Van, aki csodálattal tekint a pókokra, de van, aki szabályosan iszonyodik tőlük. Magyarországon sokféle pók él, így változatos fajokkal találkozhatunk a természetben és az otthonunk közelében is. Mert a találkozás – köszönhetően a népes populációnak – elkerülhetetlen.

Hazánk legnagyobb pókjai: a farkaspókfélék

A farkaspókok családja jelentős: csak Európában mintegy 70 féle fajuk él, Észak-Amerikában azonban 125 féle farkaspókot is nyilvántartanak. A legnagyobb pókok ebből a családból származnak, de egészen kicsi pókfajok is akadnak köztük.

réti farkaspók

Réti farkaspók – forrás: Izeltlabuak.hu/ Ujvári Zsolt/Licenc: CC BY 4.0

A farkaspókok jellegzetessége, hogy nem szőnek hálót, hanem üregekben élnek. Két csoportot különböztetnek meg köztük:  az egyik csoportba tartozó farkaspókok mély üregekben laknak, és életük nagy részét ott töltik, a másik csoport pókjai azonban a réteken és az erdőkben "szaladgálnak".

A vadászatuk is ennek megfelelően alakult ki: míg az üreglakó pókok az üregből "kiugorva" szerzik meg a zsákmányukat, addig a szaladgáló pókok aktívan vadásznak a réteken, mert  kiváló a látásuk, könnyen észreveszik az áldozatot, gyors mozgásuk pedig segít abban, hogy könnyen el is kapják azt.

A farkaspókokat legegyszerűbben a szemeikről lehet beazonosítani, mivel azok speciális elrendezésűek. Középen két fő szem, ez alatt pedig négy darab szem található, a fej két oldalán, a főszemek mögött pedig két szem látható.

A farkaspókok nőstényei magukon hordják a petezsákot. Érdekesség, hogy sem ezt, sem a később kikelt utódaikat nem hagyják magukra, még a vadászathoz is magukkal cipelik. A kis pókok egészen az első vedlésükig az anyával maradnak. Egészen furcsa látvány, amikor egy megzavart pókról mindenfele szétfutnak az utódok.


Az óriás-keresztespók most aktív

Magyarország egyik legnagyobb pókja az óriás-keresztespók (Araneus grossus), a nőstények testmérete – lábak nélkül – elérheti a 2,5 cm-t is. Kifejlett példányaival június-szeptember hónapokban találkozhatunk leginkább.  A testtömege alapján a hazai keresztespók fajok közül az óriás-keresztespókot a Kárpát-medence legnagyobb pókfajának tekinthetjük, annak ellenére is, hogy ránézésre a szongáriai cselőpók nagyobbnak tűnik.

Dél-európai, mediterrán faj; elterjedésének felső határát a Kárpát-medence jelenti. Kifejezetten melegkedvelő faj, Magyarországon többek között a budai sas-hegyi természetvédelmi területen él, a meleg tölgyesek lakója, ahol akár egy méteres, erős szálú hálót sző, amiben fennakadnak a lepkék és a szitakötők is.

Jelenlétét a nagy mérete ellenére sem könnyű észlelni, mert kiválóan beleolvad a környezetébe. Sajnos nagyon megritkult a faj állománya, az élőhelyek beszűkülése miatt.

keresztespók

Óriás-keresztespók – fotó: izeltlabuak.hu/Ujvári Zsolt/licenc: CC BY 4.0

Ősszel jön a cselőpók

Magyarországon két cselőpók faj él: a jóval gyakoribb kisebb méretű, színpompás pokoli cselőpók (Geolycosa vultuosa), valamint a robusztus, dús szőrzetű szongáriai cselőpók (Lycosa singoriensis).

A pokoli cselőpók szürkés alapszínű, narancsos árnyalatokkal tarkított, nagyon változatos mintázatú faj. Megtelepedhet szinte bármilyen, közepes vízellátottságú, alacsony vegetációjú nyílt gyepen – akár a taposott városi gyepeken, sportpályákon, árokpartokon. Élőhely szempontjából nincsenek különleges elvárásai, jól tűri a zavarást, így szinte bármelyik településen jelen lehet. 

A szongáriai cselőpók (Lycosa singoriensis) a farkaspókfélék közé tartozik, eredetileg a belső-ázsiai Dzsungária sztyeppevidékéről származik. Hazai mércével mérve egy óriási pókról van szó, mivel az állat a lábait kiterjesztve akár a 10 centiméteres hosszt is meghaladhatja, emiatt gyakran hasonlítják a madárpókokhoz, pedig nem áll közeli rokonságban a madárpókfélékkel. A kifejlett hím példányok mérete 20 és 25 mm között változik, a nőstények teste azonban elérheti a 35-45 mm-t. Ez a faj kifejezetten szikes élőhelyeket preferálja.

cselőpók

Szongáriai cselőpók – fotó: izeltlabuak.hu/Dr. Cseh Sándor/licenc: CC BY 4.0

Üreglakó pókok, mély tárnákat ásnak a földbe. A mozgás által keltett rezgésekre nagyon érzékenyek, amit a vadászat során is kamatoztatnak – a zsákmányuknak számító rovarok mozgása által keltett rezgést érzékelik, villámgyorsan kirontanak az üregükből, és elejtik  áldozatukat.

A cselőpókok mérete tekintélyt parancsoló, de ha nem zavarjuk őket, akkor nem kell tőlük tartani, viszont, ha hergeljük, akkor fájdalmas tapasztalatokat szerezhetünk. Csípése hasonlít a darázscsípésre, a helyi gyulladáson, duzzanaton kívül azonban szerencsére nem okoz komolyabb problémát. Védett állat, aminek a természetvédelmi értéke ötezer forint.

Van, aki csodálattal tekint a pókokra, de van, aki szabályosan iszonyodik tőlük – ha te a félősebb csoportba tartozol, akkor próbálj úrrá lenni a félelmeiden, és tudatosítsd magadban: hazánkban nem él igazán veszélyes pók, egyik pók sem szeretne bántani, kizárólag védekezik, ha támadólag lépsz fel vele szemben.