontos tisztában lenni azzal, hogy ez a vízmennyiség nem feltétlenül többlet-talajvíz, hanem olyan nedvesség, amelyik egyszerűen nem tud beszivárogni a tömörödött talajba. A gazda, hogy tudjon vetni, ezt a vizet elvezeti, ami által a tábla magasabban fekvő részei alól is elviszi a vizet. Innentől kezdve pedig nem csoda, hogy egy-két hónap alatt az egész ország a tavaszi vízbőségből az aszály kellős közepén találja magát. A mélyebb fekvésű területeken meg kellene tartani a vizet, még akkor is, ha a tábla néhány százaléka emiatt kiesik a művelésből. A felszín alatti vizekből való vízpótlás nem ad teljes körű és végleges megoldást.

Tartósan vízhiányos állapot

Sajnos idén a talajok téli feltöltődése nem a szokásos menetrend szerint zajlott, óriási a csapadékhiány, 2022. március 21-én kihirdették a tartósan vízhiányos időszakot.

Dr. Dobos Endre a Miskolci Egyetem egyetemi docense.

Kutatási területei:

- Az EU talajtani adatbázisainak fejlesztése digitális talajtérképezési módszerek segítségével.

- Domborzat szerepe a talajjellemzők kialakításában.

- Űrfelvételek és digitális domborzati modellek alkalmazása Magyarország domborzati és talajtani adatbázisának kialakításában.

- A precíziós gazdálkodást támogató talajtani erőforrások térképezése és értelmezése.