Ott jártunkkor Szirmai Balázs éppen arra készült, hogy éjjel ő fog napraforgót aratni, így csak nehezen tudta bepréselni az Agroinformmal készülő interjút a napjába, de szerencsére egy rohanós ebéd és legsürgősebb gépszerelési munkák között mégis sikerült beszélgetnünk. Balázs édesapjával viszi a családi mezőgazdasági vállalkozást, szántóföldi növénytermesztéssel foglalkoznak, napraforgó, őszi káposztarepce, őszi búza és árpa termesztése a fő profil. Kukoricát már nem vetnek, így a vetésforgót bíborhere és mézontófű termesztésével tartják fent. Két utóbbit vetőmagcélú felhasználásra termelik.
Hogyan sikerült a szezon és miért nincs kukorica?
"Az előző év nagyon nehezen indult, a bíborhere egyáltalán nem kelt ki, a repcét pedig az egészet ki kellett tárcsáznunk. Átlagosan egyébként 15-20 százalékkal lett kisebb a termés a szárazság miatt, mint az előző szezonban. Ezt a kiesést a bérmunkával igyekszünk kompenzálni" – mondta kérdésünkre Balázs.
Kukoricát pedig azért nem termesztnek, mert körülbelül 20-22 aranykoronás, agyagos, kötött talajokon gazdálkodnak, így kimelekedő termésre nem lehet számítani, ami pedig mégis terem, annak nagy részét sajnos megeszik a vadak, óriási a vadkár. Az őszi búza és az árpa is gyengébb lett a szokásosnál, de stabilan lehet rá számítani. Idén újítanak: mákot is vetnek.
Szirmai Balázs és egy New Holland – Fotó: Agroinform
Bérmunka több mint 1000 hektáron
"2014-ben vettük az első kombájnt. Először csak a szomszédoknál arattunk a saját földjeinken kívül, de olyan nagy az igény a bérben végzett mezőgazdasági munkára, a betakarításra, hogy most már a sajátunkon kívül körülbelül 1000 hektárt aratunk le minden évben (betakaritas.hu). Annyi a munka, hogy alig győzzük, ezért előbb-utóbb érkezni fog egy harmadik kombájn is" – folytatta a gazdálkodó. Használt gépeket vásárolnak, amelyeket maguk újítanak fel, szinte mindent megcsinálnak, ami nem elektronika.
Jelenleg azon dolgoznak, hogy üzembe állítsák az új műhelyt, amelyben a meglévő alkatrészkereskedelem mellett bérszervizelést is vállalnak, illetve a tervek szerint olyan céllal is bérbe lehet majd venni, hogy a gép tulajdonosa maga szerelhesse a gépét, itt a megfelelő szerszámok rendelkezésre fognak állni. Hiszen sokan vannak, akik maguk is meg tudnak oldani műszaki problémákat, de nincs arra lehetőségük, hogy napokig szétszerelve álljon a kombájn egy fedett helyen. Ez is egy válasz arra, hogy egyre drágábbak a gépek és a szervizelésük is, valamint nincs elérhető munkaerő.
Ezzel a géppel egy művelettel lehet megfelelő talajt előkészíteni – Fotó: Agroinform
Géppark
A nemesvámosi gazdaságban használtan vásárolt gépekkel dolgoznak, a CNH csoport gépei közül New Holland és Case traktorokkal, ezeken kívül egy Massey Ferguson erőgéppel, egy Claas és egy John Deere kombájnal, illetve alvállalkozók bevonásával. Ezek a gépek nagyrészt alkalmasak lennének már komolyabb, precíziós technológiák alkalmazására is, de ezeket az előnyöket nem tudják igazán kihasználni, és egyébként is alig találni fiatal gépkezelőt. Nagy előrelepés lesz, ha mindegyik traktorban lesz automata kormányzás és sorvezetés. A permetezést már 8 éve egy 4200 literes, automata, szakaszolós Amazon permetezőgéppel oldják meg.
A géppark egyik legerősebb darabja ez a Case traktor – Fotó: Agroinform
A precíziós felhívásra nem adtak be pályázatot, mert nem szívesen költenek új gépekre, Balázs – aki BME-n végzett gépészmérnök – szerint használt gépekkel ebben az üzemméretben költéghatékonyabban lehet gazdálkodni. Nekik nem érte meg tavaly 80 millió forintért kombájnt vásárolni (ami egyébként ma már 130 millió forint), mivel megfelelő szakártelem birtokában ki tudják választani a jó minőségű használt gépet. Az idei évben teljesen saját tervezésben és gyártásban készítettek egy száraprító hengert, hogy hatékonyabban tudják elmunkálni a napraforgószárat.
Az adminisztrációhoz mezőgazdasági menedzsment szoftver használnak, amelyben az összes, a földdekkel kapcsolatos információt tárolni és kezelni tudják.
_fill_540x300_0.jpg)
Balázs nyitott a drónok mezőgazdasági alkalmazására, monitoring céljából rendszeresen igénybe vesznek drónszolgáltatást, és amint lehetőség lesz rá, a drónos permetezést is alkalmazni fogják, elsősorban amiatt, mert a taposási kárt teljesen le lehet nullázni ezzel a módszerrel.
