Gyanús halmok a határban – milyen kártevőt rejthetnek?

A güzüegér (Mus spicilegus) a házi egér közeli rokona. Sokáig nem is tartották számon önálló fajként. 1983-ban lett elismerten különálló faj, amikor is genetikai vizsgálatok alapján sikerült megkülönböztetni a házi egértől.

Güzüegerek megbújva – fotó: Agroinform.hu/Lepres Luca

A güzüegerek 6-8 cm hosszú, palaszürke, de egyes leírások szerint barnásvörös színű rágcsálók. Nyáron szénakazalban, esetleg faodvakban élnek, míg a tél közeledtével a güzüegércsalád közösen építi meg az áttelelőhelyet, a „güzühordást”. Egy ilyen halomban körülbelül 50-60 liter magot és egyéb növényi részeket halmoznak fel, amit 10-20 centiméter vastag földréteggel fednek be. Ezért is született a mondás: „Dolgozik, mint a güzü.”

Az épülő "güzühordás" egy gyümölcsösben ősszel – fotó: Agroinform.hu/Lepres Luca

A "güzühordás" télen – fotó: Agroinform.hu/Lepres Luca

Ezekben a halmokban a fiatal egerek szaporodás nélkül telelnek csoportosan. A halmoknak több funkciója is van, ilyen az élelmiszer tárolása, a hőszabályozás, víz elleni szigetelés és a ragadozók elleni védelem. A güzüegér legfőbb ellenségei közé tartozik a házi macska, a nyest és a gyöngybagoly.

Egy hófehér házi macska güzüegerekre vadászik egy ültetvényben – fotó: Agroinform.hu/Lepres Luca

Az egerek építőanyagként leggyakrabban a kakaslábfű fajok (Echinochloa sp.), a libatopfélék (Chenopodium spp.) és a muharfélék (Setaria spp.) magvait használják fel, de előfordul, hogy kukorica (Zea mays), illetve parlagfűfélék (Ambrosia sp.) növényi részeit alkalmazzák az építkezéshez.

A halomépítésre használt muharfajok virága összehordva – a güzüegerek már szeptemberben hozzáfognak az építkezéshez – fotó: Agroinform.hu/Lepres Luca

Az egerek ürülékének elemzéséből kiderült, hogy ezek az elraktározott növények nem minden esetben képviseltetik magukat az egerek tényleges étrendjében. Többnyire egyszikű növényeket használnak fel a halmokhoz, azonban leginkább kétszikűekkel táplálkoznak.

Egy magyarországi kutatás eredményei arra engednek következtetni, hogy a leggyakrabban fogyasztott növények a disznóparéjfélék (Amaranthus sp.), a parlagfűfélék (Ambrosia sp.) és az ebírfajok (Dactylis sp.) közé tartoznak. Az elfogyasztott növények és a halomhoz használt növényi összetétel közötti átfedés rendkívül alacsony volt a kutatás eredményei szerint, kizárva ezzel annak lehetőségét, hogy a tárolt növényeket megegyék.

A téli táplálékellátás azonban kulcsfontosságú túlélésük szempontjából. A güzüegerek ezt a „güzühordást” körülvevő növényzetből nyerik és nem a halom töltőanyagából. Kivéve táplálékhiány esetén, amikor a halmok közelében kevés élelem áll rendelkezésükre. Ebben az esetben „rászorulhatnak” a hordásokban felhalmozott magvakra.

Az egerek fészkei kb. 60-80 centiméterre vannak az újonnan kialakított talajfelszíntől, így kitűnően szigetelnek mind a víz, mint a hideg ellen, emellett a ragadozóknak is nehezebben hozzáférhetővé teszik a telelő egércsaládot.

Hogyan védekezzünk a güzüegér ellen?

Ahogy az a fent leírtak alapján látható, a túlélési stratégiájuk jelentős részét képezi a téli telelőhelyként funkcionáló halom, mely nemcsak a zord tél, hanem a ragadozók ellen is kitűnő védelmet nyújt. Ezért is érdemes ezeket a halmokat egy kapával „szétrombolni”. Emellett a ragadozó madarak egérgyérítő tevékenységét azzal segíthetjük, hogy már ősszel, a „güzühordás” építése során (amikor az egerek a legaktívabbak) kihelyezünk T- fákat, ahonnan a madarak könnyebben indíthatnak támadást a kis rágcsálók ellen.