Keszthelyi burgonyáké a jövő Üzbegisztánban

Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Savkat Mirzijojev üzbég köztársasági elnök még korábban aláírt egy megállapodást, mely elsősorban mezőgazdasági együttműködésről szól. Ennek részeként 2021 márciusában nyílt meg Taskentben az Üzbég-Magyar Burgonyakutató Központ. Akkor azzal a céllal, hogy magyar és üzbég szakértők közösen felmérjék a helyi burgonyatermesztési, illetve kutatási lehetőségeket, megfogalmazzák az igényeket és lehetőségeket, valamint részletes projekteket dolgozzanak ki az ágazat további fejlődése érdekében. Nos, ez már megtörtént, magyar burgonyafajták növénykéi növekednek Taskentben.

A szakmai támogatást a projekthez a Keszthelyi Burgonyakutatási Központ, illetve annak vezetője, dr. Polgár Zsolt nyújtja, aki az indulás óta már többször is járt kint. Legutóbb a pünkösdöt megelőző héten, amikoris munkáját díszdoktori címmel ismerték el.

A kis burgonyanövénykékkel a csapat, balról a második dr. Polgár Zsolt – fotó: Facebook

– Üzbegisztán jelentős burgonyatermelő ország, több, mint 100 ezer hektáron folyik a termelés – bocsátotta előre dr. Polgár Zsolt. – Azonban nagy problémájuk, hogy nincs elegendő vetőburgonyájuk, komoly mennyiségű importra szorulnak, 25-30 ezer tonna vetőgumót vásárolnak évente. Főleg Nyugat-Európából, de máshonnét is – ez óriási költség és óriási kockázat. Figyelmükbe ajánlottuk, hogy nekünk vannak rezisztens fajtáink, melyekkel a vetőgumó-előállítást helyben meg lehet oldani. Erre építve hoztuk létre az ottani burgonyakutatási központot, adaptálni szeretnénk oda a fajtáinkat és a technológiánkat. Az együttműködésben mi adjuk a know-howt, ők pedig a finanszírozást – legalábbis most, az elején. Jelenleg a második évben járunk, 5 keszthelyi fajtát sikerült Üzbegisztánban állami listára vetetni: a Balatoni rózsát, Botondot, Démont, a White Lady-t és egy új fajtánkat, a Balatoni sárgát. A helyiek felszerelték a kutatóintézetet, ugyan még nincs teljesen kész, de a munka már elindult benne, idén már közel félmillió in vitro palántát állítottunk elő, amiknek már folyik a növényházi nevelése, a minigumó generáció előállítása. A következő évben a termés egy része már ki tud menni szántóföldre. A második szántóföldi ciklust követően pedig elkezdődik a vetőgumók értékesítése. 2025-től szeretnénk üzleti alapokra helyezni a vetőgumó-előállítást, az erre vonatkozó licencszerződést már megkötöttük. Azt gondolom, hogy a licencekből, illetve a vetőgumó-értékesítésből akkor már jelentős árbevétel realizálódhat egyetemünk, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem számára, amiből reményeink szerint intézetünk is részesedik majd.

Dr. Polgár Zsolt kérdésünkre azt mondta: az üzbég fogyasztói igény vegyes, kedvelik a rózsa és a fehér héjú, fehér- és sárga húsú burgonyákat egyaránt. Sajnos azonban, a külföldi fajtákból nem tudnak megfelelő minőségű vetőgumót előállítani maguknak, mert azok nagyon fogékonyak a betegségekre, főleg a vírusbetegségekre.

– Reméljük, a mi fajtáink jól viselik majd az ottani éghajlati körülményeket, mert Üzbegisztánban melegebb van, nyáron 40-50 Celsius fokra is felkúszik a hőmérő higanyszála, viszont mindenhol öntöznek. A legmelegebb nyári hónapokban azonban nincs burgonyatermelés, van egy februári ültetés, ami a nagy meleg megérkezése előtt betakarítható, és van egy őszi – előbb-utóbb egyébként nálunk is ez lesz. Sőt, már létezik is. Üzbegisztánban szintezik a területeket, ami azt jelenti, hogy a régi, hagyományos árasztásos, a bolgárkertészek által alkalmazott öntözési mód használható. Mivel a kézi munkaerő viszonylag olcsó, ezért a talajból kipörgetett burgonyát kézzel szedik fel, ami kiváló minőséget eredményez – mondta a szakember.

Díszdoktori címmel ismerték el a szakember (balról a 3.) munkásságát – fotó: Facebook

Dr. Polgár Zsolt az elmúlt években végzett munkájáért ottjártakor az üzbég agrárminisztertől díszdoktori címet vehetett át. Részletekbe most ne menjünk bele, de legyen elég annyi: kellett a dologba energiát fektetni, akadtak, akik – üzleti érdekektől nem mentesen – kétkedve fogadták a magyar burgonyát, a kapcsolódó technológiát és a szakembereket. Most már azonban sínen van a projekt és ha Isten is úgy akarja, pár év múlva 300-400 hektáron folyik majd a keszthelyi fajták vetőgumó-előállítása Üzbegisztánban.