Hektáronként közel 16 tonna: ezzel lehetett megnyerni a kukorica termésversenyt

2022. január 10., hétfő 15:39:57 / Agroinform.hu / Kucsera Éva ▪

2021 nehéz év volt a kukoricatermesztők számára, de a gazdák nem adták fel.

Magyar Kukorica Klub 13. alkalommal rendezte meg a Kukorica Termésversenyt. A verseny célja 2021-ben is ugyanaz volt, mint a kezdetekor: rávilágítani a hazai és a környező országokban folytatott kukoricatermesztés lehetőségeire, népszerűsíteni és elterjeszteni a legeredményesebb termesztési módszereket, valamint hozzájárulni a vidéki élet és a mezőgazdasági tevékenység jobb megismeréséhez, tekintélyének emeléséhez.

A Klub 2021. december 16-án tartotta az évzáróját és a XIII. Kukorica Termésverseny díjátadóját. Az esemény házigazdája Dr. Borsiczky István, a Pécsi Tudományegyetem címzetes docense volt.

Kukorica termésverseny díjátadó

A XIII. Kukorica Termésverseny díjátadója

A kukoricatermesztés adatai a jövő záloga

Dr. Szieberth Dénes, a Magyar Kukorica Klub elnöke köszöntőjében elmondta, hogy a taglétszám jelenleg 107 fő és a klub tisztújító közgyűlésén néhány fontosabb alapszabályi változást is elfogadtak. Egyszerűsödtek a tagfelvétel és a tagsági viszony megszüntetésére vonatkozó szabályok, valamint kinyílt a lehetőség a közgyűlések online megtartására, az online szavazásra és az elektronikus tagnyilvántartásra is.

Dr. Szieberth Dénes kitért arra, hogy a kukorica „TOP 20 fajtakísérletek" 14 éves tapasztalata azt mutatja, hogy a rendelkezésre álló adatok fontos információforrást jelentenek a precíziós gazdálkodás számára és felértékelődik a Precíziós Növényfaj Adatbázis (PNA) szerepe is. A kukorica fejlődése során ugyanis 18 fontos termésbefolyásoló tényező változik napról napra, és ezek együttes hatásától függ, hogy a vetőmag genetikai terméspotenciáljából mekkora termés valósul meg. Az adatok és a stresszfaktorok ismeretében Magyarországon legfeljebb 16-18 t/ha kukoricatermés a realitás.

Dr. Szieberth Dénes, a Magyar Kukorica Klub elnöke

Dr. Szieberth Dénes, a Magyar Kukorica Klub elnöke

Kiemelte, hogy 2010-ben a Magyar Kukorica Klub és a szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft. közösen indította a toxikus gombabetegségek vizsgálatát és az eredmények azt mutatják, hogy a toxintartalom csökkentésére nem a „mentesítés" és a „megsemmisítés" a megoldás, hanem ellenálló és védhető hibrideket kell termeszteni. Ezek a hibridek jó védekezési eljárásokkal járványhelyzet esetén is eladhatóvá, felhasználhatóvá teszik a kukoricát. A biztonságos és egészséges takarmány és élelmiszer termelés támogatására a NÉBIH gondozásában megalakult a Mikotoxin Platform is.

Melyek a termelői döntések mozgatórugói?

Dr. Potori Norbert, az AKI Agrárgazdasági Igazgatóságának vezetője a termelői döntések mozgatórugóiról beszélt az előadásában. Hangsúlyozta, hogy az objektív haszon maximalizálása (legkisebb költséggel a legnagyobb hasznon elérése) mellett nem hagyható figyelmen kívül a szubjektív haszon és annak maximalizálása, amely ráadásul nehezen forintosítható és összehasonlítható, valamint számolni kell az információ hiányból adódó hatásokkal is. A magyar agráriumban azon belül is a szántóföldi termelési döntéshozatalra különösen nagy hatást gyakorolnak a támogatások és az agrárpolitika.

Dr. Potori Norbert

Dr. Potori Norbert, az AKI Agrárgazdasági Igazgatóságának vezetője

Az adatsorokat elemezve megjegyezte, hogy a támogatások arra is hatással vannak, hogy ki mekkora területen gazdálkodik, hány üzemet működtet, valamint az látszik, hogy a gazdaságok arra ruháznak be, amire támogatás elérhető. Kiemelte ugyanakkor, hogy a piaci változások következtében a mit és hogyan termeljünk mellett egyre fontosabb, sőt a legfontosabb kérdéssé válik a gazdálkodók számára, hogy kinek termelnek és milyen funkcionalitási igényeknek felel meg a termék.

Dr Potori Norbert a kukorica fajtaválasztás szempontjait egy 2019-es felmérés adatai alapján mutatta be. A kisebb gazdaságok integrátorok és ismerősök, ezzel szemben nagyobb gazdaságok területi képviselők, szakmai rendezvények és fajtakísérleti eredmények alapján hoznak döntést a vetőmagról.

A fajta kiválasztásánál az alkalmazkodó képesség, az ellenálló képesség és a beltartalom szempontjából nem releváns, hogy hazai vagy multinacionális nemesítésű a kukorica, ám ár vonatkozásában kedveltebbek a hazai nemesítésűek, hozamstabilitásban pedig a multinacionálisok felé billen a mérleg.

XIII. Kukorica Termésverseny eredményei

Simon László, a Kukorica Termésverseny versenybizottságának elnöke elmondta, hogy a 2021-es versenyre nemcsak a covid hatott negatívan, hanem az időjárás is. Kedvezőtlenül kezdődött a kukorica vegetációs időszaka, majd a nyár során az ország több pontját nagymértékű aszály sújtotta. A kevésnek számító 42 jelentkezőből pedig az időjárási körülmények miatt 9 nevezett parcellát visszavontak, így végül 33 versenyparcella maradt.

Az év nehézségeit jól mutatja, hogy a korai aszály miatt a Vajdaságból nem érkeztek nevezések, de országhatáron belül sem volt jobb a helyzet, sokszor még üzemen belül is nagyok voltak a csapadékeloszlási és a hőmérsékleti szélsőségek, így például a saját gazdaságában a kukoricatáblák 3-12 t/ha közötti kukoricaterméssel igen hektikusan teljesítettek.

A versenybizottság elnöke az elmúlt 13 évet számszerűen is összefoglalta: eddig 614 száraz művelésű legalább 5 ha nagyságú parcella teljesítményét mérték meg. Régiónként legalább 100 parcella termelési adata, valamint a hozzá tartozó hibrid és agrotechnikai adat áll rendelkezésre. Ez már olyan minta, amely az adatalapú termeléshez jól használható.

Kukorica termésverseny díjai