Gyümölcsfavédelem, szarvasgomba-termesztés és pusztuló diófák – 2020 mezőgazdasági szakcikkei

Kedves Olvasóink! Fogadjátok szeretettel, olvassátok örömmel az idei év szakmai híreiből, szakcikkeiből készített összeállításunkat!

Minden hónapban számtalan témakört érintettünk, amelyek fontos és hasznos információkat tartalmaznak a szántóföldi gazdálkodással, kertészettel, állattenyésztéssel foglalkozók számára.

Január – a palánták jó kondíciójának megalapozása és jó tanácsok a metszéshez

Januárban olvashattatok arról, hogy mit tehetünk a palánták jó kondíciójáért. Nem véletlen, hogy a zöldségtermesztésben a palántanevelést nevezik a szakma „high tech”-jének, valamennyi termesztési ág – legyen az szabadföldi termesztés, talajos vagy vízkultúrás hajtatás – sikere nagymértékben a palánta minőségén múlik. Fontos tudnunk, milyen hibákat nem szabad elkövetnünk a palántanevelés során, hiszen a palántanevelési technológia számos kockázatot rejt magában.

Egészséges palánta. A fehér gyökerek dúsan átszövik a tápkockaföldet.

Jó tanácsokat adtunk a metszéshez, amellyel megelőzhetők a növénybetegségek. Hiszen a metszés igen nagy segítséget nyújthat már meglévő fertőzöttségek csökkentésében, és fontos eszköz lehet a károsítások megelőzésében.

Február – a talajvédelem beépítése a gazdálkodásba, precíziós mezőgazdaság

Februárban foglalkoztunk többek között a talajjavítás témakörével, mert a talaj nemcsak a termelés színtere, hanem egy élettel teli közeg is, mely funkcióját, termékenységét csak úgy tudja fenntartani, kellően biztosítani, ha biztosítjuk számára a szükséges szerves anyagokat, működhetnek a mikro-mezo szervezetek, optimálisak a kémhatásviszonyok.

Talajaink nincsenek jó állapotban, ezért a talajvédelmet be kell építeni a gazdálkodásba. Mit tehetünk ezért, és hogyan hatnak a talajbaktérium-készítmények a termésre?

Ebben a hónapban négy gazda megosztotta velünk véleményét a precíziós gazdálkodásról, mert bár a digitális technológia alkalmazásának más-más állomásánál tartanak, a precíziós gazdálkodás témáját körbejáró kerekasztal-beszélgetés gazdálkodói mind egyetértettek abban, hogy ez a jövő útja.

„Az elmúlt közel egy évtizedünk azzal telt, hogy minden egyes pillérét felépítsük a rendszernek”

Március – a gazdálkodást megkönnyítő okosrendszerek, lemosó permetezés, öntözés, metszés

Márciusban írtunk az okosrendszerekről, amelyek a sertéstartástól a méhészetig megkönnyítik a gazdálkodást.  Újabb és újabb digitális megoldások törnek be az állattenyésztési ágazatba.

A metszésről ekkor is szót ejtettünk, hiszen ahány gyümölcs, annyiféle metszési technika. Elmondtuk, hogyan kell szakszerűen és időben elvégezni a metszést.

A korszerű és okszerű tápanyagellátás kapcsán sok szó esik a kertészeti talajok elszikesedéséről, károsan magas sótartalmáról (EC). Mint káros jelenség számos élettani elváltozás, terméskiesés, minőségromlás kiváltója, ezért ez a kérdés is megkerülhetetlen.

Ekkor jött el az ideje a tavaszi lemosó permetezésnek is. A gyümölcsféléken és a szőlőn előforduló károsítók jelentős része a növények fás részein telel át. A védekezés egyik lehetősége a nyugalmi időszakban elvégzett, úgynevezett lemosó permetezés. A lemosó permetezéshez ebben a cikkünkben is jó tanácsokat adtunk.

Az öntözés az egyik legfontosabb tényező a mezőgazdaságban. Azonban ha öntözünk, nagyon fontos az is, milyen vízzel tesszük! Még mindig jelentős azoknak a üzemeknek a száma, amelyek öntözetlen területeken próbálnak gazdálkodni. Az öntözővíz minőségével kapcsolatos elvárásokról itt írtunk.

Arról is szóltunk, hogy mit kell tudni az édesburgonya palántaneveléséről, valamint arról is, hogy hogyan neveljük a paradicsomot.