Gazdálkodás- és gondolkodásbeli változások az időjárás miatt
Az időjárás feladja a leckét minden gazdálkodónak, hiszen egyre rövidebb az az időablak, amikor el lehet végezni egy-egy műveletet, illetve nagyobb figyelmet kell fordítani a vízmegtartó művelésmódra. "Mindig egyre kevesebb a csapadék, és nem is akkor esik, amikor nagyon várjuk, a megfelelő talaj előkészítésére pedig alig marad idő. Régebben tudható volt, hogy aratáskor, nyáron azért meleg lesz, és kevés csapadék. Ma már nem ritka, hogy az aratáskor jön egy hatalmas eső, ami miatt lemegy a sikértartalom, onnantól kezdve már csak takarmányminőségű a búza" – sorolja a gondokat Balázs.
A magágelőkészítésre egyre kevesebb idő marad az időjárás miatt – Fotó: Agroinform
A szélsőségesebb időjárás miatt nagyobb munkaerő-kapacitást kell fenntartani, hiszen amire évekkel ezelőtt volt 10 nap, arra ma lehet, hogy csak 5 jut. "Most például azért vagyunk elmaradásban, mert volt két hét eső és nem tudtuk megcsinálni a talajokat a kalászosoknak. Ahol sikerült, ott sem olyan minőségű talajt tudtunk előkészíteni, ami a mi vetőgépünknek, egy Amazon D9-nek kell" – folytatta. Emiatt nagy lépésre szánták el magukat: egy hónappal ezelőtt ruháztak be egy Farmet Triton egymenetes elmunkáló gépbe, amellyel egy művelettel lehet megfelelő talajt előkészíteni. Így
csökkentik a műveletszámot, kevesebbet bolygatják a talajt, kevesebb a nedvességveszteség, kevesebb gázolaj fogy, és egész egyszerűen nem is marad idő arra, hogy többször kelljen nekifutni a talajelőkészítésnek, hiszen gyorsan megváltozik az idő.
Mindezek mellett most egy olyan vetőgéppel (Tume) is bővítették a gépparkot, amelynek van elmunkáló része is, így rosszabb minőségű talajba is bele tudnak vetni, mert az korrigálja azokat a hibákat, amelyek az időhiány miatti nem tökéletes talajmunka eredményei. A vetőgép előtt egy tárcsa van, utána következik egy visszatömörítést szolgáló keréksor, majd egy másik, amely leköveti a talajfelszínt. Ez biztosítja azt, hogy mindig pontos legyen a vetésmélység. Ezután következnek a vetőkocsik tárcsásan, majd még egy keréksor, ami újra visszatömöríti a talajt. Mindez egyetlen menetben.
A szántás nélküli talajműveléssel is kísérleteznek, bár ekkor sokkal nagyobb gondot okoz a gyom és az árvakelés, de erre is keresik a megfelelő megoldásokat. "Attól függ, hogy szántunk-e, hogy mi volt az elővetemény, milyen az időjárás, milyenek a talajviszonyok. Ebből kell kihozni a legjobbat" – összegzett Balázs.
A tápanyag-utánpótlást is át kellett gondolni
Nem csak azért, mert jelenleg 400 ezer forint 1 tonna műtrágya, amiből hektáronként 200-250 kilót szórnak ki, hanem az egyenlőtlen csapadékeloszlás miatt előfordulhat, hogy nem hasznosul megfelelően a műtrágya. Ebben a helyzetben a lombtrágyázás életmentő lehet, mert az azonnal hasznosul, és talán még egy-két hétig kibírja a növény, amíg jobb esetben megérkezik az eső.
Nevezzük bárhogyan, a fiatalok körében nem szitokszó a termelői együttműködés
Balázs a harmincas évei közepén jár, és az a tapasztalata, hogy a fiatalabb gazdálkodók látják az egymással való együttműködés előnyeit. Az idősebb generációval ellentétben a fiataloknak kevesebb a fenntartásuk azzal kapcsolatban, hogy közösen értékesítsék a terményt, vagy közösen vásároljanak, nagyobb tételben, és így kedvezőbb áron inputanyagokat. Kisegítik egymást gépekkel, munkaerővel, a költségeket lehet csökkenteni azzal, ha van valamilyen szintű együttműködés. "Több helybeli gazdával és vállalkozóval is kiváló az együttműködésünk, közösen alkalmazunk embert, segítünk a termény tárolásában, átrakásában, ők pedig besegítenek nekünk a csúcsidőszakokban." Ebben szeretnének tovább fejlődni a következő időszakban.
Épül a műhely, amit bármelyik környékbeli gazálkodó kibérelhet majd – Fotó: Agroinform
Irány a Budapest-Bamako kalandrally
Balázs a kombájnból egyenes átül majd a Bamako rallyra felkészített Nissanba, és körülbelül 3 hétig fog tartani a mintegy 10 ezer kilométeres út Sierra Leone-ig (biztonsági okoból a rally útvonala kikerüli az eredeti célt, Bamako-t, Mali fővárosát). Reméljük, hogy addigra a napraforgóaratással és az őszi vetésekkel is nagyrészt végeznek.
Ezzel a Nissan-nal indul neki Balázs a 10 ezer kilométeres kalandrallynak – Fotó: Agroinform
Ragassz te is Agroinformos matricát, ITT tudsz kérni! – Fotó: Agroinform
Szirmai Balázs az Agroinform.hu újságírója is egyben, néhány cikket ajánlunk:
Ezt az ingyenes szolgáltatást egy gazdálkodónak sem szabad kihagyni
Hogyan nézzük át és készítsük fel kombájnunkat a szezonra? – online alkatrész katalógusokkal
A Horsch Robo mellett nem kell többé hagyományos traktor?! – Videó
GPS-alapú bálaelhelyezés: megérkezett a Krone BaleCollect GPS-vezérlése
Hibrid traktor a Steyrtől: jelentős üzemanyag-megtakarítás és talajkímélés
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
