A termelési eredmények mellett tárolási kísérletnek és beltartalmi értékvizsgálatoknak is alávetik a fajtákat – fotó: Pixabay
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara égisze alatt működik egy hagyma munkacsoport, amely a hazai hagymatermesztők nagy részét tömöríti, hiánypótló szerepet tölt be a termelés hatékonyabbá tételében és a piacszervezésben. A technológia terén is fejlesztések szükségesek, melyek legfőképp a betakarításra, a növényvédelemre, a gyomirtásra, a tápanyag-utánpótlásra és az öntözésre fókuszálnak.
Termelési adatok:
Magyarországon 2019-ben 1424 hektáron termeltek vöröshagymát, emellett a fokhagymatermesztés is számottevő hazánkban: tavaly 941 hektárra érkezett területalapú támogatásra igény, csemegehagymát pedig 192 hektáron termesztettek.
A 2019-es SAPS-adatok alapján Csongrád megyében termesztenek legnagyobb területen fokhagymát (674 hektár), még Békés, Bács-Kiskun, Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar és Győr-Moson-Sopron megyékben jelentős a vöröshagyma termőterülete.
Magyarországon 65-70 ezer tonna az éves termésmennyiség – fotó: Pixabay
Gyakorlatilag az ország hagymatermesztésének közel 90 százaléka e hat megyében valósul meg. Vöröshagymából az elmúlt években átlagosan 65-70 ezer tonna volt az éves hazai termésmennyiség. Hazánk Európában a 17. legtöbb hagymát termeszti. Bár a vöröshagyma termőterülete Magyarországon az elmúlt esztendőkben fokozatosan csökkent, a technológiai fejlesztéseknek köszönhetően a hozamok emelkedtek.
A magyar vöröshagyma 1970-ben élte a fénykorát, akkor 11 ezer hektáron folyt a termelés, ezt következően kisebb csúcsok voltak (1978 – 9000 hektár, 1988 – 9500 hektár, 1995 – 8900 hektár), de a rendszerváltástól jelentősen csökkent a termőterület. Az elmúlt években az egész világon nőtt a hagyma ára a világszerte csökkenő termésmennyiségek miatt.