Gyakran a fürtön a legalsó bogyó fejlődésben vagy színesedésben lemarad, ilyenkor szükséges a fürt csonkolása, a bogyó eltávolítása.

Április – Fejes saláta tápanyagellátása, paradicsom fejtrágyázása, vegyszermentes házi praktikák

Áprilisban írtunk arról, hogy mire ügyeljünk a fejes saláta tápanyagellátása során, és sok kérdés adódott a paradicsom fejtrágyázásával kapcsolatban is, amire mi igyekeztünk válaszolni.

Nagy érdeklődésre számot tartó témakör a vegyszermentes házi praktikák a kertet pusztító kártevők ellen, valamint hogy mit kell tudni ahhoz, hogy otthon, különösebb szakismeret nélkül termesszünk zöldséget.

Beváltak a nagyüzemi termesztésben is a műanyag vödrök.

Május – öntözésről, parlagfű elleni védekezésről, a környezeti tényezők összehangolásáról

Májusban jó tanácsokat adtunk ahhoz, hogy hogyan termesszünk zöldséget tenyészedényben. Ugyanis nemcsak a nagygazdaságok, a saját célra termelők is keresik annak lehetőségét, hogyan lehet biztonságosan, kevés vegyszerrel, korán zöldséget előállítani. Erre a talaj nélküli termesztés nyújthat megoldást. Mi végigvettük, mire kell figyelni a termesztés során.

Ilyenkor kezdődik a parlagfű tömeges kelése – a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara tájékoztatása alapján összeszedtük a védekezéssel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat.

Segítettünk megtervezni a répa és a petrezselyem tápanyagellátását, és szakszerű tanácsokat adni azzal kapcsolatban, hogy hogyan palántázzunk otthon zöldségeket.

Az öntözés kérdése a mezőgazdaság egyik legégetőbb problémája, és bár ekkor a gazdálkodók elsősorban az ez évi termés megmentésére fókuszáltak, fontos kérdés az is, hogy a további szezonokra milyen rendszert érdemes telepíteni. Gyorsan telepíthető öntözőberendezések, amelyek segíthetnek megmenteni a termést.

Ha sok kis táblánk van, és akár fizikailag is távol vannak egymástól, akkor a csévélődobos megoldás a megfelelő.

A sikeres termesztés feltétele a környezeti tényezők jó összehangolása. Tekintettel arra, hogy a fény a legnehezebben pótolható élettényező, a többit (hőmérséklet, víz, tápanyagok) hozzáigazítjuk. Zöldségtermesztés lépésről lépésre.

Június – miért nem ered jól a palánta; mit tehetünk a napégés ellen; hogyan műtrágyázzuk a fűszerpaprikát

Júniusban felmerülő probléma volt, hogy miért nem ered jól a palánta. Mi az oka a kezdeti gyenge fejlődésnek? Miért gyenge a gyökeresedés, a gyökérképződés? Mi az oka a gyakran tapasztalt színelváltozásoknak, az antociánosodásnak, a klorózisnak? Egyáltalán milyen külső tulajdonságokkal rendelkezik egy egészséges palánta?

Ekkor került előtérbe az is, hogy hogyan műtrágyázzuk a fűszerpaprikát. A szabadföldi paprikatermesztés hazánk éghajlata miatt egyre nagyobb kockázattal jár. A fólia alatti hajtatás megoldás lehet, viszont ez a termesztési mód új szemléletet és jelentősebb technológiai fegyelmet követel.

Fűtetlen fólia alatt nevelt fűszerpaprika.

Egyre gyakoribb növénybetegség a napégés – mit tehetünk ellene? A fajták helyes megválasztásával tehetjük az első sikeres lépéseket.

Július – problémák: poloskák, méhmérgezés, mezei pocok

Júliusban írást jelentettünk meg arról, hogy hogyan előzzük meg a méhmérgezéseket. Hiszen a napraforgó-virágzás időszakában mi lehetne fontosabb téma a méheknél és a méhek védelménél?

Ekkor vette kezdetét a poloskainvázió is. De mely fajokkal van dolgunk, és mit kell tudni róluk? És hogyan védjük meg kertünket a poloskainváziótól kémiai megoldások nélkül? Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet összeszedte, milyen biomegoldások léteznek poloskák ellen.

