Az éghajlatváltozáshoz kapcsolódóan egyrészt a klimatikus rendszer megváltozását eredményező környezetkárosító (elsősorban ÜHG-gázok kibocsátása) antropogén hatások mérséklése, másrészt a folyamatban lévő változásokhoz – a szélsőséges, extrém időjárási jelenségekhez – való alkalmazkodás egyaránt szükséges. Az éghajlatváltozásból eredő szélsőséges időjárási jelenségek formájában megjelenő kedvezőtlen hatások problémáját csak a különböző szakterületek, ágazatok összefogásával és együttműködésével lehet eredményesen kezelni – közölték.
Az éghajlatváltozás hatásait csak a különböző szakterületek, ágazatok összefogásával és együttműködésével lehet eredményesen kezelni – fotó: Pixabay
A klimatikus viszonyok megváltozása – a hőmérséklet és csapadék átalakulásán keresztül – jelentősen hat a mezőgazdasági outputokra és az adaptációs stratégiákra is, amelyek a gazdálkodás strukturális változását kényszeríthetik ki. Az érintett tényezők közül a fenológiai fázisok változása adja a legérzékenyebb válaszokat a klímaváltozásra. A tavaszi átlaghőmérséklet emelkedése a vetési és fejlődési fenológiai fázisokat korábbi időpontra állíthatja be, míg az őszi és téli emelkedés ronthatja a téli nyugalmi állapot feltételeit, annak késését előidézve.
A felmelegedés folytatódása és az őszi-téli hőmérséklet változása – a fenológiai szakaszok késleltesése miatt – a jövőben nagyobb hangsúlyt kap. Az alkalmazkodási trendek körvonalazódnak, a gazdálkodók folyamatosan tesznek lépéseket a negatív hatások kivédése érdekében a vetésidő pontosabb ütemezése, a precíziós gazdálkodás, az eredményesebb fajták megválasztása révén.
Ugyanakkor a gazdaságok eltérő input-ellátottságuk, klimatikus tényezőik és talajadottságaik miatt régiónként eltérő adaptációs eljárásokat alkalmazhatnak. A jó mezőgazdasági gyakorlatok és a gazdálkodói döntéseket befolyásoló tényezők értékelése kulcsfontosságú feladat.
Változtatni kell a gazdaságok termelési szokásain, rutinján, esetlegesen azok struktúráján, stratégiáján a hatékonyság érdekében – fotó: MTI/Sóki Tamás
A kamara szerint fontos vizsgálni, hogy a környezeti hatások megváltozása milyen mértékben befolyásolja a gabona, az olaj és a fehérjenövények termesztőinek hatékonyságát Magyarországon, az európai mezőgazdaság egyik nettó exportőr országában. Emiatt a növénytermesztésben üzemszintű megoldásokra van szükség, hogy az állandóan változó éghajlati tényezőkhöz a gazdák megfelelő adaptációs képeségekkel rendelkezzenek, melyek elengedhetetlenek a profit képes, hatékony gazdálkodáshoz.
Az üzemszintű alkalmazkodás olyan technikai beavatkozásokra fókuszál, melyek az adott gazdaság termelési szokásait, rutinjait, esetlegesen annak struktúráját, stratégiáját változtatja meg a hatékonyság érdekében. A mezőgazdasági gyakorlatok módosításai olyan technikai intézkedések, melyek a változó környezeti tényezőkhöz igazodva teszik eredményessé a gazdálkodást.
A kötet itt érhető el.