A Szigetköz talajminőségének és egyedülálló ivóvízbázisának védelme, a környezetkímélő tápanyagellátás és a helyes növénytermesztés elősegítése, valamint öntözéstechnikai fejlesztés is célja a Széchenyi István Egyetem mosonmagyaróvári karának szakemberei által végzett kutatásnak. Az Insula Magna Programban elért eredményeikkel a helyi és a csallóközi gazdák munkáját is támogatják.
Az öntözéstechnikai fejlesztés is célként szerepel a Széchenyi István Egyetem mosonmagyaróvári karának szakemberei által végzett kutatásnak — fotó: pixabay.com
A program széles körű összefogással zajlik
Az Insula Magna Komplex Vízgazdálkodási és Fenntartható Fejlesztési Program a győri Széchenyi István Egyetem több mint száz kutatójának bevonásával, széles körű összefogással zajlik. A Szigetköz és a Csallóköz jövőjét megalapozó projektben olyan javaslatokat fogalmaznak meg a szakemberek, amelyek a következő európai uniós ciklusban valósulhatnak meg.
Összesen 18 munkacsomagot határoztak meg, s közülük 13 esetében az intézmény irányításával zajlik a tevékenység. Az egyik kiemelt téma a helyes öntözés és a megfelelő tápanyag-utánpótlás.
A mezőgazdasági termelés hatására jelentősen csökkent a talaj tápanyagtartalma
„A szélsőséges időjárásnak és a klímaváltozásnak köszönhetően fajsúlyos kérdéssé vált a mezőgazdaságban a megfelelő öntözés és a tápanyagutánpótlás. Az előbbi a Kisalföldet is érintő aszályok és az aránytalan csapadékeloszlás, míg az utóbbi az egyre romló talajszerkezet miatt" – mondta el dr. Szakál Pál, a Széchenyi István Egyetem Víz- és Környezettudományi Tanszékének professzora.
Hozzátette, az elmúlt 40-50 év alatt mintegy 30-40 százalékkal csökkent a talaj humusztartalma, ami a vízmegtartó képességet is kedvezőtlenül befolyásolja, így a növények szárazságtűrő képessége is romlott. Hangsúlyozta, a nagyarányú mezőgazdasági termelés hatására jelentősen csökkent a talaj tápanyagtartalma, amit szükséges hatékonyan pótolni.
Dr. Szakál Pál — fotó: Májer Csaba József
Az öntözés komoly szakértelmet kíván
„Az öntözés nem csupán pénzkérdés, hanem komoly szakértelem is szükséges hozzá. Helytelen öntözéssel hatalmas károkat is lehet okozni, kimosódhatnak a meglévő tápanyagok, változhat a talaj tömörsége, megnövekedhetnek a talajszennyeződések, felszaporodhatnak különböző kórokozók. Megfelelő tudással viszont a víz és a tápanyag szükséges mennyisége egyszerre is kijuttatható a növények fejlődése, a magasabb hozamok és a jobb minőségű termés elérése érdekében" – fejtette ki a professzor.
Hozzáfűzte, a mosonmagyaróvári kar a kezdetek óta kiemelten foglalkozik a vízgazdálkodási képzéssel, és napjainkban is nagy hangsúlyt fektet a felkészült, gyakorlati és piacképes tudással felvértezett szakemberek kinevelésére.
A mezőgazdasági vízgazdálkodási mesterszak mellett ezért a Széchenyi István Egyetem szeptembertől már alapszakon is elindítja a képzést, amely a hazai hallgatók mellett nemzetközi szinten is vonzó lehet, hiszen a vízgazdálkodás mindenhol problémát jelent.
A kimosódásokat is csökkentenék az értékes ivóvízbázisok védelme érdekében — fotó: pixabay.com
A területen alkalmazható vízgazdálkodási ajánlásokat kívánnak kialakítani
Az Insula Magna Program keretében a témával foglalkozó szakemberek több szigetközi területen vettek talajmintákat, vizsgálták azok összetételét, ahogy a Duna vízének összetételét is, melynek kiemelt szerepe van az öntözővíz-felhasználás és a talajszerkezet közötti kapcsolatban.
A kutatás hosszú távú célja, hogy az említett tényezők pontos ismeretében kialakítsák a területen alkalmazandó vízgazdálkodási ajánlásokat, amelyekkel a szigetközi és csallóközi gazdák munkáját szintén segítenék. Az öntözési technológiák helyes kialakításának meghatározásával a kimosódásokat is csökkentenék az értékes ivóvízbázisok védelme érdekében.