A mezei hörcsög és mezei pocok is folyamatos fejfájást okoz a gazdáknak, ezért az ellenük való védekezésről is szólni kellett.

A tavaszi hónapokban, az ültetések és vetések során, a tanácsainkban számtalanszor elhangzó kifejezés a tenyészterület, a növénysűrűség, az ikersor, a fészkes vagy a szalagos vetés, de pontosan mit is takarnak ezek a fogalmak, azzal sokan nincsenek tisztában. Pedig minden termesztésnek, legyen az zöldség-, dísznövény- vagy gyümölcstermesztés, fontos része a vetőmag-, a palánta- és minden szaporítóanyag-igény számításának alapja. Milyen növénysűrűséggel és hogyan vessünk zöldséget?

Foglalkoztunk azzal is, hogy mit kell tudni a vöröshagyma betakarításáról és vetéséről az eredményesség érdekében, valamint hogy mely tényezők befolyásolják a növények tápanyagfelvételét. Sokszor a környezeti tényezők pontosabb szabályozásával, a tápanyagfelvételt zavaró tényezők megszüntetésével hatékonyabban, gyorsabban és olcsóbban orvosolhatnánk a kialakult fejlődési zavarokat.

A felszedett hagymát rendre rakva, néhány napig száradás céljából a napon tároljuk!

Ekkor jött el az ideje a fejes káposzta fejtrágyázásánának. Óriási zöldtömeget képes hektáronként teremni, a 120-140 tonna/ha üzemi átlagot is meghaladja több jó gazdánál a fejes káposzta termése. Ehhez rengeteg tápanyagra és a trágyázás pontos időzítésére van szükség!

Augusztus – a rózsák, a kajszifák és a napraforgó védelmében

Augusztusban, a nyár végéhez közeledve rózsáink egyre több odafigyelést és gondoskodást igényelnek, hogy továbbra is kertünk ékességei maradhassanak. Nézzük, mik a teendőink ennek érdekében!

Sokszor a harmonikus tápanyagellátás csak szóban valósul meg, műtrágyázás során a tápelemek egymáshoz viszonyított arányára kevésbé ügyelnek. Ennek következtében gyakori az olyan eset, amikor az egyik tápelem túlsúlya a másik növényi tápanyag felvételét akadályozza. Ha van elég tápanyag a talajban, a növény mégis éhezik, mit tehetünk?

A kajszibarack-termesztők és a házikert-tulajdonosok is gyakran tapasztalják, hogy fáik egyszer csak elkezdenek hervadni, majd kiszáradnak. Miért pusztulnak a kajszifák?

Szakcikket jelentettünk meg arról is, hogy hogyan előzzük meg a bórbetegséget, valamint hogy hogyan termesszünk ősszel fejes salátát.

A két leggyakoribb tányérrothadást okozó napraforgó-betegség a fehérpenészes szártő- és tányérrothadás (Sclerotinia sclerotiorum) és a szürkepenészes rothadás (Botrytis cinerea). Ezek a betegségek a talajban maradnak fent, és igen széles gazdanövénykörrel rendelkeznek, ezért érdemes minden évben szakszerűen eljárni ellenük. De hogyan?

Fehérpenészes szártő-rothadás következtében hervadó napraforgó.

Szeptember – őszi növényvédelmi teendők, kertészkedés kert nélkül

Szeptemberben folytatódott cikkünk arról, hogy hogyan ismerjük fel és hogyan kezeljük a zöldségfélék bórhiánybetegségét, és hogyan lehet eredményesen védekezni e betegség ellen, valamint szólni kellett a hőmérséklettel kapcsolatos szabályokról és törvényekről – hogy hogyan termesszünk paradicsomot.

Összefoglaltuk az őszi növényvédelmi teendőket is, tekintettel arra, hogy a repce már ekkor hatalmas figyelmet igényel. A repce növényvédelme már a vetés előtt megkezdődik, és kelés után azonnal fokozott figyelmet igényelnek a tömegesen betelepülő rovarkártevők. Milyen kártevőkkel és kórokozókkal kell megküzdenünk az ősz során?

Fontos, hogy hogyan ismerjük fel a kénhiány tüneteit a növényeinken, és beszélni kellett arról is, hogy hogyan károsít és mit tehetünk az egyik legveszélyesebb kártevőnk, a gyapottok-bagolylepke ellen. Ismerjük meg a hazai agrártermelés egyik legnagyobb gazdasági súlyú kártevőjét!

