A Közös Agrárpolitika (KAP) új „jó mezőgazdasági és környezeti állapot” (GAEC) előírásai között a GAEC 5 kifejezetten a talaj erózió elleni védelmét célozza. Ennek része, hogy az erózióra érzékeny szántókon a téli időszakban Európában korlátozzák – egyes országokban/területeken tiltják – a szántást, így a gazdáknak jóval tudatosabban kell megtervezniük az őszi-téli munkákat és vetéseket. A konkrét időszakot és az érintett területeket a tagállami szabályok és térképek határozzák meg.

Mikor tilos a szántás – és hol?

Az uniós szabályozás lényege, hogy az erózióval veszélyeztetett szántókat (lejtős, könnyen elhordható talajok, víz- vagy szélerózióra érzékeny területek) a téli csapadékos időszakban ne hagyják frissen szántva, fedetlenül.

Több tagállamban (például Németországban) ezt konkrét tilalmi időszakokkal oldják meg a szántás vonatkozásában – tipikusan december eleje és február közepe között. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az őszi betakarítás után csak akkor lehet szántani, ha a

  • téli takarónövényt, vagy
  • őszi gabonát/fogásnövényt

még a tilalmi időszak kezdete előtt elvetik; aki ezt elmulasztja, annak a tilalmi időszak végéig szünetelni kell a szántást.

Magyarországon a GAEC 5 ugyanígy az erózió elleni védelmet célozza, de a részletszabályokat (mely parcellák minősülnek kockázatosnak, milyen időszakra vonatkozik a tilalom vagy korlátozás) a hazai végrehajtási rendeletek, térképek és útmutatók rögzítik. A gazdáknak ezért:

  • az egységes kérelemhez kapcsolódó talajtérképeket, eróziós besorolást,
  • a Magyar Államkincstár / NÉBIH / NAK aktuális tájékoztatóit
  • kell figyelniük, hogy pontosan lássák: saját táblájukra vonatkozik-e téli szántási tilalom vagy korlátozás, és milyen határidővel.

Mit jelent mindez a gyakorlatban?

A GAEC 5 miatt a téli időszakra jóval tudatosabb tervezésre van szükség:

  • Az őszi betakarítás és a téli vetés időpontját előre meg kell szervezni.
  • Aki téli növényt vet (gabona, takarónövény, fogásnövény), annak célszerű a tilalmi időszak kezdete előtt elvégezni a szántást.

Aki viszont tavasszal vet, és nem vet téli növényt, annak az erózióveszélyes táblákon:

  • szántás nélküli technológiára (mulcsvetés, direktvetés, minimum művelés) kell átállnia, vagy
  • más talajvédelmi megoldásokat (felszíni növénymaradvány, mulcs, takarónövény) kell alkalmaznia a csupasz, elmálló felszín helyett.

A szabály lényege, hogy télen ne maradjon csupasz, frissen szántott talaj a lejtőkön, amelyet az esővíz és az olvadás könnyen lemoshat.

Miért fontos a korlátozás?

A téli szántás tiltása/korlátozása több célt szolgál:

  • Csökkenti a lemosódó termőréteg mennyiségét a barázdákból és lejtős táblákból.
  • Javítja a talaj szerkezetét és vízmegtartó képességét, mert nem marad teljesen fedetlenül, kiszolgáltatva az esőnek és szélnek.
  • Mérsékli a szélsőséges csapadékok okozta kárt, iszapelöntést, vízfolyások eliszapolódását.
  • Hosszú távon segít megőrizni a humuszt és a talajéletet, ami a termőképesség alapja.

Következmények és kritikák – főleg az ökogazdaságok szemszögéből

A GAEC 5 egyértelműen talajvédelmi irányba tolja a rendszert, ugyanakkor nem kevés gyakorlati nehézséget okozhat, különösen:

  • ökológiai gazdaságokban, ahol a mechanikai gyomirtás (szántás, kultivátorozás) a technológia kulcseleme,
  • olyan vetésforgókban, ahol a tavaszi vetés dominál, a téli növények pedig kisebb szerepet kapnak.

A szakmai vélemények szerint a például Németországban érvényben lévő szigorú téli szántási korlátozás:

  • szűkítheti a vetésforgót,
  • egyes kultúrák termesztését adott területeken gazdaságtalanná teheti,
  • különösen ott gond, ahol rövid az őszi munkákra rendelkezésre álló idő, vagy az ősz „összeomlik” (esős, sáros, géppel nehezen járható időjárás).

Ugyanakkor hosszú távon:

  • csökken a termőréteg vesztesége,
  • javul a talaj szervesanyag-tartalma és biológiai élete,
  • mérséklődnek a szélsőséges csapadékok okozta károk – ami a klímaváltozás mellett egyre nagyobb érték.

Mit tehet a gazda? – gyakorlati javaslatok

A GAEC 5 betartása és a támogatások megőrzése érdekében érdemes gazdaságonként végiggondolni:

Mely táblák esnek eróziós kockázati kategóriába?

– NÉBIH / MÁK / NAK felületeken elérhető térképek, besorolások alapján.

Hol lehet biztonsággal téli növényt vetni?

– Téli gabona, takarónövény, fogásnövény – úgy, hogy a fontos műveletek még a tilalmi időszak előtt megtörténjenek.

Hol érdemes talajkímélő technológiára átállni?

– Mulcsvetés, direktvetés, sekély művelés, felszínen hagyott szármaradvány.

Hogyan illeszthető a vetésforgó a GAEC 5-höz?

– Mely kultúrákat kell esetleg „arrébb tenni”, mely táblákon lehet kevésbé erózióérzékeny növényeket vetni.

Összegzés

A GAEC 5 téli szántási szigorítása egyszerre környezetvédelmi előrelépés és üzemszervezési kihívás. A magyar gazdálkodóknak:

  • jobban kell tervezniük az őszi betakarítást és vetést,
  • egyes táblákon talajkímélő technológiákra kell átállniuk,
  • és parcellánként ellenőrizniük kell, milyen eróziós besorolás és milyen tilalmi / korlátozási időszak vonatkozik rájuk.

Így lehet elérni, hogy a támogatások se kerüljenek veszélybe, miközben a talaj – a gazdaság valódi „tőkéje” – hosszú távon is termőképes marad.

Indexkép: Pexels