Két növényvédő szer kombinációja a házi méhre nagyon rossz hatással lehet

Egy Veszprém megyében, 2014-ben, közel százhektáros mustárkultúra közelében történt méhpusztulás irányította a méhészek figyelmét az akkor a méhekben egyedül kimutatható két hatóanyag, az acetamiprid és a tebukonazol együttes hatására. Mivel mindkét hatóanyag méhekre nem jelölésköteles kategóriájú, így az eset tisztázása érdekében kísérletet végeztünk e két hatóanyag kombinációjának házi méhre gyakorolt hatásáról.

Anyag és módszer

A vizsgálatokat Iszkaszentgyörgyön, 2016 júliusában végeztük. A kísérlet során három kezeléssorozatot hoztunk létre, egy csapvizes kontrollt, egy acetamiprides sort és egy kombinációs, tehát acetamiprid és tebukonazol együttes sort. Mindegyik sorozatban 8 ismétlést végeztünk.

A kísérlet alapegysége a 24 liter űrtartalmú, hasáb alakú izolátor volt. Ezekben kezeltük a méheket, izolátoronként 70-100 egyedet permetezéssel, szántóföldi körülmények közt alkalmazott koncentrációban. A méhekből a kezelés előtt és után kémiai és kórtani vizsgálatok céljára mintát vettünk a növényvédő szerek hatásán kívüli egyéb befolyásoló tényezők (Nosema, Varroa) kizárhatósága miatt; mintáinkat a Nébih ÁDI vizsgálta meg.

Szabó Árpád – fotó: Dr. Inczédy Péter

Eredmények

Méhek viselkedése a kezelés után egy órával:

A kontrollkezelésben a méhek élénken repkedtek, többségben az izolátorok felső részén tartózkodtak. A nyolc izolátorból egyben néhány méh az aljzaton mozgott. Megállapítottuk, hogy a vizes kezelés nem zavarta meg a méhek viselkedését.

A Mospilan 20 SG-vel kezelt méhek viselkedése hamar megváltozott. A méhek egy része repkedett, és főként csoportosult 1-2 gócban, míg a többi az aljzaton tartózkodott, és tisztogatta fejét vagy potrohát. A kombinációs kezelésben is merőben eltérő volt a méhek viselkedése a kontrollhoz képest. A méhek zöme valamennyi ismétlésben az aljzaton járkált, kevés repkedett közülük, tisztogatták magukat, sok lehullott az izolátor oldaláról, némelyik lábát mozgatva a hátán feküdt.

Az egyórás értékelést követően megtörtént a méhek etetése. A kontrollkezelésben a méhek azonnal felfedezték a táplálékot, és tömegesen versengve táplálkozni kezdtek. Egy óra leforgása alatt alig maradt a kihelyezett táplálékból.

A Mospilan 20 SG-vel végzett kezelésben is megfigyeltük a méhek táplálkozását, de sokkal kevesebb volt a táplálkozó méh. A Mospilan 20 SG és Folicur Solo kombinációval kezelt méhek alig mutattak érdeklődést a táplálék iránt, változatlanul az aljzaton tartózkodtak és tisztálkodtak.

A kezelések utáni mortalitásvizsgálat eredményei:

A permetezés után 2 és 24 órával megszámoltuk az izolátorokban lévő, elpusztult méheket. Mindkétszer csak a kombinációs kezelésben volt szignifikánsan nagyobb az elhullott egyedek száma. Az első értékelésnél 4, a második értékeléskor 16 százalék volt a mortalitás, ami a kezeléssor mindegyik ismétlésében megfigyelhető volt. Az acetamiprid önmagában a viselkedésbeli változáson túl nem okozott pusztulást az izolátorokban a vizsgálat ideje alatt.

A kísérleti láda – A szerző felvétele

Következtetések

A permetezést követően a kontrollon kívül a méhek jelentős, szembetűnő viselkedésbeli változása igen gyorsan megmutatkozott. Ez azt a feltételezést igazolta, hogy két, a méhekre nem jelölésköteles növényvédő szer kombinációja a házi méhre igen kedvezőtlen hatással lehet. A járó, de nem röpülő, méhész szakkifejezéssel élve mászkáló méhek, ha nem is pusztulnak el nagy tömegben, a röpképtelenségből adódóan gyűjteni sem tudnak, ami ugyancsak méhészeti gazdasági kár.

A kombinációs kezelésben tapasztalt viselkedésbeli változás és a méhpusztulás arra enged következtetni, hogy a méhpopuláció egy részén a hatóanyagok együttes kijuttatásakor a két hatóanyag akár számottevő mortalitáshoz vezető szinergista hatása érvényesül.

A szabályok betartása esetén is keletkezhet méhészeti kár – fotó: Shutterstock

Számunkra, a kísérlet kivitelezésében részt vevő növényvédelmi szakemberek számára is meglepő volt az az eredmény, hogy két, méhekre nem jelölésköteles növényvédő szer együttes alkalmazásakor a szabályok betartása esetén is keletkezhet méhészeti kár.

Európa több országában is, példaként Németországban az acetamiprid nem juttatható ki virágzó állományban a méhjárás idején, amennyiben azt ergoszterol-bioszintézist gátló készítménnyel keverik. A tiltás a rovarölő szer engedélyokiratában rögzített.

Szabó Árpád PhD
Szent István Egyetem, Kertészettudományi Kar, Rovartani Tanszék