Ekkor már lassan véget ért a növényvédelmi szezon, de azért még voltak feladataink. Például mivel a dióburoklégy a talajban telel át, ezért ilyenkor érdemes összeszedni a lehullott fekete termést.

A kertészkedés öröme és a saját termesztésű zöldség és gyümölcs betakarítása a kerttel nem rendelkezők számára sem elérhetetlen. Számos növényt termeszthetünk erkélyünkön vagy teraszunkon, nemcsak díszítő jelleggel, hanem akár fogyasztásra is. Egy kis kedvcsinálót mutattunk a lelkes városlakók számára. Hogyan kertészkedjünk kert nélkül egész évben?

Díszkáposzta – fotó: Agroinform.hu

Október – őszi lemosó permetezés, gyümölcsfák metszése, betakarítás

Októberben bombabiztos tippeket adtunk, hogy a fóliasátor alatt ne fagyjon el a növény, valamint egy cikkünkben próbáltuk olvasóinkat megismertetni a datolyaszilvával, ezzel a könnyen termeszthető és egészséges gyümölccsel.

Ebben a hónapban ideje betakarítani a kései zöldségeket, megmetszeni a gyümölcsfákat, elvégezni az őszi növényvédelmi munkákat és felkészíteni a talajt a következő évre.

Elérkezett az őszi lemosó permetezés ideje a gyümölcsökben és a szőlőültetvényekben. Egyre inkább azt tapasztaljuk, hogy hosszúra nyúlik az ősz, amelyet gyakran egy enyhe tél követ. Ennek következtében a károsítók telelési körülményei javulnak. Ezért is indokolt a szezon végén egy záró permetezés. Illetve egyéb hasznos tevékenységeket is elvégezhetünk a károsítók áttelelő képleteinek redukálása érdekében. Íme, egy összefoglaló az őszi növényvédelmi teendőkről gyümölcsöseinkben!

Kevesen tudják, hogy a gondosan ápolt brokkoli még a késő őszi hónapokban is szedhető, kiváló vitaminforrás akkor, amikor már a melegigényes fajokat, így a paprikát, a paradicsomot a fagy leszüretelte.

Az agrár-környezetgazdálkodás (AKG) olyan agrárpolitikát és a hozzá tartozó intézkedéseket jelent, amely a környezet, a gazdaság és a társadalom céljait egyszerre szolgálja, ráadásul hosszú távon is fenntartható. De hogyan is működik ez a gyakorlatban? Vajon tényleg választani kell? Egy őrségi gazdálkodóval beszélgettünk erről.

Az őszi kalászosok növényvédelmi feladatait a termelőknek javarészt tavasszal kell elvégezniük. Azonban a korábban megszokott időjárástól eltérően az egyre melegedő ősz és enyhe tél kedvez a károsítók felszaporodásának és az őszi gyomkelésnek. Áttekintettük, mely károsítókra kell ügyelnünk már az ősz folyamán!

És egy jövedelmező vállalkozás: sok százezer forint a földben – hogyan termesszünk szarvasgombát?

A sikeres őszi gyümölcsfaültetéshez pedig 10 jó tanácsot adtunk.

Frissen telepített kajszibarack-ültetvény.

November – vadriasztó módszerek, tél előtti feladatok, pusztuló diótermés, a trágyák közti különbségek

Novemberben vadriasztó módszereket mutattunk, amelyekkel megelőzhető a vadkár. Hiszen számos lehetőség áll a gazdálkodók rendelkezésére a vadak elriasztására. De melyiket mikor és milyen állat ellen éri meg használni?

Továbbá felsoroltuk azt a 9 feladatot, amit mindenképp el kell végezni a kertben még a tél előtt.

Megmutattuk, hogyan lehet hatékonyabb a foszforfelvétel. A világ foszfortartalékai ugyanis végesek, a foszfor már most is a legdrágább tápelem. Az előrejelzések szerint az agráripari felhasználású foszfor a jövőben várhatóan hiánycikké válik, ezért sürgősen új mezőgazdasági stratégiákra van szükség.

A primőrök, de a nyári érésű zöldségek esetében a tetszetős küllem, mindenekelőtt a szép színeződés alapvető követelmény. Sajnos a termesztésben sokszor találkozunk olyan esetekkel, amikor ez nem valósul meg, a paradicsom vagy a paprika foltos, opálos színű, vagy be sem színesedik igazán az elvárt mértékben és időre. Ha foltos vagy nem színesedik a paprika, paradicsom, mivel javíthatunk a helyzeten?

Rendkívül fontos az is, hogy ne vesszen kárba a leszüretelt gyümölcs és zöldség! Hogyan előzzük meg a tárolási betegségeket? Lássuk, mire érdemes figyelni, és mely tárolási betegségek fordulnak elő leggyakrabban!

A "fekete alma" a moníliás gyümölcsrothadás tárolás során megjelenő jellemző tünete.

A növényre gyakorolt hatásában miben hasonló és miben különbözik egymástól a szerves és a műtrágya? Van-e minőségbeli különbség a szerves trágyák között? Minden szerves trágya egyaránt jól használható a zöldségtermesztésben? Az Agroinform.hu választ adott ezekre a kérdésekre is.

Többször is hírt adtunk egy aggasztó jelenségről, miszerint immár az egész országban tömegesen pusztul a diótermés. Az Agroinform.hu felmérése szerint a 10 fánál nagyobb dióültetvényeknek csupán harmadában próbálkoznak a vegyszeres védekezéssel.

Hogyan állítható elő jó minőségű, ellenálló paradicsompalánta? A korábbi, a paradicsom hőigényével foglalkozó cikk folytatásaként a növekedéshez és fejlődéshez szükséges hőmérsékleti optimumot az egyéb környezeti tényezők változásának függvényében próbáltuk értékelni, tekintettel arra, hogy az egyes élettényezők szoros összefüggésben vannak egymással és a növény fejlettségével (fenológiai fázisaival), egy-egy változása szükségszerűen maga után vonja a többi módosulását is.

December – a körforgásos gazdaság előnyei, a mezei pockok gyérítésének lehetőségei, a kutak engedélyeztetésének módja

Decemberben a Szent István Egyetem és a WESSLING Tudásközpont kutatóinak köszönhetően egyértelműen bizonyítást nyert, hogy legalább háromszorosa, de akár tízszerese is lehet a környezetünkben megtalálható valós mikroműanyagok koncentrációja a szakértők által eddig ismert értékekhez képest.

Írtunk a körforgásos gazdaságról, amelyben a hulladék elkerülése, a termékek újrafelhasználása és az erőforrások visszanyerése a cél, amelynek a kiépítése jelentős versenyelőnyt biztosít a gazdálkodó számára.

Kritikus szintet ért el a mezei pockok száma, amelyek rendkívüli károkat okoznak a növényállományban. A Nébih ezért felhívta a gazdálkodók figyelmét arra, hogy bár szükség van a védekezésre, azonban a kockázat minimalizálása érdekében fontos, hogy a gyérítést minden esetben a szabályoknak megfelelően végezzék!

A kutak kérdése is újra a figyelem középpontjába került, ezért összefoglaltuk lépésről lépésre, mit kell tennie annak, aki meglévő kútját engedélyeztetné vagy új kutat létesítene.

Az ásott kutakra vonatkozóan fennmaradási vagy üzemeltetési engedélyt kell kérni, attól függően, hogy az építés időpontjában milyen rendelkezések voltak érvényben – fotó: Pixabay

Írtunk arról, melyek a hazánkban leggyakrabban előforduló raktári rovarkártevők, és mit tehetünk terményeink védelme érdekében, valamint arról is, hogy milyen veszélyes gyomokkal találkozhatunk itthon, hiszen nemcsak az invazív rovarok okozhatnak gazdasági vagy természetvédelmi kárt, hanem a nem őshonos, gyorsan terjedő növényfajok is.

És ezzel el is érkeztünk a jelenhez, amikor megpihen a természet, és az ünnepek alatt pihennek a gépek és a gazdálkodók is, hogy hamarosan újult erővel kezdhessék meg ismét a munkát.

Köszönjük, hogy 2020-ban is velünk voltatok. Reméljük, hogy tudásunk legjavát adva sikerült veletek a legfontosabb információkat, a legújabb trendeket és innovációkat, szakmai híreket, valamint a kerti, növényvédelmi, szántóföldi teendőkkel kapcsolatos szakcikkeket és az éppen aktuális munkálatokról szóló releváns írásokat megosztanunk – erre fogunk törekedni ezt követően is.

Találkozunk 2021-ben!